Afrikai bennszülöttek éltek egykor a budapesti állatkertben

fortepan 82431 (1)

A budapesti állatkert több mint 150 éve a fővárosi közönség kedvence, a 19. században azonban mai szemmel bizarr dolgokkal is találkozhattak az odalátogatók, köztük egy bennszülöttek által lakott afrikai faluval. A kiállítás korántsem számított egyedülálló jelenségnek, a korszakban Európa-szerte mutogattak állatkertekben színes bőrű embereket a fehér közönségnek.

A millenniumi ünnepségek az egész Városligetet fellendítették

A Városliget már az 1800-as évek elejétől a pestiek egyik legnépszerűbb kirándulóhelyének számított, egy ott létesítendő állat- és növénykert ötlete pedig már a reformkorban felmerült, a megvalósításra azonban − a forradalom és szabadságharc, illetve az azt követő zavaros politikai viszonyok miatt − évtizedeket kellett várni. Az állatkert ügyének legjelentősebb támogatói Xántus János zoológus és neves utazó, Szabó József geológusprofesszor, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója és Gerenday József, a Füvészkert igazgatója voltak, tevékenységüknek köszönhetően 1864-ben a helytartótanács megadta az engedélyt az Állatkerti Részvénytársulat megalapításához.

A Pest városától megvásárolt 18 hektáros földterületen két évvel később, 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit az állatkert, melyben ekkor 11 épületben mintegy 500 állatot láthatott a közönség. A következő évtizedekben az állatállomány és a létesítmény infrastruktúrája is rohamos bővülésnek indult, majd az igazi nagy fejlesztésre a millenniumi ünnepségek alkalmából, 1896-ban került sor, amikor az egész Városligetben grandiózus építkezéseket hajtottak végre, felépült például az Ős-Budavára elnevezésű mulatónegyed.

A millenniumi kiállításra felhúzott (ál)történelmi épületegyüttes a Városligetben
A millenniumi kiállításra felhúzott (ál)történelmi épületegyüttes a VárosligetbenFortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Egy teljes afrikai falut Budapestre költöztettek

A rengeteg látogatót vonzó millenniumi puccparádé alkalmából került az állatkertbe addigi történetének legkülönösebb látványossága, egy teljes afrikai falu bennszülött lakóival együtt. A Vasárnapi Újság beszámolója szerint 250 „néger atyafi” (korabeli szóhasználat) érkezett Budapestre az ezredévi ünnep tiszteletére Afrikából, akiket egy francia vállalkozó, a haditengerészet korábbi tisztje, bizonyos Gravier úr szállíttatott attrakcióként a magyar fővárosba a mai Ghána területéről.

Az úriember Nyugat-Afrika partjainál teljesített szolgálatot, majd, miután visszavonult a katonaélettől, kereskedőként a fekete kontinensen maradt, és jövedelmező vállalkozást épített ki magának; az 1889-es párizsi világkiállítás alkalmából úgy döntött, toboroz egy csapat bennszülöttet, akiket Afrikából hazája fővárosába hajóztat, és jó pénzért mutogat az érdeklődőknek. A látványosság sikeresnek bizonyult: a kereskedő időközben a trópusi betegségek miatt hazatelepült Lyonba, azonban továbbra is fenntartja afrikai kapcsolatait, helyi összekötői segítségével évről évre toboroz bennszülötteket, akiket a „civilizált világban” turnéztat. Az előző években Chicagóban, Lyonban, Bordeaux-ban szerepeltek, a millenniumi kiállítás alkalmából pedig Budapestre érkeztek.

Afrikai férfi a budapesti állatkertben (a Vasárnapi Újság illusztrációja)
Afrikai férfi a budapesti állatkertben (a Vasárnapi Újság illusztrációja)Arcanum Digitális Tudománytár

Az Akkra vidékéről gyűjtött, mintegy 40 bennszülött család számára igyekeztek a lehető leghűségesebben rekonstruálni az otthoni körülményeket, autentikus afrikai falut építettek fel az állatkertben, ahol a lakók eredeti foglalkozásukat űzték, saját maguk készítette ruhákat viseltek, eszközöket, dísztárgyakat és bútorokat használtak. A férfiak egyebek mellett kovácsolással, ötvösmesterséggel foglalkoztak, a nők ételt készítettek − leginkább burgonyából − és a háztartást vezették, a gyerekek a riport szerint gyakran a vízben lubickoltak, illetve azt a pár csónakot bújták, melyet a falu lakói egy-egy fatörzsből vájtak maguknak.

A falu vezetői tisztjét egy Betcsi nevű férfi, foglalkozását tekintve ötvös látta el, aki Monsieur Gravier megbízottjaként és „üzlettársaként” a csoport begyűjtéséért és Európába utaztatásáért is felelős volt; egész háznépét, 18 főt elhozott Budapestre, köztük cselédeit, szolgáit és a neki dolgozó kézműveseket, illetve nővérét, aki a hagyományok szerint halála után örökébe lép. Betcsi mellett − írja a lap − egy másodfőnök is volt, egy Kuaku nevű ács személyében, emellett 16 európai „osztotta meg a kormányzás gondját” Gravier úrral, 11 francia és 5 magyar.

A századfordulóra csőd közelébe jutott az állatkert

A Vasárnapi Újság riportere nem mulasztja el − a korabeli európai felfogásnak megfelelően − kiemelni az afrikaiak és magyar vendéglátóik közötti kulturális különbségeket: „ruházatuk mindössze egy tarka szövetű lepel, melyet festői ráncokba szednek; azt vélné az ember, tógás rómaiak. Testük egy része mindig kilátszik. Sokszor alig van rajtuk valami takaró, mert − aránylag − igen tiszták lévén, van mindig egy-kettő, aki nagy hévvel mosakodik a vízérben, mely telepükön át csörgedez. Van tehát mód tanulmányozni testalkatukat, s ez már magában is megérdemli az 50 krajcárnyi belépti díjat”.

Ételt készítő asszonyok (a Vasárnapi Újság illusztrációja)
Ételt készítő asszonyok (a Vasárnapi Újság illusztrációja)Arcanum Digitális Tudománytár

„Nem éreznek semmiben sem hiányt; jó húsban vannak, elégedettek; s csodák csodája, nem koldulnak!” − folytatja a néhai újságíró. − „Nem idegenkednek a nézőtől; mosolyognak rá, szívesen váltanak szót vele; néhányan beszélnek angolul is.”

Az afrikai falunak − miként az állatkert és a Városliget egyéb látványosságainak − nagy sikere volt a millenniumi ünnepségek idején, a századfordulóra azonban a helyzet a visszájára fordult, a főváros annyira megemelte a bérleti díjat, hogy Ős-Budavára kénytelen volt bezárni, és az állatkert is csődközeli állapotba jutott. 1907-ben az állatkertet üzemeltető részvénytársaság eladta az intézmény tulajdonjogát a fővárosi önkormányzatnak, akik a régi épületek nagy részét lerombolták, és teljesen újakat építettek a helyükre, így jött létre az állatkert ma ismert arculata.

Három szakácskönyv ingyenes szállítással!


Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra