Balástya: háromezer fős Csongrád megyei kis falu Szegedhez közel, amely főként rejtelmes tanyavilágáról nevezetes. Itt élt a kóros elmeállapota miatt házi őrizetben tartott nő, aki négygyerekes szomszédját gyilkolta meg, a közelben garázdálkodott annak idején Pipás Pista, és itt követte el rémtetteit a nem kevésbé ismert balástyai rém, Szabó Zoltán is.
Az 1968-as születésű férfi az általános iskola elvégzése után nem tanult tovább, vad, zabolátlan fiatalként élte a tanyasiak életét. Szülei halála és testvére öngyilkossága után egyedül maradt a tanyán, és különböző bűncselekményeket követett el: egy alkalommal megerőszakolt egy hatvanéves asszonyt, emiatt el is ítélték, de a helyi pletyka szerint több hasonló ügye is volt, amelyekért soha nem lakolt meg. Élettársát szigorúan fogva tartotta és rabszolgaként bánt vele, ajtót-ablakot bedeszkázott, nehogy a nő szökni tudjon. Az orvvadászként, földművesként, alkalmi munkásként tengődő férfi akkor talált igazán magára, amikor a kilencvenes évek közepén bűnözők, prostituáltak, ügyeskedő szélhámosok lepték el az ötös út melletti területeket, közel a tanyavilághoz.
Az első áldozat
Több sem kellett a megkérgesedett szívű Szabó Zoltánnak: végre volt „alapanyag”, amivel dolgozhatott. Először a korábban óvónőként dolgozó férjes asszonyt, Józsa Róbertné Almásy Juditot szemelte ki magának. 1998-ban az asszony családjával egy romos tanyát vásárolt a környéken, majd a balástyai presszóban kezdett dolgozni. Az első munkanapját tölthette csak ki. Aznap délután engedett Szabó Zoltán meghívásának, és kiment vele a tanyájára. Judit olyan erős ütéseket kapott a fejére, hogy sérüléseibe belehalt, majd levetkőztetett holttestét Szabó gondosan eltemette (a képen szereplő balástyai tanya nem az ő tulajdonában áll).
Azt sem tudni, összesen hány embert ölt meg
Szabó ezek után visszament ugyanabba a presszóba, és ugyanazzal a módszerrel második áldozatát, J. Sz. Bernadettet is a tanyájára vitte. A súlyos tárggyal fejbe ütött, megölt nő testét szintén eltemette, de a fejével nem tudni, mit tehetett – soha nem találták meg.
A harmadik áldozatot K. Teréziának hívták, ő 2000-ben vesztette életét, a negyedikkel, Sz. Hajnalkával egy évvel később végzett. A rendőrségnek végre gyanús lett a férfi, akinek a közelében nők tűntek el nyomtalanul. Szabó érdekes módon nem tagadott, amikor kikérdezték, sőt: hat nő megölését vallotta be. Négy esetben találták meg az áldozatok lemeztelenített, eltemetett holttestét, két további gyilkossággal – egy prostituáltat, név szerint K. Mónikát megfojtott, majd a vonatsínekre vonszolva tüntette el a holttestet, erről részletesen mesélt, egy másikat pedig a bányatóba dobott – nem tudták bizonyíthatóan kapcsolatba hozni, a vallomása ellenére sem. Egészen pontosan nem tudni, összesen hány áldozata volt a tanyasi rémnek – a nyomozást vezető rendőr, Palatinus Gábor meg volt róla győződve, hogy ötnél biztosan több, de Szabót többé nem lehetett szóra bírni.
Élvezte, hogy sztár lett
A helyszíni szemléknek és a nyomozásnak köszönhetően a balástyai rém végre henceghetett tetteivel. Az újságok hamar ráharaptak a történetre, amelyben négy holttest után ásták föl a tanya körüli területeket, Szabó pedig élvezte a média figyelmét, új becenevét – a balástyai rém –, ezért a negyedik áldozat felkutatásához már csak támpontokat adott, így hetekre elnyújtotta a keresés folyamatát. Idővel azonban egyre szófukarabbá vált, és minden vallomását visszavonta.
Egy életre rács mögé zárva
Szabó Zoltánt négyrendbeli gyilkosságért perbe fogták, majd el is ítélték. 2003 őszén zárult le a bírósági eljárás, a balástyai rém pedig életfogytiglani börtönbüntetést kapott. A Szegedi Fegyház és Börtön, becenevén a Csillag egy elkülönített részén tartották fogva. Idővel zárkatársat is kapott a nagyanyja, felesége és 9 hónapos gyermeke meggyilkolásáért szintén életfogytiglani büntetésre ítélt gyálaréti rém, M. Viktor Gábor személyében.
Senki nem volt hajlandó eltemetni
2016 decemberében érkezett a hír, hogy a két rém ruhái segítségével felakasztotta magát, életüket már nem lehetett megmenteni. Szabónak eddigre sem családtagja, sem barátja nem maradt, aki gondoskodott volna a temetésről. Mivel senki sem jelentkezett a feladatra, végül a szegedi önkormányzat hantoltatta el a férfi testét, a temetésen senki nem jelent meg.
Érdekes módon a férfi tulajdonában álló tanya, a bűntettek helyszíne hosszú éveken át megmaradt úgy is, hogy Szabó rács mögé került. Az omladozó tanya és a holttestek keresésekor feltúrt földterület köré áramos kerítést húztak, a legutóbbi információk szerint azóta is birkák legelik a véráztatta földből kinőtt füvet.
