Máig rejtély, hogyan élte túl a 3000 méteres zuhanást a kamasz lány

oie 9145521zV1U6Zs
Olvasási idő kb. 8 perc

Minden idők egyik legfantasztikusabb túléléstörténete játszódott le 1971 karácsonyán a perui dzsungelben: a 17 éves Juliane Koepcke háromezer méteres zuhanást élt túl csodával határos módon, miután viharba került és a levegőben darabokra esett a repülő, melyen utazott. A kamasz lány 11 napon keresztül saját leleményességére hagyatkozva vándorolt a kietlen őserdőben, és komolyabb sérülés nélkül vészelte át a katasztrófát.

Juliane Koepcke 1954. október 10-én született Limában nyugatnémet ornitológus és zoológus szülők egyetlen gyermekeként, akik azért költöztek a dél-amerikai országba, hogy a helyi esőerdők élővilágát tanulmányozzák. Kamaszként Juliane a tanév nagy részét a fővárosban töltötte, nyaranta azonban a szüleivel élt az amazóniai dzsungelben az általuk létrehozott, Panguana névre keresztelt kutatóállomáson – itt behatóan megismerkedett az őserdővel és azokkal a túlélési technikákkal, melyek lehetővé teszik a dzsungelben való huzamosabb tartózkodást. Mindez néhány évvel később rendkívül hasznosnak bizonyult számára, amikor egy tragikus szerencsétlenség kellős közepén találta magát.

1971 decemberének végén Juliane sikerrel letette az érettségi vizsgát – a terv szerint az utolsó vizsganapot követően édesanyjával azonnal Limából a dzsungelbe repültek volna, hogy csatlakozzanak az ott tartózkodó családfőhöz, a lány azonban meggyőzte anyját, hogy később induljanak, hadd vehessen részt a december 22-én és 23-án tartott ballagási ünnepségeken.

Így csak a következő napon, december 24-én reggel tudtak repülőre szállni, baljós körülmények közepette: a főváros repterén hatalmas tömeg zsúfolódott össze, előző nap ugyanis számos járatot töröltek a rossz időjárási körülmények miatt, és most is jelentős késésekre kellett számítani, a lány édesapja pedig kérlelte őket, ne a perui állami légitársaságot, a LANSA-t válasszák, ugyanis az utóbbi időben rengeteg meghibásodásról és egyéb panaszról érkeztek hírek velük kapcsolatban.

Juliane Koepcke megtalálásakor a dzsungelben
Juliane Koepcke megtalálásakor a dzsungelbenVintagenews.com

Villám csapott a gépbe, Juliane kizuhant a levegőbe

A figyelmeztetéssel nem törődve Juliane és édesanyja jegyet váltottak a LANSA 508-as járatára, amely végül többórás késéssel, nem sokkal déli 12 óra előtt indult el a fővárosból. A Lockheed L–188A Electra típusú repülő a tervek szerint mindössze egy óra alatt megérkezett volna Pucallpa városba – itt szálltak volna le Koepckéék –, hogy onnét továbbinduljon Iquitosba; félúton azonban hatalmas, gomolygó viharfelhőbe került, mely éjszakai sötétséggé változtatta a kora délutáni körülményeket. Az utastér rázkódni kezdett, csomagok potyogtak az ideges utasok ölébe, kb. tíz perccel később pedig hirtelen hatalmas fényesség vakított el mindent.

A repülő motorját villámcsapás találta el, a gép darabjaira hullott, és zuhanni kezdett – Juliane alig volt eszméleténél a sokktól, miközben sikolyokat és őrült zajt hallott maga körül. Pár pillanattal később észrevette, hogy már nincs a repülőben, hanem szabadon zuhan a talaj felé; mint később leírta, „nem én hagytam ott a repülőt, a repülő hagyott ott engem”. Zuhanás közben többször elveszítette eszméletét, majd arra ébredt, hogy a dzsungelben van, egyedül, magára hagyottan. Hatalmas szerencséjének köszönhetően több mint három kilométeres zuhanást élt túl viszonylag enyhébb sérülésekkel: eltört a kulcscsontja, kificamodott a térde, és a lábán több vágás keletkezett, azonban továbbra is tudott járni.

Egy fél napba került, mire Juliane feltápászkodott, és lábra állt: első gondolatával édesanyját akarta megkeresni, azonban az asszonynak hűlt helye sem volt, egyetlen roncsot és áldozatot sem talált, mindössze egy csomag édességre lelt, amely a repülőből hullott ki. Hamarosan rátalált egy apró patakra, majd – visszaemlékezve mindarra, amit a szüleitől tanult a dzsungellel kapcsolatban – elindult a víz útjának nyomában, amely elvezethet a civilizációhoz. Napokon keresztül vándorolt a sűrű dzsungelben tűző napsütés, olykor súlyos esők, esténként pedig kifejezetten hideg időjárás közepette, miközben egyetlen tápláléka a csomag cukorka volt (az esős évszakban alig teremtek gyümölcsök az őserdőben, és egyébként is megtanulta, hogy ezekből nem érdemes falatozni, mert akár halálosak is lehetnek).

