Biscuit, azaz keksz: ezzel a névvel illetik azt a plasztikkártyát, amelyen az éppen hivatalban ülő amerikai elnök jóvá tudja hagyni egy nukleáris fegyver bevetését. Jó volna azt gondolni, hogy erre nemhogy a mi életünkben nem kerül sor, hanem remélhetőleg soha többé, de a közelmúlt eseményei közelebb hozták hozzánk egy nukleáris háború lehetőségét, mint amilyennek az elmúlt évtizedekben bármikor hihettük azt.
Időről időre cserélik
A kekszre tehát nagy szüksége van az elnöknek – akkor is, ha nem használja azt, ugyanis időről időre cserélik a kódot, rutinszerűen. Az érthető, hogyha egy amerikai elnök nem ellenőrzi minden reggel, hogy ott van-e még a páncélszekrényben, a szemüvegtokjában vagy az éjjeliszekrény fiókjában az indítókód, de ami Bill Clintonnal történt, az így is egészen példátlan…
Vagy talán nem is annyira. Volt állítólag még egy elnöke az USA-nak, aki nem bánt mindig teljesen megfelelően a kóddal: Jimmy Carter a pletykák szerint egyszer a tisztítóba küldött öltönye zsebében felejtette a kekszet. Ennek a történetnek a valóságtartalmára valószínűleg már sosem derül fény, a 98 éves, életvégi ellátásban részesülő egykori elnököt legalábbis biztosan nem fogják kérdezni erről. De lássuk Clinton esetét!
Így tűnt el a nukleáris kód
Két könyv is emléket állít a meglehetősen szokatlan eseménynek: mind a kettőt nagyon magas rangú amerikai katonatisztek írták visszaemlékezésképp, kiadásukra hét év eltéréssel került sor, így nincs okunk kételkedni a sztori valóságtartalmában.
Robert Patterson ezredes visszaemlékezése szerint a Monica Lewinsky-botrány kipattanásának reggelén kérte meg Bill Clinton elnököt, hogy adja neki oda a kekszet, mert cserélni szeretnék a kódot.
„Azt mondta, az emeleten hagyta. Felmentünk az emeletre, keresni kezdtük, de sehol nem találtuk. Végül bevallotta, hogy nem tudja, hova tette, és nem emlékszik arra, mikor látta utoljára”
– fogalmazott Patterson. Hugh Shelton tábornok szerint hónapokon át nem volt meg a kód, amiről Clinton nem is tudott addig, míg nem kérték tőle.
Az egyik katona 1998-ra, míg a másikuk 2000-re emlékszik az elvesztés éveként: reméljük, nem arról van szó, hogy az eset kétszer is bekövetkezett.
Így működik a keksz
De mire is jó a nukleáris kód? Arra nem, hogy az elnök önhatalmúlag támadást indítson, kétféle kód szükséges ugyanis ehhez. Az első számsorral lehet aktiválni és elsütni a nukleáris fegyvereket, ezek azonban a katonaságnál találhatók. Az elnök kódja is kell viszont a támadáshoz, ezzel hagyja jóvá a támadást.
Ha ez bekövetkezne, egy magas rangú katonatisztnek el kell kezdenie felolvasnia az indítókódot. Az elnök előveszi a kekszet, megkeresi rajta azt a kódot, amit hallott, majd a saját plasztiklapján található kód szerint hangosan befejezi azt.
A keksz egy nagyobb készlet része, amelyben vészhelyzet esetén követendő eljárások találhatók, valamint azok a lehetőségek, amelyek egy támadás esetén szóba jöhetnek. Ezt a teljes szettet az elnök egyik segítője viszi mindig oda, ahol az ország vezetője épp tartózkodik.
Van vészforgatókönyv is
Hogy mi történik, ha nincs meg a keksz? Akkor az elnök ugyan nem tudja jóváhagyni a nukleáris támadást, viszont az alelnök is rendelkezik egy másolattal a kekszből, ennek birtokában rá száll a feladat. A vészhelyzeti készletet és a kekszet a hivatalából lemondó elnök adja át a beiktatás napján az új elnöknek – mivel Donald Trump nem vett részt Joe Biden beiktatásán, az ő esetében aznap délben lejárt saját kódja, Bidené – melyet a beiktatáson átadtak neki – pedig ekkor lépett életbe.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
