Dr. Bittera Gyula pályája klasszikus módon indult, biológiát tanult, majd természetrajz–vegytan szakos tanárként dolgozott. De még fiatalkorában nagyot fordult vele a világ. 25 éves volt, amikor fejébe vette, hogy valami újat alkot, olyat, amit még nem láttak a magyarok, parfümöt akart gyártani. Tanítás mellett minden szabad percét kísérletezéssel töltötte, amire felfigyelt híres főnöke is. Bittera ugyanis a Magyar Madártani Intézetben kezdett oktatni, amelyet a nagy polihisztor, Herman Ottó vezetett. Az ornitológus díjazta a lelkes tanár munkáját, és hamarosan felkérte a gyógynövénykísérleti állomás megalapításra. 1918-tól már semmi sem állhatott az illóolaj-tesztelés útjába.
A levendula jobban érdekelte, mint a háború
A megbízás által Bittera első kézből értesül az I. világháború alatt kialakult gyógyszerhiányról és a gyógynövények termesztésének fontosságáról. Természetesen az orvostudomány javára is folytatott kutatásokat, de továbbra is az illatok készítésére fókuszált. A háború után tanulmányi útra ment, bejárta Európát, csak azért, hogy személyesen lássa a kontinens legjobb gyógynövénytermesztési területeit. Amikor felismerte, hogy milyen módszerekkel lehet a legnagyobb haszonnal kecsegtető növényeket gondozni és felnevelni, már csak egy birtok és a megfelelő növény kellett.
Tudta, hogy levendulára van szükség a kiváló minőségű illóolajokhoz, illetve a magyar éghajlati és földtani adottságokra.
Erre a kettő alapra építette fel saját vállalkozását, a Bittera Gyula Illóolaj- és Vegyészeti Gyárat.
De miért éppen a Balaton?
A tudós beleszeretett a délfrancia levendulamezők látványába, ami a Balaton-felvidékre emlékeztette, ezért direkt ide tervezett éghajlat- és talajtani felméréseket, a kutatásokból pedig kiderült, hogy jó helyen jár. Ugyanis a tihanyi Csúcs-hegy déli lejtője a legalkalmasabb a levendulatermesztésre, ezért 1926-ban bérbe vette azt a tihanyi bencés apátságtól, majd virágmagokat vásárolt az előkelő francia Vilmorin-Andrieu & Cie virágmag-kereskedő cégtől. A szerzetesek ebből csak azt látták, hogy sorra szállítják földjükre a Budakalászon előnevelt orvosilevendula-palántákat. Bittera Gyulának 5 évet kellett várnia, mire elegendő növény burjánzott az illóolaj lepárláshoz. Az évek alatt felismerte azt is, hogy a levendula illóolaj-tartalma levágás után folyamatosan csökken, és összetétele változik, ezért a lepárlást az ültetvény mellett végezte három saját tervezésű, mozgatható színréz lepárlóval.
Világhíres parfüm
Ahogy egykor Herman Ottó, úgy később az amerikai illatgyártó dr. Ernest Guenther is felfigyelt a lelkes tudósra, majd saját szemével is meggyőződött róla, hogy a magyar illóolaj minősége jobb, mint a francia készítményeké. Ez különösen azért volt meghökkentő, mert
a franciák évszázadok munkája alatt jutottak azokra a felfedezésekre, amelyekre Bittera Gyulának elég volt tíz év.
Levendulával illatosított termékei (szappan, parfüm) azonnal bekerültek az amerikai tőzsdére is. Igazi világszenzációnak számított a tihanyi levendula erős, mégis kellemes aromája. A tudós illóolajcseppjei annyi évtized után még ma is kozmetikai szereket tesznek finomabbá, kelendőbbé és illatosabbá, míg az örökséget az Eau de Tihany Illatok Háza Bittera-kiállítása őrzi.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
