Rengeteg újítást vezetett be az autóipar úttörője
Henry Ford nevét valószínűleg mindenki ismeri: a legendás autógyáros, az amerikai gépjárműipar felvirágoztatója apja gazdaságában töltötte gyerekkorát, itt kezdett szabadidejében különböző gépekkel bütykölni, 15 éves korában, 1879-ben pedig elkészítette első gőzgépét. Később feleségével Detroitba költözött, ahol az Edison elektrotechnikai vállalatánál kapott mérnökként állást, mellette önálló kutatásokba-fejlesztésekbe fogott, így hozta létre Quadricycle névre keresztelt, kéthengeres, négy lóerős motorral hajtott járgányát 1896-ban.
A kutatómérnök tehetségét több vagyonos befektető is felfedezte, akiknek segítségével Ford kiléphetett Edisontól, és megalapíthatta Detroitban saját vállalatát. Az 1903-ban létrehozott Ford Motor Company a kezdeti években súlyos nehézségekkel küzdött, első gépkocsijukból, az ún. A-modellből összesen 1200 darabot adtak el, a hosszú, kitartó munka azonban idővel meghozta a gyümölcsét, az angol ábécé tizenkilencedik betűjét viselő T-modell végre áttörést jelentett az alapító számára. Ford a kezdetektől egy megbízható, jól működő, de viszonylag olcsó autóról álmodott, melyet könnyű vezetni, az 1908-ban piacra dobott T-modell pedig mindezt megtestesítette, valóságos forradalmat vitt végbe az autózásban.
A T-modellel hatalmas vagyonra szert tett Ford számos forradalmi újítást bevezetett a gyárában, ő és mérnökei dolgozták ki például a futószalagos összeszerelés módszerét, melynek segítségével a korábbiakhoz (és riválisaikhoz) képest jóval gyorsabban állíthatták elő az autókat. A nagyvállalkozóvá lett feltaláló HR-téren is megelőzte a korát, ő találta ki például az ötnapos munkahetet és tette a szombatot szabaddá, hogy a dolgozók kipihentebben láthassanak neki hétfőn a munkának, a béreket pedig napi 2,4 dollárról akkoriban hallatlannak számító napi 5 dollárra emelte. Nem csoda, hogy tömött sorokban álltak és egymással versengtek a munkások, hogy állást kaphassanak a Ford-gyárban.
A legendás autógyáros személyiségének ugyanakkor több negatív oldala is volt, Ford például rajongott Adolf Hitlerért és a nácizmusért, és megrögzött antiszemita volt, még egy helyi újságot is megvásárolt és zsidóellenes propagandakiadvánnyá züllesztett.
Egész napra leállt a munka a csoportkép miatt
De hogyan kapcsolódik a világ legdrágább fényképének története Henry Fordhoz? A tulajdonos 1913-ban elhatározta, hogy egy grandiózus csoportképpel ünnepli meg a vállalat fennállásának tizedik évfordulóját, melyen a Ford motorművek szó szerint összes alkalmazottja szerepelni fog. A detroiti Highland Parkban található gyár − itt helyezték üzembe az említett világelső gyártószalagot − ekkor már mintegy 12 ezer fős állományt foglalkoztatott, akiket egytől egyig kivezényeltek az üzem előtti térre. A hihetetlen embertömeget egy magasra helyezett, nagylátószögű optikával felszerelt fényképezővel sikerült egyetlen képbe belekomponálni.
A bravúros fotó elkészítése azonban sok pénzébe került Fordnak, a szervezés miatt ugyanis egy teljes napra le kellett állítani a munkát a gyárban, az alkalmazottak bérét viszont ki kellett fizetni. A számítások szerint a napi 600 autót előállító Ford-üzem vesztesége így 390 ezer dollárra, mai árfolyamon kb. 12 millió dollárra, vagyis 4 milliárd forintra rúgott. Nem csekély összeg egyetlen csoportképért, de az elkészült felvétel örökre bevonult a fotótörténetbe.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
