A Habsburg-trónörököst is lenyűgözte Zoli bohóc, alias Fips
Hirsch Zoltán 1885. február 6-án látta meg a napvilágot Dombóváron, szerény körülmények között élő, zsidó származású munkáscsalás öt gyermeke közül harmadikként; élete első három évét rendellenesen apró termete és angolkórja miatt nagyrészt kórházban töltötte, de később sem volt jobb sorsa, gyerektársai folyamatosan gúnyolták, megalázták. Apja nyomdokaiba lépve Zoli kitanulta a bádogosmesterséget, azonban, miután a család Pécsre költözött, magával ragadta egy teljesen új dolog, a cirkusz világa: szülei tiltása ellenére folyamatosan a helyi Schmitt-cirkusz sátrainál őgyelgett, beszédbe elegyedett az artistákkal, később már munkát is vállalt a társulatnál, az öltözőket takarította, és vizet hordott a személyzetnek.
Az alig több mint egy méterre nőtt kamasz fiú hamarosan elhatározta, a világ legkisebb bádogosa helyett inkább a világ legnagyobb bohóca lesz: Budapestre, majd Bécsbe utazott, ahol igyekezett kapcsolatba kerülni a helyi cirkuszi világ képviselőivel, jelmezes fényképeket készíttetett magáról, melyeket egyfajta névjegykártyaként nyújtott át az artistáknak, impresszárióknak, illetve postán elküldte őket neves európai cirkuszok igazgatóinak. A kitartó próbálkozás végül meghozta az eredményt, Zolinak szerződést ajánlott az amszterdami Max Schumann-cirkusz. Mivel hősünk magyar neve nem sokat mondott a holland közönségnek, Fips művésznéven lépett színpadra, ahol gyakran különböző jelmezekben – például török basaként – adott elő mutatványokat, apró létrára mászott, orra bukott, tortával dobálták, kergették a társai.
Hamarosan elcsábította Fips bohócot a Senez artistacsoport, akikkel bejárta egész Európát, sok más helyszín mellett felléptek Moszkvában, Londonban, Rómában, Velencében, Marseille-ben, de (háromszor is) eljutottak Dél-Amerikába és Afrika francia gyarmati részére is. 1909-ben egy beszámoló szerint Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös is megnézte gyerekeivel a világhírű bohóc műsorát, a később Szarajevóban merénylet áldozatául esett főherceget lenyűgözte a komoly artistaszaktudással bíró Hirsch előadása. Hosszú külföldi karriert követően végül az első világháború idején hősünk hazatelepült Budapestre, ahol 1915-től immár saját nevén, Zoli bohócként lépett színpadra, és vált a magyar közönség, elsősorban a gyerekek kedvencévé.
Imádott a saját termetén viccelődni
A következő tíz évben Zoli bohóc ritkán fogadott el külföldi ajánlatokat, főként a Városligetben székelő cirkuszi társulatok – Könyöt Adolf sátorcirkusza, majd a Beketow, a Barokaldi, végül a Schmidt Néparéna – tagjaként lépett porondra; annyira sikeres lett, hogy filmes szerepekre is felkérték, saját állítása szerint, akárhová ment, azonnal felismerték, autogramért könyörögtek, gyakran a gyerekek rohamozták meg. Busás cirkuszi jövedelméből Pécsett elegáns házat és birtokot vásárolt, a fővárosban pedig az éjszakai élet ismert figurájának számított, törzshelyén, a New York Kávéházban gyakran zárás után, hajnalig kártyázott ivócimboráival.
A vele készült riportok, interjúk tanúsága szerint Zoli bohóc mindig vidám, joviális természetűnek mutatkozott, folyamatosan ontotta magából a poénokat, és nem restellt saját termetén, „testi fogyatékosságán” viccelődni. Egy alkalommal megkérdezték tőle, ha létezne varázserejű növesztőpor, élne-e vele, mire ő azonnal kikérte magának a felvetést: „Isten ments! Hiszen akkor odalenne a jövedelmem!” Máskor a hölgyekről faggatták, mire elmondta, egyáltalán nem kedveli a hozzá hasonló termetű nőket: „Ha én kicsi vagyok, legalább a nők legyenek nagyok”. Sosem feledkezett el a gyerekekről, önéletrajzában (lásd lentebb) például különböző jótanácsokat adott számukra, azt kamuzta, azért nem nőtt nagyra, mert sosem ette meg a levest és a főzeléket.
A Zoli bohóccal kapcsolatos leghíresebb történet is a gyerekekhez kötődik: e szerint egy ízben a földalattin megszólította hősünket egy szegényesen öltözött férfi, és arra kérte, látogassa meg betegségben haldokló kisfiát, aki az orvosok szerint nem fogja megélni a következő reggelt. Zoli bohóc természetesen igent mondott a kérésre, elkísérte nyomorúságos otthonába az összetört apát, és egész éjszaka szórakoztatta a Gabi névre hallgató nagybeteg fiút – visszaemlékezésében ezt az alkalmat nevezte élete legnehezebb fellépésének. Másnap a férfi meglátogatta Zolit a cirkuszban, és jó hírrel örvendeztette meg: Gabi reggelre jobban lett, és az orvosok úgy vélik, fel fog épülni.
Származása miatt eltiltották a fellépéstől, majd lágerbe hurcolták
Az 1920-as évek második felétől hősünk ismét nemzetközi vizekre evezett, legnagyobb sikereit a londoni Olympia cirkusz társulatában aratta, a róla és artista kollégáiról készült fényképeket, filmfelvételeket az egész brit birodalomban bemutatták, de fellépett Bécsben, Hamburgban, Milánóban, Svájcban, Norvégiában is, mígnem ismét kikötött Magyarországon, a Fővárosi Nagycirkusz elődjénél, Fényes György városligeti társulatánál. Az újabb világháború és a szélsőjobboldal térnyerése azonban megakasztotta Hirsch karrierjét – noha ötvenes éveinek derekán sem veszített semmit fürgeségéből és mozgékonyságából, a zsidótörvények miatt nem engedték többet színpadra.
Az 1940-es évek elején a pályaelhagyásra kényszerített Zoli bohóc megírta önéletrajzát Kis ember nagy élete címmel, és főként ennek árusításából élt: házról házra járva saját maga árulta a kötetet, melyet minden egyes vevőnek személyesen dedikált. 1944-ben végül a nyilashatóságok tiltott könyveladás és a sárga csillag nem rendeltetésszerűen történő viselésének (az előírásban szereplőnél kisebb csillagot készített magának) vádjával letartóztatták. Még ekkor is humorosra vette a figurát, a vádak ellen úgy védekezett: „Azt hittem, kicsi embernek kisebb csillag is elég.”
A hatóságok Auschwitzba deportálták, ahol egyes – ellenőrizhetetlen – történetek szerint portásegyenruhában és cilinderben kellett vigyázzba állnia és kalapot lengetnie az elhaladó SS-tisztek előtt. Egy másik, szintén nem ellenőrizhető történet szerint Zoli bohóc a láger poklában is bizonyította emberiességét és helytállását, a gázkamrába küldött gyerekeket szórakoztatta, hogy elviselhetőbbé tegye számukra az utolsó perceket. Nem tudni, az 59 éves egykori cirkuszi sztárt pontosan mikor és milyen körülmények között érte a halál a lágerben, annyi bizonyos, hogy sohasem tért haza Auschwitz poklából.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
