Lórántffy Zsuzsanna tokaji

Korán megözvegyült és kamaszként ment férjhez

Lórántffy Zsuzsanna a mai Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Ónodon látta meg a napvilágot 1600-ban (egyes források szerint 1602-ben), Lórántffy Mihály, a korabeli Magyarország és Zemplén nagy hatalmú főura, Ónod várkapitánya és Zeleméri Borbála második gyermekeként. Mivel a házaspárnak csak lánygyermekei születtek – szám szerint négy –, a kezdetektől úgy tervezték, a jelentős hozománnyal bíró lányokat, köztük Zsuzsannát időben férjhez adják kellően előkelő, szintén neves családokból származó kérőkhöz, akikre így rászáll a Lórántffy-, illetve a család által anyai ágon birtokolt Dobó-vagyon.

Zsuzsanna hét-nyolc éves korában a család Ónodról a sokkal jobban védhető, nagyobb, biztonságosabb és díszesebb sárospataki palotába, birtokaik ékébe költözött, ahol a leendő fejedelemasszony élete nagy részét töltötte. A következő évben Zsuzsanna édesanyja elhunyt, öt évvel később, 1614-ben pedig Lórántffy Mihály is követte feleségét a sírba: az árván maradt, alig kiskamasz Zsuzsannának – fiútestvér híján – magának kellett intéznie a birtok ügyeit, miközben birtokperek és az örökség körüli rokoni jogi csatározások hálózták be a lánytestvérek életét.

Zsuzsanna a korszakban ritkának számító módon, szerelemből – ugyanakkor természetesen megfelelő politikai érdekek mentén – mehetett férjhez, 1616-ban vezette őt oltár elé a híres törökverő vitéz és rövid ideig erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond 23 éves fia, Rákóczi György, aki zsenge kora ellenére már borsodi főispánként és ónodi várkapitányként szolgált. A két neves család, a Rákócziak és a Lórántffyak egyesülésével György Felső-Magyarország leghatalmasabb urává lett, azonban súlyos politikai válságokkal és harcokkal kellett szembenéznie: az elsők között csatlakozott például Bethlen Gáborhoz, aki 1619-ben támadást indított Habsburg Ferdinánd ellen. A hadjárat sikertelenül zárult, Bethlen leváltotta főkapitányi tisztjéből Rákóczit, de kárpótlásul a fejedelmi tanácsnokok sorába emelte.

A legenda szerint véletlenül született a tokaji aszú

Zsuzsanna asszony egész életében odaadó hűséggel állt férje mellett, Rákóczi távollétében ő irányította a zempléni birtok ügyeit, ahol jelentős építkezéseket foganatosított: a sárospataki vár legértékesebb részének számít az általa építtetett, a Perényi-szárnyat és a Vörös-tornyot összekötő lépcső és lodzsa. Ő rendelkezett vetésről, aratásról, szüretről, háború idején lőport gyártatott, ágyukat készíttetett és csapatokat szereltetett fel, majd a férje után küldte őket. A háztartás és a gazdaság vezetése mellett állandó elfoglaltságának számított a kertek gondozása, gyakran töltötte idejét a vár körül elterülő híres Gombos-kertben: gyümölcsfákat ültetett és oltott be, gyógynövényeket termesztett, melyekből gyógyszert, különféle elixíreket készített, és a rászorulók rendelkezésére bocsátotta.

A legenda szerint a leghíresebb magyar bor, a tokaji aszú (véletlen) feltalálása is Lórántffy Zsuzsanna nevéhez köthető: a Habsburg-ellenes harcok miatt elhúzódott a szüret időpontja, a birtokon csak novemberben dolgozták fel a szőlőtermést. A szőlők addigra megaszalódtak, összetöppedtek, a belőlük kisajtolt nedű így édesebb és tüzesebb lett – a hibán csak rövid ideig bosszankodott a birtok úrnője és a szőlőtermelést irányító Sepsy Laczkó Máté, hamar belátták, hogy milyen pozitívumokkal bír az újonnan létrehozott „furcsa bor”.

