Kellemetlen volt Budapestnek a „román színek” használata
A Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrehozott főváros címerét és zászlaját az alapítás évében, 1873-ban fogadta el a magyar törvényhozás, nem sokkal később pedig Ferenc József király is hivatalos áldását adta a jelképekre. Mind a címer, mind a zászló a kezdetektől fogva rengeteg vitát generált, az előbbit illetően sokan kritizálták például, hogy a pesti címer szerepel a felső mezőben, a Budát jelképező oroszlánt pedig címertartó állattá fokozták le, míg Óbudát csak a kapu motívuma képviseli. A zászlóval kapcsolatos ellenérzéseket elsősorban szintén Buda mellőzése váltotta ki, hiszen a lobogó Pest város korábbi színeit, a kék-sárga-pirost használta (csak éppen fordított sorrendben), a budai piros-fehér-zöld kombinációból egyetlen színt sem vett át.
Nem kell különösebben szemfülesnek lenni, hogy észrevegyük, a klasszikus Budapest trikolór pontosan megegyezik a román zászló színeivel, ami egyáltalán nem a véletlen műve. Pest városa ugyanis Erdély hagyományos három színét választotta zászlójának, melyek a területrész egységét, az ott élő három etnikumot, a magyar, a székely és a szász nemzetet jelképezik, a szabadságharc idején pedig Magyarország és Erdély egyesítését hirdették. Románia az 1830-as évektől kezdve ugyanezt a három színt tette meg nemzeti trikolórjának, egyesek szerint éppen azért, hogy az egyesítéssel szembeni ellenérzésüket kifejezzék. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a régi budapesti zászlóban a színek vízszintesen, míg a román lobogóban függőlegesen helyezkednek el, és ellentétes sorrendben.
Ennek dacára a kezdetektől fogva sokan − különösen a turisták és a külföldi delegációk tagjai − értetlenségüket fejezték ki, miért van tele a magyar főváros a román nemzeti színekkel; a kérdés sokáig az asztalon hevert, de csak az 1920-as években került sor cselekvésre az ügyben. Magyarország 1919-es román megszállásakor, majd a következő évben, a Magyarország számára tragédiát jelentő trianoni békediktátum aláírását követően egyre kínosabbnak tűnt, hogy a főváros éppen délkeleti szomszédunk színeit viseli, ezért elérkezettnek látták az időt a változtatásra.
Évtizedekig nem volt a fővárosnak zászlója
A fővárosi közgyűlés az évtized vége felé bizottságot állított fel, hogy megvizsgálja, miként lehetséges a heraldika szabályainak megfelelően megváltoztatni a zászlót: a szakértők úgy gondolták, a legjobb megoldás, ha rendezik régi tartozásukat Budával szemben, ezért a kéket az egykori budai lobogó zöld színére cserélték. A vörös-sárga-zöld zászló mellett praktikus érv is szólt, hiszen így csak egyetlen színt kellett megváltoztatni, vagyis sokkal könnyebben és olcsóbban megúszta a város a zászlócserét. A korabeli sajtó magyarázata szerint a piros az örömöt, a sárga a gazdagságot, a zöld pedig a jó reményt szimbolizálta.
Az új zászlót 1930 májusától vezették be hivatalosan: a piros-sárga-zöld lobogó túlélte a Horthy-korszakot, a második világháborút és a háború utáni koalíciós időszakot, csupán a Rákosi-éra kezdetén, 1949-ben került a kukába. Ettől kezdve több mint három évtizeden át nem volt hivatalos zászlója a fővárosnak, csak 1984-ben vezettek be egy új változatot, fehér alapon a város (vörös csillaggal kiegészített) címerével. A rendszerváltáskor visszatért az eredeti, piros-sárga-kék színkombináció, benne a vörös csillagtól megfosztott címerrel, és egészen 2011-ig életben maradt, amikor is a fővárosi közgyűlés döntése nyomán egy teljesen új, a nemzeti piros-fehér-zöld színeket háromszögekből összeálló szegélyként szerepeltető, fehér alapon címeres zászló került forgalomba. Utóbbi hírt a román sajtó higgadtan fogadta.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
