Mangrovemocsarak, rovarevő növények, végtelen teaültetvények – kirándulás Észak-Malajziában

Sáfár Zsófia

2020. március 9.

Ezeket szerettétek

Ha még élénken él benned ezeknek a retró színészeknek az emléke, a kvíz is menni fog!

Retró színészek kvíze: ismered legendás szerepeiket?

Még Stanley Tucci is rajong ezért a magyar ételért. Bizarr kotyvalék, vagy maga az egészség?

Szüleink ízületei ettől voltak jó formában, mi meg sem bírjuk enni

Azt is közölte az MNB, hogy hol és mikor találkozhatsz az új pénzzel.

Új pénzt adott ki az MNB – ilyen címlet érkezett

Ez a tünet a korábbi Covid-variánsoknál nem volt jellemző.

Ijesztő, új tünettel terjed a Covid: ezt okozhatja a szájban

Vélemény

Kálmán Szonja

Bűnös lehet az áldozat? Erre mutat rá Sallai Nóra autóbalesete
Kálmán Szonja

„Örülj, hogy elmehetsz egyedül a János kórházba” – ezért vesztik el barátaikat az anyák
Kálmán Szonja

Karsai Dániel mindannyiunknak fontos üzenetet hagyott maga után
Kálmán Szonja

A „vissza a suliba”-mémek hazudnak: a szülők sem bontanak pezsgőt iskolakezdéskor
Dr. Hujber Szabolcs

A telefonokat korlátozó rendelettel nincs baj, azzal már inkább, ki hogyan viszonyult hozzá

Olvasási idő kb. 1 perc

Szárazföldön, busszal szerettem volna eljutni Krabiból Malajzia északnyugati részére, de mint kiderült, egy igen elhanyagolt, 80 km-es útszakaszon nem jár semmi, így hát kénytelen voltam Langkawi szigetét is beiktatni az útitervembe. Nem bántam meg, főleg a fantasztikus mangrovetúra miatt, a hőség után azonban igazi felüdülés volt a tengerszint felett 1500 méteren elterülő Cameron-felföldre megérkezni. Ide persze nem csak a fülledt levegő elől érdemes menekülni: különleges képességű növények, izgalmas dzsungeltúrák, a világ legöregebb mohaerdője és élénkzöld teaültetvényekkel borított völgyek várják az idelátogatókat.

Malajzia északnyugati részén, az Andamán-tengerben elterülő Langkawi szigetcsoport egy kevésbé elturistásodott szeglete, a Tanjung Rhu. Míg a sziget másik oldalát álarcos langurok uralják... Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

...errefelé leginkább közönséges makákókba lehet botlani, akik táplálékukat, a kisebb-nagyobb rákokat, kagylókat és csigákat gyakran a tengerpart árapályzónájának területeiről szerzik be. Az eredetileg fán lakó állat szívesen tartózkodik a talajon, sőt bemegy a vízbe is, ahol kitűnően úszik. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A sajátos életmódú mangrove fák a trópusi tengerpartok mentén, az édes és a sós víz találkozásánál, mocsaras környezetben érzik magukat a legjobban. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A folytonos iszaplerakódás miatt ezek a fák felfelé növő léggyökereket fejlesztenek, melyek éppúgy végeznek gázcserét, mint a levelek: kiengedik a szén-dioxidot, az oxigént pedig felveszik. És hogy hogyan szaporodnak? Magvaik csírázásához – akárcsak a többi növény esetében – oxigénre van szükség, ám mivel vízben állnak, az utódnövények az anyanövényen fejlődnek. Csak azután hullanak le, hogy elérték a 30-40 cm-es nagyságot, az iszapra érve pedig néhány óra alatt meggyökeresednek. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Látod a békésen sziesztázó trimeresurus purpureomaculatust a faágon? Ő ugyan még fiatal, de a felnőtt egyedek mérge 30-60 perc alatt képes végezni az áldozattal. A kígyószakértők szerint különösen temperamentumos fajról van szó, úgyhogy jobb tisztes távolban maradni tőlük. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Csónakos kirándulás a Kilim Geoparkban... Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

...melynek során egy több mint ezer denevérnek otthont adó mészkőbarlangba is bekukkantottunk. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A helyiek elmondása szerint a szigetcsoport az itt elszaporodó sasokról kapta a Langkawi nevet, mely a maláj helang (sas) és a szanszkrit kawi (márvány) szavak összetételéből ered. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Ez itt már egy Cameron-felföldi esőerdő mélye... Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

...ahol igen ritka növényfajokkal is lehet találkozni. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Számomra a leglenyűgözőbb az óriás bűzvirággal való találkozás volt. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A Rafflesia nemzetségbe tartozó paraziták érdekessége, hogy mintegy 10 hónap alatt nőnek káposztafej méretűre, és a teljes pompájukban ragyogó virágokban csak néhány napig lehet gyönyörködni. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Szépséghibája, hogy a rothadó húséhoz hasonló kellemetlen szagot áraszt, ugyanis az erre a bukéra gyűlő rovarok (jellemzően döglegyek) porozzák be. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Argostemma yappii a világ legöregebb mohaerdőjében. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A rovarevő növénycsaládba tartozó kancsóka tápanyagszegény körülmények között is megél, mivel képes az elfogott rovarok megemésztésére. Majompohárnak is szokták hívni, mert a majmok alkalomadtán a kancsóban összegyűlt víz felhörpintésével oltják szomjukat. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Ezek az élénkzöldben tündöklő teaültetvények ideális helyszínei egy kiadós sétának, amit helyi termesztésű teák szürcsölgetésével is fel lehet dobni. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A mai teatermelés alapja a hibrid teacserje, amelyről 10-14 naponta szedhetők a felső tealevelek. A legjobb minőségű teába csak a csúcsrügy és a felső két levél kerülhet, alacsonyabb minőségűekbe három vagy ennél is több alsó levél is. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A földeken manapság nagyrészt bangladesi és nepáli vendégmunkások dolgoznak. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Mint mondják, 40-50 kilót is nyom egy telepakolt zsák, amit a kézi szüretelés után egyenesen a pár száz méterre lévő feldolgozóüzembe szállítanak. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A Cameron-felföld tökéletes táptalaja a legjobb minőségű fekete és zöld teáknak, 1300 méter felett ugyanis lassabban növekednek, ám éppen ezért erőteljesebb az aromájuk. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Oszd meg másokkal is!