Kora talán legműveltebb asszonya volt

A házaspárnak öt gyermeke született, akik közül ketten, ifjabb György és Zsigmond érték meg a felnőttkort; édesanyjuk mindent elkövetett, hogy a lehető legjobb oktatásban részesítse a két fiút, akik ennek köszönhetően kiváló eredménnyel tették le a vizsgáikat. 1630-ban Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé választották, a család így Nagyváradra költözött, Zsuzsanna asszony azonban továbbra is gyakran visszajárt Sárospatakra a régi családi otthonba. Nem csak gyermekei oktatásába, saját maga kiművelésébe is rengeteg energiát fektetett, a korszak egyik legintelligensebb, legműveltebb asszonyának számított: kedvenc olvasmánya a Biblia volt, otthonosan mozgott a különféle teológiai, egyházpolitikai kérdésekben, aktív résztvevője volt a korszak hitvitáinak, melyekben a reformáció Erdélyben népszerű puritanista irányzatát képviselte.

Gyakran állt ki a református hitszónokok, professzorok, például Apáczai Csere János mellett, Mózes és a próféták címmel bibliai szövegekből saját könyvecskét szerkesztett a református hit védelmére. Hittételekben való jártasságát még a rivális katolikusok is elismerték, egy jezsuita atya így nyilatkozott Lórántffyról: „Én bizony nagy álmélkodással hallom, és rész szerint látom is Kegyelmes asszonyom, hogy Nagyságod ily fejedelmi méltóságban lévén, az Isten törvényében való emelkedést s az Isten könyvének tudományát minden világi mulatságnál nagyobbra láttatik becsülni.” Zsuzsanna asszony szintén rengeteget tett a könyvnyomtatás és az írásbeliség terjesztéséért, őrizte és gyarapította a fejedelmi könyvtárat. Soha korábban annyi könyvet nem adtak ki Erdélyben, mint akkoriban, Rákóczi fejedelem megbízásából készült el a Rákóczi-bibliának is nevezett első román nyelvű Újszövetség-fordítás.

Világhírű tudóst hívott meg Sárospatakra

Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna harminc éven át éltek szerelmi házasságban, a fejedelem 1648-as halálát követően özvegye végleg visszaköltözött Sárospatakra, ahol főként a helyi oktatás fejlesztésére, a tehetséges diákok segítésére fordította idejét és energiáját, neki köszönhetően hatalmas fejlődésnek indult, kibővült a sárospataki református kollégium. Meghívta Sárospatakra a korszak legjelesebb pedagógusát, a cseh-morva Comeniust, aki 1650 és 1654 között megreformálta, modernizálta az oktatást, az ő javaslatára alapított Lórántffy könyvnyomdát is a zempléni városban. Sárospataki tevékenysége mellett az özvegy fejedelemasszony Erdély szellemi fejlődéséért is sokat tett, például román nyelvű felsőbb iskolát alapított Fogarason, mely a korszak legszínvonalasabbjának számított.

Zsuzsanna asszony élete tragédiájának tartotta, hogy férje mellett másodszülött fiát is el kellett temetnie: Rákóczi Zsigmond, akit lehetséges magyar királyként is emlegettek, egy Habsburg-ellenes hadjáratra készült a svédekkel szövetkezve, amikor 1652-ben, mindössze 29 évesen himlőjárvány áldozata lett (felesége, Henrietta Mária pfalzi hercegnő öt nappal korábban hunyt el a betegségben). Idősebbik fia, II. Rákóczi György örökölte a fejedelmi trónt, uralkodása alatt Erdély súlyos válságba került, újra török csapatok dúlták fel, az új fejedelem politikája teljes kudarcot vallott.

Lórántffy Zsuzsanna 60 éves korában, 1660. április 18-án hunyt el Sárospatakon, sírja is a városban, a Vártemplom altemplomában található; egyetlen megmaradt fia, György alig két hónappal később követte őt a halálba. A fejedelem a török ellen vívott, katasztrofálisnak bizonyult szászfenesi csatában fejsérülést kapott, a sebesülésbe néhány héttel később, 39 évesen belehalt.