1891-ben, a személygépkocsi elterjedésének hajnalán egy francia testvérpár, Andre és Edouard Michelin, megálmodta a levehető és cserélhető gumiabroncsot . Na de mi köze ennek a legrangosabb éttermi kitüntetéshez?
A Michelin-sztori
A Michelin fivérek ötletének sikerre viteléhez azonban annak a feltétlenek kellett teljesülnie, hogy az előző abroncsot az autótulajdonos minél hamarabb elkoptassa, és újra legyen szüksége. A kiépülőben lévő úthálózattal és csekély számú használható térképpel rendelkező autós társadalmat könnyű volt egy olyan útikalauz kiadásával több és több kilométer megtételére ösztönözni, mely segítette őket útjuk során hotelek, benzinkutak, szervizek megtalálásában.
Indulásakor, 1900-ban még csak Párizs környékén élvezhette e szolgáltatást az autósok tábora, de néhány évvel később már más országban is kezdett elterjedni a népszerű és ingyenes kis piros könyvecske helyi változata.
1922-től éttermek is szerepelnek az addigra fizetőssé váló kiadványban, amelyben először az amatőr étterem-látogatók mondhatták el tapasztalataikat, és értékelhették a kipróbált konyhákat. Később magasan kvalifikált szakmai bizottság vette át ezt a szerepet, s csillaggal kezdték jutalmazni a szigorú kritériumoknak megfelelő, magas minőséget, eredeti konyhát, különlegesen finom ízeket jó ár-érték arányban hozó éttermeket. 1931 óta már nemcsak egy csillagért, hanem 3-ért is köténybe szállhatnak a séfek éttermeikkel, bár már az egy csillag megszerzése is bravúros teljesítmény.
Magyarországi csillaghullás
Magyarországi étterem 2010-ben érdemelte ki először első csillagát, ami valójában egy hatszirmú virágszimbólum. Sommelier, vagyis borszakértő viszont Magyarországon ez idáig még soha nem részesült ebben a kitüntetésben. Egészen tegnap estig. A Michelin Guide Sommelier Awardot 2022-ben elsőként elnyerő ifjú tehetség, a mindössze 26 éves Langó Tamás a BDPST Group executive sommelier-je. Tamás a BOTANIQ Turai kastély Clarisse éttermének borlapja mellett a BDPST Group többi szállodájában és éttermében is gondoskodik az adott menüsorhoz legharmonikusabban illeszkedő, legszebb hazai és külföldi borok párosításáról. Neve tegnap óta hivatalosan elismerve is garancia a tökéletes választásra.
A Dívány elsőnek kérdezhette Tamást a díjjal kapcsolatos érzéseiről:
- Álmodtál valaha ennek a megtisztelő címnek az elnyeréséről?
- Ez a díj idén került először átadásra Magyarországon, így erre igazából készülni nem lehetett, de az biztos, hogy az elmúlt két évben nagyon sokat dolgoztunk a Turai kastélyban a Clarisse étterem borlapján, ami egy organikusan fejlődő, dinamikusan alakuló koncepcióvá nőtte ki magát. A munkafolyamat során pedig a teljes csapat a kezem alá dolgozott, és segítségemre volt abban, hogy beleláthassam az egyes tételekben és a párosításokban rejlő lehetőségeket. Az egész stábnak szerepe van abban, hogy ez a díj elérhetővé vált.
- Milyen érzés ilyen fiatalon elérni ebbe a magasságba?
- A Michelin filozófiájában kifejezetten benne van, hogy nem a kor számít, nem a szakmai előélet, ez nem egy életműdíj, hanem az aktuális munkássága a díjazottnak, az üzenete, amit képvisel, az érzéke és a hozzáállása, az általa nyújtott minőség. De annyi biztos, hogy egy ilyen díj átvételekor sokan számot adnak, visszatekintenek a mögöttük álló, gyakran rögös útra, sok verejtékre, akár egy élet alatt szerzett tapasztalatokra. Nálam ez kimaradt, én egy folyamatos örömutazásban élek, élvezem minden percét, és most alig tudom elhinni, hogy valamiért, amit az ember ennyire szeret csinálni, és szívvel-lélekkel, örömből teszi, azért ilyen elismerést is kaphat. Felemelő érzés.
- Ez szinte már a szakma csúcsa, van még hova tovább?
- Semmiképpen nem úgy tekintek erre az elismerésre, mint egy végállomásra. Sokkal inkább úgy értékelem, mint egy első lépcsőfokot. Ez egy kiváló és megtisztelő visszajelzés számomra arról, hogy jó úton járok a borok témájában, és ezt az utat érdemes folytatnom. Itt nem szabad megállni, csak visszaigazolásnak tekinteni és inspirálódni belőle ahhoz, hogy a jövőben még jobb kínálatot és szervizt tudjunk nyújtani.
