budapest báró

Ünnepélyes alakuló üléssel kezdte meg munkáját az új Fővárosi Közgyűlés, amelynek tagjait a júniusi európai uniós választásokkal egybekötött szavazáson választották meg a budapestiek.A közgyűlésben hat frakció alakult, ezek közül Vitézy Dávid és az LMP csapata egy báró neve alatt,  Podmaniczky Mozgalomként dolgozik majd együtt. De ki is volt a névadójuk?

Budapestért élt-halt a báró

Podmaniczky Frigyes bárót Budapest vőlegényének nevezték, mivel a 19. század végén, a főváros modernizálásának egyik legfontosabb alakja volt, és páratlan szerepet játszott fejlődésében. Azért kapta ezt a becenevet, mert tevékenységével szinte egyesítette a várost saját ambícióival, mintha Budapest és ő egy szimbolikus, örökké tartó házasságban éltek volna.

A főváros ebben az időszakban épült ki igazán, és a báró víziója központi szerepet játszott ebben a folyamatban. Az ő közbenjárására indult el a többi között a Nagykörút és az Andrássy út építése, amelyek ma is Budapest fő ütőerei. Ő volt az, aki felismerte, hogy Budapestnek szüksége van elegáns közterekre, sugárutakra és modern közlekedési rendszerre ahhoz, hogy Európa egyik legjelentősebb városává váljon. Az Andrássy út alatt futó földalatti, amely a kontinens legelső ilyen vasútja volt, szintén az ő nevéhez fűződik.

Budapest és a „vőlegény” metaforája

A báró szerelme a város iránt közismert volt. Szó szerint éjjel-nappal azon dolgozott, hogy Budapest korszerű várossá váljon, ami a századfordulón már vetekedett Párizs és Bécs szépségével és fejlettségével. Neki köszönhetjük a budapesti csatornázást, a rakpartokat és a Duna-parti sétányokat is. A közmunkák mellett támogatta a kulturális élet fejlődését is, jelentős szerepe volt a Nemzeti Színház megépítésében. Ő érte el azt is, hogy a az előadásokon a földszinten ne csak állóhelyek legyenek, hanem le is tudjon ülni a publikum. 

Egy korabeli anekdota szerint, amikor a politikai viták vagy a személyes nézeteltérések próbálták elvonni a figyelmét, mindig Budapest érdekét tartotta szem előtt. Ezért mondták róla, hogy Budapest „vőlegénye”, hiszen minden figyelmét és energiáját a városra fordította, mintha az lett volna életének egyetlen szerelme.

Nevezték már az „utolsó lovagnak”, a „legnagyobb bolondnak”, a „legjobb szívű magyar úriembernek”, aki a családi vagyonán kívül mindenét, jövedelmét, munkáját a haza érdekeinek, „Budapest szerelmének” áldozta fel

– írta róla Krúdy Gyula, aki szerint a fővárost szinte sosem hagyta el, mert azt tartotta, hogy még nyaralni is itt lehet a legjobban.  

A házasság metaforájának sötétebb oldala

Bár a „vőlegény” metaforája elsősorban Podmaniczky rendíthetetlen elkötelezettségére utalt Budapest iránt, azért a várossal kötött „házassága” nem volt mindig felhőtlen. A báró életének vége felé egyre inkább kritizálták a túlzottan nagyszabású terveit, amelyek komoly anyagi gondokat okoztak a városnak. A modernizáció ára magas volt, és nem mindenki látta pozitívan a gyors átalakulást. Ennek ellenére az itteni fejlődés alapjait ő rakta le, és a legtöbb, amit ma Budapesten csodálunk, az ő munkájának eredménye.

Ennek ellenére a ma is létező Podmaniczky utcát nem róla, hanem a nagybátyjáról, Podmaniczky Lászlóról nevezték el, aki hatalmas földterületet adományozott Budapestnek a Városliget környékén. Podmaniczky Frigyest csak a rendszerváltás után fedezte fel újra a nyilvánosság, 1991-ben róla is teret neveztek el Budapesten, az Arany János utcai metróállomásnál, közel a rokon utcájához.

Ha érdekel, milyen titokzatos hely van még az Arany János utcai metróállomás közelében, ebben a cikkünkben erről is olvashatsz.