Helikopter zuhant a színészre és két gyerekstatisztára ebben a filmes balesetben

NINTCHDBPICT000585668729
Olvasási idő kb. 8 perc

A két éve, a Rust című western forgatásán történt baleset, melyben a film operatőre halálos lövést kapott egy kellékpisztolyból, sajnos nem az első hasonló tragédia – korábban Bruce Lee fiát, Brandon Leet ölte meg egy rosszul megtöltött fegyverből kilőtt golyó, az eddigi legsúlyosabb, emberi mulasztás miatt bekövetkezett forgatási szerencsétlenségben pedig egy színész és két gyerekstatiszta veszítette életét, amikor rájuk zuhant egy helikopter. Az 1983-ban bemutatott, Steven Spielberg producerségével készült Homályzóna című film forgatásán történt tragédia sokkolta Hollywoodot.

Az öt évadon keresztül, 1959 és 1964 között futott Twilight Zone (a magyar fordításban inkább Alkonyzónaként hivatkoznak rá, de a moziváltozat a Homályzóna címet kapta idehaza) igazi kultsorozatnak számít a tengerentúlon:

a rövid, félórás epizódok a sci-fi, a fantasztikum és a horror elemeit gyúrták össze, gyakran pedig komoly társadalmi és morális kérdéseket boncolgattak rendkívül kreatív módon.

Két évtizeddel később négy fiatal, de már befutott rendező, Steven Spielberg, John Landis (Blues BrothersSzerepcsere), Joe Dante (PiranhaAz üvöltés) és George Miller (Mad Max), akik mindnyájan a sorozaton nőttek fel, úgy döntöttek, közös mozifilmben emlékeznek meg a televíziós klasszikusról.

Lefejezte a helikopter rotorja a szereplőket

A Homályzóna négy, különálló epizódjában a rendezők saját értelmezésükben forgatták újra a sorozat egy-egy kultikussá vált részét: a John Landis által rendezett epizód egy rasszista férfi (Vic Morrow – borítóképünkön a film egyik jelenetében) története, aki megmagyarázhatatlan módon különböző múltbéli helyszíneken – többek között a náci Németországban és a Ku-Klux-Klan által uralt Délen – találja magát, ahol saját bőrén szembesül a gyűlölet mindent elemésztő erejével. 

Az egyik jelenetben a főhős a vietnámi háború kellős közepén, a tomboló monszun idején menekül két gyerekkel, miközben fejük fölött egy amerikai katonai helikopter köröz

– a jelenet nem csak a forgatókönyvben, a helyszínen is rendkívül veszélyesnek bizonyult, a stáb azonban alábecsülte a kockázatot.

A tragédia helyszíne a balesetet követően a helikopter roncsaival
A tragédia helyszíne a balesetet követően a helikopter roncsaivalBettmann / Getty Images Hungary

A mocsaras, dzsungeles helyszínt természetesen nem Ázsiában, hanem egy, a Los Angeleshez közeli Santa Clarita városban található farmon építették fel a filmesek, ahonnét éjszaka nem látszottak a nagyváros fényei, az 50 kilométeres sík terep pedig megkönnyítette a pirotechnikai eszközök használatát. A jelenetet 1982. július 23-ra virradó éjszaka rögzítették: az 53 éves Morrow (aki ragaszkodott hozzá, hogy kaszkadőr nélkül, saját maga játssza el a veszélyes részt) és két gyerekstatiszta, a hétéves Renee Shin-Yi Chen és a hatéves Myca Dinh Le feje felett 7,6 méterre körözött a Bell UH-1 Iroquois típusú helikopter, körülöttük mindenütt robbanások és lövések zaja hallatszott.

Dorcey Wingo pilóta közvetlenül egy bombarobbanást szimuláló pirotechnikai eszköz mellett repült a helikopterrel, amikor egy végzetes pillanatban a töltet elsült, megrongálva és működésképtelenné téve a jármű farokrendszerét: az irányíthatatlanná vált gép egyenesen a három szereplőre zuhant, Morrow-t és Let lefejezte a gép főrotorja, Chent pedig a jobb futómű tiporta halálra.

A pilóta és a helikopterben tartózkodó öt stábtag – köztük két segédoperatőr – súlyos sérülésekkel ugyan, de túlélték a katasztrófát,

melyet mintegy száz stábtag, köztük a két gyerek szülei néztek végig.

A mulasztások dacára nem ítélte el a bíróság a stábtagokat

A tragédiát követő vizsgálat során számos mulasztásra és szándékos trükközésre derült fény a stáb részéről: a két gyerekstatisztát a szakszervezeten és az ügynökségeken kívülről, illegálisan szerződtették a filmhez, rokonokon keresztül, akik jóban voltak a stáb egy-egy tagjával – így egyrészt kevesebb gázsit kellett fizetniük nekik, másrészt megkerülhették az éjszakai munkavégzést korlátozó gyerekvédelmi törvényeket.

A szülők azt állították, előzetesen senki sem tájékoztatta őket, hogy gyerekeik egy robbanóeszközökkel teli helikopteres akciójelenetben fognak szerepelni.

A pilóta szintén a szakmán kívülről érkezett: Wingo valódi vietnámi veterán volt, aki vezetett hasonló helikoptereket a háborúban, azonban semmilyen korábbi filmes tapasztalattal nem rendelkezett – a stábtagok szerint Landis egyrészt szintén spórolni akart azzal, hogy nem hivatásos filmes pilótát választott, másrészt olyan embert akart, aki nem beszél vissza neki, hanem szó nélkül végrehajtja a kapott utasításokat.

A helikopterben lévő két segédoperatőr vallomása szerint a rossz látási körülményekre való tekintettel a gyártásvezető arra utasította Wingót, hogy szálljon le, és hagyják félbe a jelenetet,

a rendező – aki az elhúzódó munkaidő és a csúszások miatt idegesnek tűnt – azonban felülírta a parancsot, és közölte a pilótával, hogy repüljön tovább, és vigye a gépet lejjebb,

így került a gép a robbanóeszköz közelébe. Egyikük szerint Landis még viccelődött is, közölte, hogy „semmi gond, maximum elveszítjük a helikoptert”. A rendező mégis tagadta, hogy köze lenne a tragédiához, úgy nyilatkozott, a történtek kizárólagos oka a rosszkor elsült robbanószerkezetben keresendő – hozzáállása számos ellenséget szerzett neki a szakmai körökben, állítása szerint Steven Spielberg is ekkor szakította meg vele a barátságot.

John Landis rendező a bíróságon (1986. július)
John Landis rendező a bíróságon (1986. július)Bettmann / Getty Images Hungary

A stáb öt tagját – a rendezőt, a pilótát, George Folsey társproducert, Dan Allingham gyártásvezetőt és a pirotechnikáért felelős Paul Stewartot – négy évvel a történtek után bíróság elé idézték gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával, ami az első alkalom volt, hogy egy rendezőnek törvény előtt kellett felelnie egy forgatáson történt haláleset ügyében.

A kilenc hónapon át tartó tárgyalás végén a vádlottakat felmentette az esküdtszék, a gyerekek családjai viszont polgári eljárást indítottak, 200 millió dolláros kártérítést követelve az őket ért tragédia miatt

– az ügyet végül a filmesek a bíróság megkerülésével elsimították, peren kívül 2-2 millió dolláros összegben megegyezve a szülőkkel.

Landis – aki ezt követően sohasem volt hajlandó nyilatkozni az ügyről – zavartalanul folytathatta rendezői karrierjét, az ő nevéhez fűződik többek között Eddie Murphy klasszikusa, az Amerikába jöttem, Sylvester Stallone gengsztervígjátéka, az Oscar és a Beverly Hills-i zsaru harmadik része is. Az ügynek mégis lett következménye: az amerikai rendezők céhe és más szakszervezetek a korábbinál szigorúbb szabályokat vezettek be a forgatások biztonságával kapcsolatban, és létrejött egy telefonos forródrót is, melyet a rendezők problémás helyzetben közvetlenül a filmezés helyszínéről tárcsázhattak.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek