Betiltották a kávézást, de ez sem szegte az emberek kedvét
A kávézás szokása a Közel-Keletről került át Európába a 17. században, és kezdte meg hódító útját, elsősorban a vagyonosabb, kiváltságosabb rétegek körében. Svédországba az 1670-es években érkezett meg a kávé, de csak a következő század derekára vált az elegáns polgári szalonok elengedhetetlen kellékévé, ahol a filozófusok, írók és más gondolkodók szívesen beszélték meg egymással a napi politikai ügyeket és pletykákat egy-egy csésze forró kávé társaságában. A koffeines ital hihetetlen népszerűségének és az egészségtelen szintre ugrott kávéfogyasztásnak azonban nem mindenkit örült: 1746-ban I. (Hesseni) Frigyes király súlyos adót rótt ki a kávéra, hogy visszaszorítsa a kávéivást az országban.
A rendelet szerint a hatóságok elkobozták a kávéfőzőt és a kávéscsészéket azoktól, akik nem voltak hajlandóak megfizetni a kirótt összeget, azonban még ez sem rettentette el a svédeket a kávéivástól. Miután az adóztatási terv csődöt mondott, az uralkodó egyszerűen betiltotta a kávéfogyasztást, de ez sem segített: a legtöbben ugyanúgy folytatták a kávézgatást, csak ezentúl illegálisan, ezért a tiltást végül visszavonták. A svéd uralkodók azonban továbbra sem békéltek meg a lakosság káros szokásával, Frigyes unokája, az 1771-ben trónra lépett III. Gusztáv még elődjénél is jobban gyűlölte és halálos méregnek tartotta a kávét.
Az egyik ikertestvér kávét, a másik teát ivott
Az álarcos királynak is becézett (ennek okáról lásd lentebb) Gusztáv számos rendelkezést hozott, mellyel a felvilágosodás eszméit próbálta elterjeszteni Svédországban és modernizálni a nemzetet, támogatta a feltörekvő polgárság érdekeit, és reformokkal javított a parasztok helyzetén, árvaházakat és jótékonysági intézményeket hozott létre, és nagy figyelmet fordított a kultúra ápolására. A kávézás tekintetében azonban a király korántsem képviselt ennyire liberális nézeteket: konkrét keresztes hadjáratot indított a népszerű ital ellen, azonban, mivel az adóztatás és a tiltás korábban nem használt, inkább a felvilágosítás eszközéhez nyúlt, megpróbálta bebizonyítani a népnek, mennyire káros az egészségre a kávé.
Demonstráció céljára Gusztáv egy rendkívül bizarr kísérletet eszelt ki: kihozatott a börtönből egy gyilkosság vádjával halálra ítélt ikerpárt, akiknek eltörölte a büntetését azzal a feltétellel, hogy a testvérpár egyik tagja mindennap megiszik három csésze kávét, míg a másikuk három csésze teát. A király úgy gondolta, a „masszív” kávéfogyasztás hamar kikezdi az előbbi férfi egészségét, aki lebetegszik és meghal, miközben ikertestvére vígan él tovább, bizonyítva a nép előtt, mennyire mérgező a kávé (és kevésbé ártalmas a tea). A kísérlethez orvosokat is felbérelt, akik folyamatosan nyomon követték a testvérek egészségét, azonban a várt gyors egészségromlás a király legnagyobb csalódására elmaradt.
III. Gusztávot végül 1792-ben, 46 éves korában a stockholmi operaházban rendezett álarcosbálon egy merénylő hátba lőtte, így a király nem érhette meg a kísérlet befejezését. Idővel a megfigyelést végző orvosok is kiöregedtek és elhaltak a testvérpár mellől, akik a rendszeres kávézás és teázás dacára boldog időskort értek meg. A teázó férfi 83 éves korában hunyt el, míg kávéfogyasztó testvére még ennél is tovább élt, halálának pontos idejét és körülményeit azonban nem jegyezte fel a történelem.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
