Így változott a Nyugati pályaudvar az elmúlt 142 évben – galéria!

Olvasási idő kb. 2 perc

Még híre sem volt a Nagykörútnak, de már innen indultak a vonatok. Az első magyar vasútvonal átadása óta működő állomást városrendezési okok miatt építették át, a tervezők tehetségének köszönhetően pedig az új épület nemcsak az utasok igényeit szolgálta ki, de a körút képébe is tökéletesen illeszkedett.

Éppen 142 évvel ezelőtt, 1877. október 28-án nyitották meg az ország utazóközönsége előtt a Nyugati pályaudvar új épületét, amely három év alatt, Gustave Eiffel és August de Serres tervei alapján készült el. A pályaudvar története azonban ennél korábbra nyúlik vissza, egészen pontosan 1846-ig, amikor Pesti Indóház néven átadták az ország első vasútvonalához tartozó pályaudvart. A sínek kezdetben Pestet kötötték össze Váccal, de néhány év múlva gőzhajtású vonattal már egészen Pozsonyig is el lehetett jutni. A helyi növekvő forgalmat az egykori Indóház – ami nagyjából a mai Nyugati pályaudvar helyén volt – már nem bírta el, így néhány évtizeddel később szükségessé vált a bővítés.

Az új állomás kezdetben egyszerűen Budapesti pályaudvar néven futott, 1891-ben azonban Nyugati pályaudvarra keresztelték át. Ha az épület Budapesten belül elfoglalt helyét vizsgáljuk, ez az elnevezés furcsának tűnhet, pedig van rá magyarázat: nem az égtájra, de még csak nem is az onnan induló vonatok irányára, hanem az építkezést finanszírozó társaságra utal.

A pályaudvart alkotó vasszerkezetek jelentős részét Párizsban öntötték, majd onnan szállították Pestre. Az építési munkálatokban már több hazai cég is részt vett. Az építkezés 1875-ben indult el, a vasúti közlekedés zavartalan működését pedig azzal a különös módszerrel oldották meg, hogy az új vasszerkezetű csarnokot az Indóház fölé emelték, és csak az elkészült munka után láttak neki a régi épület elbontásának. Az új pályaudvar beépített területe 14 390 négyzetméter volt, a felhasznált vasszerkezet súlya pedig közel 1500 tonna. A csarnokot hosszában ma is két épület fogja közre, itt helyezkednek el a várótermek és a pénztárcsarnok. A pályaudvar épülete végül az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb csarnoka lett.

Természetesen az elmúlt évtizedekben kisebb felújításokra szükség volt, de a csarnokon nagyobb átalakítást nem végeztek. És bár már többször szóba került a pályaudvar megszüntetése – 2006-ban néhány vágányt el is bontottak –, a Nyugati továbbra is a budapesti közlekedés egyik legforgalmasabb csomópontja.

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek