növények érzései

Mielőtt azonban bűntudatot éreznénk fűnyírás közben vagy az elfogyasztott finomságok miatt, fontos megjegyezni, hogy idegrendszer híján a növények nem fájdalmukban sikoltoznak. Céljuk pusztán a túlélés érdekében történő kommunikáció.

A témában a legújabb kutatás a korábban sikoltozásnak vélt kommunikációt a gombák esetében az emberi nyelvhez hasonlatos nyelvrendszernek feltételezi. A kutatók állítják, hogy a gombák által kibocsátott elektromos impulzusok „szavakba” csoportosíthatók, ami érdekes áttörési lehetőségnek hat a tudományos világban.

Mi is pontosan a növény sikolya?

A Tel-avivi Egyetem által a dohány- és paradicsomnövényeken végzett tanulmány szerint bizonyos növények stressz esetén olyan ultrahangot bocsátanak ki, amely az emberi fül számára nem érzékelhető. Ez a stresszhatás lehet szárazság, rovarok támadása vagy emberi beavatkozás. Bizonyos élőlények akár több méter távolságból is érzékelik a kibocsátott hangokat, és ennek megfelelően reagálnak, hogy megvédjék magukat. 

A kutatók szerint, ha képesek lennénk megérteni a növények kommunikációját, jobban megértenénk a növények állapotát. Arra azonban még nem derült fény, hogy vajon az összes növénynek van-e ilyen kommunikációs stratégiája, így nem kell attól tartanunk, hogy békés otthonunk esetleg üvöltöző szobanövények terme lenne.

Bizonyos gombáknak 50 szavas szókészlete lehet

Andrew Adamatzky professzor, a Nyugat-angliai Egyetem informatikusa négy gombafaj által generált elektromos tüskék mintázatát elemezte. A Royal Society Open Science című folyóiratban közzétett kutatás megállapította, hogy a gomba kommunikációjának mintázata akár 50 szóból álló szókincsként is értelmezhető. A „szóhosszúságoknak” az eloszlása pedig megegyezett az emberi nyelvével.

Ezeknek az elektromos hullámoknak az oka valószínűsíthetően az, hogy a gombák egységét biztosítsa. Könnyebb megérteni ezt, ha a farkasüvöltésre gondolunk, aminek a funkciója a falka integritásának fenntartása. De magyarázatként szolgálhat egy másik ok is, a gombák lehet, hogy a vonzó és taszító anyagok újonnan felfedezett forrásáról adnak hírt egymásnak.

A kutatás eredményeinek és feltevéseinek persze akad kritikusa is. Mivel egyelőre elektromos jelekben mért ritmikus mintázatokról beszélhetünk, ezért a nyelvként való értelmezés nem bizonyított, de érdekes kutatási irány.

Miért volna jó, ha értenénk a növények nyelvét?

Minderre miért is van szükség, kérdezhetnénk. A kutatók által gyűjtött adatokat a mesterséges intelligencia segítségével predikciós eszközként tudjuk majd felhasználni. Vagyis mindezek az eredmények majd a gazdáknak segíthetnek előre megjósolni az esetleges problémákat, a precíziós mezőgazdaság egy új eszközeként jelenhetnek meg.

Ugyanakkor az eredmények megváltoztathatják az emberek szemléletét a növényvilágról, tekintve, hogy bár jótékony hatásuk miatt társbérlőinkké váltak, de a növényeket eddig némának tartottuk.