Nem okozunk nagy meglepetést, ha eláruljuk, az igazi korbajnokok a vízben élnek, gyakran a mélytengerek közegében, állandósult környezetben. A kutatók számára képtelenség minden egyes faj minden egyes tagjának a rekordkísérleteit végigkövetni, ezért általában a faj biológiájáról ismert adatok alapján becsülik meg a maximális élettartamot. Az öregtől a legöregebbig, íme a világ 5 leghosszabb életű állata.
5. Több mint 500 éves óceáni kagyló
Az Atlanti-óceán északi részén él az óceáni kagyló (Arctica islandica). Ez a sósvízi faj még a 10-es listán szereplő másik kéthéjú kagylónál, az édesvízi gyöngykagylónál is tovább élhet. Az Egyesült Királyságban található National Museum Wales szerint egy 2006-ban Izland partjainál talált óceáni kagyló 507 éves volt. Az ősi kagylót Mingnek nevezték el, mert 1499-ben született, amikor a Ming-dinasztia uralkodott Kínában.
Az Izlandot körülvevő hidegebb vizekben az óceáni quahog típusú kagyló anyagcseréje lassabb, ezért lassabban növekszik, és elképzelhető, hogy 500 évnél is tovább él.
4. Fekete korall: 4000 évnél is tovább él
A korallok színes, víz alatti szikláknak és növényeknek tűnnek, de valójában mészvázat kiválasztó gerinctelen állatok, polipok sokasága. Ezek a polipok folyamatosan szaporodnak, és genetikailag azonos másolatot létrehozva kicserélik magukat, ami idővel a korall külső vázszerkezetének egyre nagyobbra történő növekedését eredményezi. A korallok tehát nem egyetlen szervezetet alkotnak, hanem rengeteg azonos organizmusból állnak, így a korallok élettartama inkább csapatmunkának mondható.
A mélyvízi fekete korallok a leghosszabb életű korallok közé tartoznak. A Hawaii partjainál talált feketekorall-példányok radiokarbonos kormeghatározással 4265 éveseknek számítanak.
3. Üvegszivacsok: 10 ezer éves lények
A szivacsok a korallokhoz hasonlóan állatkolóniákból állnak, és akár több ezer évig is élhetnek. Az üvegszivacsok a Föld leghosszabb életű szivacsai közé tartoznak. E csoport tagjai gyakran az óceán mélyén találhatók, és csontvázuk üvegre hasonlít, innen ered a nevük. A Chemical Geology című folyóiratban közzétett 2012-es tanulmány szerint a Monorhaphis chuni fajhoz tartozó üvegszivacs körülbelül 11 000 éves lehetett. Elképzelhető, hogy más szivacsfajok még ennél is tovább élhetnek.
2. Halhatatlan medúza a dobogó második fokán
A Turritopsis dohrniit halhatatlan medúzának nevezik, mert potenciálisan örökké élhet. A medúzák lárvaként kezdik életüket, mielőtt megtelepednének a tengerfenéken, és polippá alakulnának. Ezekből a polipokból aztán szabadon úszó medúzák fejlődnek. Az Amerikai Természetrajzi Múzeum szerint az érett Turritopsis dohrnii különleges, mivel stressz hatására polippá tud visszaalakulni, majd később visszaalakul medúzává.
A kevesebb mint 4,5 milliméteres medúzafaj fiatalító módszerével tett szert világhírnévre az elmúlt évtizedben: stresszhelyzetben megfiatalodnak a sejtjei, majd az egyed lényegében klónozza magát. Ivartalan szaporodással több száz, genetikailag azonos utódot hoz létre, ezzel válik úgymond „halhatatlanná”.
A Földközi-tengerben őshonos medúzák többször is képesek megismételni ezt az életciklusuk visszafordítására irányuló mutatványt, és ezért megfelelő körülmények között talán soha nem halnak meg, kivéve, ha haleleségként végzik.
1. Hydra, a halhatatlan élőlény
A Hydrák apró puhatestű állatok, amelyek kissé hasonlítanak a medúzákra, és akárcsak a Turritopsis dohrnii, képesek az öröklétre. Ezek az állatok nagyrészt őssejtekből állnak, amelyek duplikáció vagy klónozás révén folyamatosan regenerálódnak. Természetes körülmények között más ragadozóktól vagy betegségektől kell csak tartaniuk, de e külső veszélyek nélkül elméletben képesek örökké regenerálódni. Ez a szuperképesség azonban a vizsgált populáció csupán 5 százalékára jellemző.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
