Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az öt alapérzék mellett – látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés – léteznek kevésbé ismert érzékek is, amelyek ugyanúgy segítenek eligazodni a világban.
Az alapvető érzékeid arra szolgálnak, hogy megismerhesd a körülötted lévő világot: láthasd, hallhasd, megízlelhesd stb. annak dolgait. Léteznek azonban olyan érzetek is, amelyek nem ennyire maguktól értetődőek, mégis sokat segítenek a tájékozódásban és a mindennapi életben. A Discover írása négy kevésbé ismert érzéket mutat be.
1. A végtagok és a test térbeli érzékelése
Csukott szemmel is képes vagy pontosan rámutatni a fejedre, megérinteni az orrodat, vagy megpiszkálni a füledet. Ez a propriocepció képességének köszönhető, ami nem más, mint a végtagok és más testrészek egész testhez viszonyuló helyzetének érzékelése. Ennek révén nem kell látnod az adott testrészt ahhoz, hogy irányítani tudd. Figyelheted az utat, miközben a kormányt kezeled, a kottát nézve is képes vagy pontosan leütni a hangokat a zongorán, sőt ezért nem kell állandóan a lábad elé nézned séta közben.
2. Egyensúlyérzékelés
Azt, hogy séta közben nem esel orra, a belső fülben található vesztibuláris (egyensúlyi) rendszernek köszönheted, amelynek segítségével érzékeled a tested térbeli helyzetét, a gyorsulást, lassulást, irányváltoztatást. A belső fül folyadékot tartalmaz, ami attól függően mozog, hogy milyen irányba fordítod a fejed, merre változtatsz irányt, gyorsulsz vagy lassulsz. A folyadék mozgása által kiváltott ingerek segítenek egyensúlyban tartani a testet mozgás közben. A vizuális és hallási ingerekkel együtt ezek jelzik az agy számára, hogyan kell az izmokat mozgatni és koordinálni, hogy egyenletes és biztos mozgás menjen végbe.
3. Éhségérzet
A túléléshez rendszeres időközönként táplálékot kell magadhoz venned, a tested pedig jól bejáratott riasztóként jelez, amikor itt az ideje enni valamit. De vajon honnan tudod ezt ilyen pontosan? Onnan, hogy amikor üres a gyomrod, az emésztőszerveidben egy ghrelin nevű hormon termelődik, amely a véráramon keresztül feljut a hipotalamuszba, és ott éhségérzetet kiváltó idegsejteket aktivál. Minél régebben ettél, annál több ghrelin termelődik. Miután belakmároztál, a ghrelin szintje lecsökken, és helyette más hormonok – például inzulin és leptin – lépnek színre, amelyek közlik az agyaddal, hogy eleget ettél.
4. Magnetorecepció
A magnetorecepció, vagyis a Föld mágneses terének érzékelése régóta ismert különböző állatfajok esetében – a madarak például ennek segítségével képesek elnavigálni magukat repülés közben a hosszú vándorlások során. Az utóbbi években egyre több kutatás foglalkozik a kérdéssel, hogy vajon az ember is rendelkezik-e hasonló képességgel, és képes-e tájékozódásra használni a mágneses teret. Egy friss kísérletben a tudósok egy kicsi, mesterségesen gerjesztett mágneses térrel körülvett fülkébe zártak alanyokat, akiknek az agytevékenységét EEG-vel mérték. A vizsgálat azt mutatta, hogy a résztvevők agya reagál a mágneses hullámokra, hasonlóképp, mint a vizuális vagy hangi ingerekre.
A kutatás egyelőre csupán azt bizonyította, hogy az agy érzékeli a mágneses hullámokat, de az egyelőre még nem tisztázott, hogy pontosan mi is megy végbe ilyenkor, és hogy ténylegesen létezik-e emberi magnetorecepció. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a kísérlet eredményeit egyelőre senkinek sem sikerült megismételnie.