Juliane a kórházban
Juliane a kórházbanVintagenews.com

Több mint egy héten át vándorolt az őserdőben

Vándorlása közben a lány rábukkant több roncsdarabra és holttestre is – köztük egy nő maradványaira, akit először az édesanyjának gondolt, azonban rájött, nem ő az –, és hallotta a feje fölött köröző mentőrepülők és helikopterek zaját. A perui hatóságok óriási erőfeszítéssel igyekeztek megtalálni és kimenteni a túlélőket, a sűrű lombozat azonban eltakarta előlük a talajt, ezért a feladat a lehetetlennel volt határos. Egy idő után elhalt a helikopterek zaja, Juliane ekkor rájött, hogy magára van utalva – hallotta ugyanakkor a keselyűk hangját, amit az őserdő felett köröznek, igyekezve minél több holttestre lecsapni.

A kamasz lány kilencedik napja vándorolt már éhezve, reménytelenül a dzsungelben – a napokat csak fejben tudta számolni, karórája ugyanis felmondta a szolgálatot –, amikor a folyóvá terebélyesedő patak partján egy kunyhóra lelt. Visszaemlékezése szerint az elkeseredettség hirtelen eufóriává változott, amikor megpillantotta az emberi élet nyomát, majd a kunyhóba belépve egy férfival találta magát szembe. A környékbeli favágó halálra rémült a megtépázott, sebesült szőke lányt látva, ugyanis azt hitte, egy démon bukkant elő a vízből, de Juliane sikeresen elmagyarázta neki a valódi szituációt.

A favágók gondját viselték a lánynak, enni adtak neki, és ellátták a sérüléseit, majd másnap hajóval elszállították őt a környékbeli kisvárosba, így 11 nappal a repülőszerencsétlenség után végre megmenekült. A kórházban találkozott édesapjával: a viszontlátáskor szóhoz sem jutottak, csak hosszú perceken keresztül némán ölelték egymást. Néhány nappal később érkezett a tragikus hír, miszerint a keresőcsapatok megtalálták Juliane édesanyjának a holttestét; az asszony ugyan túlélte a zuhanást, de a dzsungelben – napokkal később – belehalt a sérüléseibe. A repülő fedélzetén tartózkodó 92 személyből (86 utas és a személyzet hat tagja) egyedül a lány élte túl a katasztrófát – 77 ember már a zuhanáskor elhunyt, tizennégyen pedig az őserdőben lelték halálukat.

Juliane Diller napjainkban
Juliane Diller napjainkbanullstein bild / Getty Images Hungary

Máig rejtély, hogyan élhette túl a hihetetlen zuhanást

Juliane Koepcke fantasztikus túlélőtörténetéből szenzáció kerekedett, az esetről világszerte – köztük Magyarországon is – beszámoltak a lapok, a médiasztárrá lett kamasz lány azonban ódzkodott a hírnévtől. Alaposan megviselték őt a történtek, rettegni kezdett a repüléstől, és folyamatosan rémálmok gyötörték; hosszú évekbe került, mire lelkileg feldolgozta az átélteket. Juliane otthagyta Perut, és az NSZK-ba költözött, ahol szülei nyomdokaiba lépve biológiát tanult a kieli és a müncheni egyetemeken, utóbbi intézményben doktori fokozatot is szerzett. 1989-ben hozzáment Erich Diller entomológushoz, és – ugyan továbbra is fél a repüléstől – férjével az utóbbi 30 évben gyakran visszalátogattak a szülei által létrehozott kutatóállomásra, folytatni az ottani munkát.

Az elismert zoológussá lett Juliane Diller hosszú évekig nem volt hajlandó beszélni a repülőszerencsétlenségről és az azt követő megpróbáltatásokról, 1998-ban azonban kamera elé állt Werner Herzog A remény szárnyai című dokumentumfilmjében, sőt, a rendező társaságában visszatért 11 napos vándorlása helyszíneire is. Érdekes egybeesés, hogy Herzog a katasztrófa idején épp Peruban forgatta az Aguirre, az Isten haragja című játékfilmjét, és csak egy szerencsés véletlennek köszönhetően nem utazott a LANSA 508-as járat fedélzetén.

Máig nem sikerült magyarázatot találni rá, hogyan úszhatta meg a 17 éves lány a háromezer méteres szabadesést – a hihetetlen megmenekülés talán annak köszönhető, hogy a dús lombkoronák felfogták az ütközést, és gondoskodtak róla, hogy Juliane élve érjen földet, azonban ez is csupán feltételezés.

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.

Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek