Annyit már tudunk, hogy minden pálinka párlat, de nem minden párlat pálinka. Ahhoz, hogy egy ital pálinka legyen, át kell nemesülnie pálinkává, azaz bizonyos feltételeknek eleget kell tennie, másokat pedig ki kell zárnia.
A párlat valamilyen cukrot tartalmazó alapanyagból készül erjesztéssel és lepárlással. A pálinka esetén ez az alapanyag kizárólag gyümölcs lehet. Párlat bárhol készülhet, a pálinka pedig hungarikum, tehát hiába főzik a legfinomabbra Katmandu-alsón, abból nem lesz igazi pálinka. Sőt, ha az ottaniak úgy döntenek, hogy nálunk megfőzik, majd otthon palackozzák, akkor sem fog menni. A pálinka erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását is Magyarországon kell végezni – szögezi le a témában a hungarikum.hu. A pálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Ez egy újabb különbség, hiszen a párlatok szabadon ízesíthetők.
A pálinkának kizárólag itthon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlő-törköly lehet az alapanyaga, vagyis hiába készül jól és magyar garázsban, ha mangóból vagy banánból van, azt nem hívhatjuk így. Cékla- vagy cukorrépa-alapanyagokkal sem lesz pálinka a neve, mert bár itthon is régóta ismerjük ezeket, mégsem gyümölcsök.
A frappáns nevű Párlatvezetés blog azt is leírja: a párlat inkább gyűjtőfogalom, amibe minden erjesztett alapanyagból, lepárlással készült alkoholos ital beletartozik.
És ha már hungarikum: ha nem tudod, hogyan lesz valamiből az, olvasd el az erről szóló cikkünket:
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
