Gagarin Magyarország

Augusztus 20. alkalmából érkezett Magyarországra az űrhajós sztár

Gagarin diadalútja kiváló propagandalehetőséget biztosított a Szovjetunió számára, hiszen az elsőként világűrbe lépett repülőtiszt egy személyben testesítette meg a szuperhatalom vélt technológiai fölényét és a „szocialista embertípus” győzelmét. A Vosztok–1 utasa igazi propaganda-szuperfegyver lett, aki a következő hónapokban világ körüli utazásra, ún. béketurnéra indult, melynek során a keleti blokk országaiba és Nyugatra is eljutott, államfőkkel és filmsztárokkal találkozott, ugyanolyan hatalmas, örömittas tömegek köszöntötték Londonban, mint Havannában.

Természetesen a kádári olvadás korai éveit élő Magyarország sem akart kimaradni a sorból, az MSZMP Központi Bizottsága – akik jól tudták, a népnek „kenyérre és cirkuszra” van szüksége, hogy jól érezze magát – júliusban háromnapos, szándékosan az alkotmány és az új kenyér ünnepére, augusztus 20-ára időzített látogatásra invitálta a világsztár űrhajóst hazánkba. A szovjet vezetés örömmel beleegyezett Gagarin magyarországi útjába, a hazai pártbizottság pedig hosszas tanakodás után egy viszonylag könnyű programot állított össze az illusztris vendég részére.

Gagarin felesége, Valentyina Ivanovna és öt hónapos kislánya, Galina társaságában augusztus 19-én, szombaton reggel 9 óra 40 perckor érkezett meg a Ferihegyi repülőtérre, ahol mintegy 25 ezres tömeg várta lelkesen, hogy kilépjen az IL 14-es különrepülő ajtaján. A korabeli újságok szerint már reggel 7 körül megkezdődött a budapesti tömegek „kivándorlása” a repülőtérre, a Ferihegyre vezető utakon végeláthatatlan sorok kígyóztak, teljesen elzárva a forgalmat. A repülőtér homlokzatán magyar és orosz felirat hirdette, hogy „Forró szeretettel üdvözöljük hazánkban Jurij Alekszejevics Gagarint, a világ első űrpilótáját, a Szovjetunió hősét”.

A villamosok tetején is álltak az emberek

A vendéget nagy számú és illusztris politikai küldöttség, többek között Fock Jenő, a központi bizottság titkára, Kállai Gyula, a minisztertanács első elnökhelyettese és Marosán György korábbi államminiszter fogadta a repülőtéren, utóbbi két elvtárs szívélyes elvtársi csókot is váltott Gagarinnal, akit ezt követően nyitott tetejű ZISZ típusú luxusautóban fuvaroztak a belvárosba. Gagarint és kíséretét mindenütt több tízezres tömegek várták a budapesti utcákon, melyeket már egy nappal korábban alaposan feldíszítettek az eseményre – sokan virágokat dobtak az autóra, mások lelkes kiabálással („Hurrá! Vivát! Éljen Gagarin!”) üdvözölték az űrhajós sztárt, aki szívélyes mosollyal integetett vissza.

A Népszabadság tudósítása szerint az emberek még a villamosok, autók tetejére is felkapaszkodtak, az üzletekből – melyek teljesen kiürültek – létrákat, sámlikat hoztak ki, hogy minél jobban láthassák Gagarint és kíséretét, míg mások lakásuk ablakából igyekeztek minél jobb kilátásban részesülni. Az űrhajóst a szállására vitték, majd első útja a parlamentbe vezetett, ahol délben hivatalos fogadásban részesítették az MSZMP KB tagjai, és Dobi István, az elnöki tanács elnöke a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntette ki – érdemes megjegyezni, hogy Kádár János nem volt jelen a látogatás idején, ugyanis éppen nyaralt, felesége azonban találkozott, sőt, táncolt is Gagarinnal.

Délután 16 óra 30-kor érkezett el a látogatás csúcspontja, a Hősök terére szervezett nagygyűlés, ahol Gagarin mintegy 200 ezres eksztatikus tömeg előtt mondott beszédet. Felszólalásában a szovjet asztronautika eredményeit méltatta és a világbéke fontosságáról beszélt, továbbá megköszönte a hihetetlen fogadtatást és a megbonthatatlan szovjet–magyar barátságot éljenezte, természetesen hatalmas tapsorkán kíséretében.

Vidéken is tombolt a Gagarin-mánia

Vasárnap Gagarin különvonattal vidékre látogatott, ahol megtekintette a szocialista haladás mintapéldáját, Sztálinvárost, továbbá Pécsett és Komlón is járt, Budapestre visszafelé pedig rövid időre megállt Sárbogárdon és Dombóváron; az esős időjárás ellenére mindenütt a fővárosihoz hasonló lelkes, ünneplő tömeg és a helyi pártbizottságok előkelőségei fogadták a szovjet hírességet. Sztálinváros főterén a Vosztok–1 hatalmas modellje magasodott az égbe, melyből egy lelkes ifjú úttörő integetett: a fiú, bizonyos Kugecz Jancsi férfias kézfogást váltott Gagarinnal, mire a kíséretben tartózkodó szovjet nagykövet, Vlagyimir Usztyinov megjegyezte, biztosan Jancsi lesz majd az első magyar űrhajós (a jóslat, mint ma már tudjuk, természetesen nem vált valóra).

A pécsi Széchenyi téren Gagarin a terv szerint összesen öt percet tartózkodott volna, az autogramért könyörgő, hatalmas tömeg azonban teljesen elárasztotta a helyszínt, és jócskán meghosszabbította a programot. „Azt hiszem, Gagarin őrnagy több autogramot adott már Magyarországon, mint ahány kilométert a világűrben utazott” – jegyezte meg Trautmann Rezső építésügyi miniszter. A legélelmesebb autogramkérő azonban Sárbogárd fiatal postása, Szabó József volt, aki a vasútállomáson a Hazafias Népfront községi bizottságának üdvözlő táviratát nyomta Gagarin kezébe, majd arra kérte az űrhajóst, írja alá az átvételi elismervényt.

Hétfőn, augusztus 21-én Gagarin részt vett egy sajtótájékoztatón a Szabadság sétahajón a Bem rakpartnál, majd a magyar fegyveres erők képviselőivel találkozott, mielőtt Ferihegyről családjával együtt hazarepült volna Moszkvába. A háromnapos látogatás az egész országot megmozgatta, a politikai vezetőket csakúgy, mint a sajtó képviselőit és az átlagembereket, még fél évvel később is a világűr meghódítójának magyarországi látogatásáról beszélt mindenki – amint az egyik napilap tudósítója megjegyezte, az „űrmosoly” hazánkat is meghódította.