Az alkoholos italok kapcsán az egészségre gyakorolt kedvező hatásról leginkább csak a vörösbor minimális fogyasztásakor beszélhetünk, a tartós italozás megterheli a szervezetet, pluszmunkára készteti a májat, hosszú távon pedig elhízáshoz, szív- és májbetegségekhez vezet. Azok, akik függővé válnak tőle – hazánkban négyszázezer alkoholistát tartanak számon –, még súlyosabb testi és lelki rombolást tapasztalnak meg, olyannyira, hogy Angliában a dohányzás és a túlsúly után a harmadik legerősebb kockázati tényezője a korai elhalálozásnak. A pár éve kifejlesztett szintetikus alkohol viszont megkímél a másnaposságtól, feltalálói szerint a közegészségügyet is forradalmasíthatja azáltal, hogy nem teszi tönkre a szervezetet, így kevesebb alkohollal összefüggő betegség lesz a világon.
Nincs több alkoholmérgezés
A totálisan elázott fiatalok részeg randalírozásai, az alkoholmérgezés, az italozás okozta elhízás és a másnaposság is kiküszöbölhető lesz az újonnan felfedezett szintetikus alkoholnak köszönhetően – legalábbis ezt állítja David Nutt, a londoni Imperial College neuropszicho-farmakológus professzora.
Az alcosynth elnevezésű innivaló elbódít ugyan, azaz azt nyújtja, amit az alkoholtól általában vár az ember (bár tegyük hozzá, hogy mindenkire másképp hat), de nem tesz olyan részeggé, mint a hagyományos italozás, nem lehet túladagolni, mert egy bizonyos szint fölött a hatása stagnál, sőt megkímél a hányástól, fejfájástól, minden másnapos tünettől.
Mivel másképp hat a szervezetben, a májra és az egész szervezetre is kisebb terhet ró, ráadásul kalóriatartalma is lényegesen alacsonyabb. Azt azonban dőreség lenne hinni, hogy fogyasztása „biztonságos”, azaz szintetikus alkoholtól ittasan például a volán mögé ülhetünk, vagy rendszeres fogyasztása kicsit sem terheli meg a szervezetet.
Még van időnk ezeket a kérdéseket tisztázni, a professzor szerint ugyanis az újfajta alkohol csupán 2050-re lesz elterjedt, addig tovább kell finomítani az ízvilágon – eddig kilencven különböző vegyületet különítettek el, úgyhogy nem kell aggódni a választék miatt –, folytatni a széles körű teszteléseket, és megtalálni a termék helyét azon a piacon, ahol a hagyományos alkoholgyártók ragaszkodnak a magas profitjukhoz. Nutt szerint a siker ennek ellenére garantált, és 10-20 éven belül az emberek nem isznak majd szokásos, „régimódi” alkoholt, csak nagyon különleges alkalmakkor.
Nem kell pohár sem?
Alapvetően alkoholt bárokban, kocsmákban szoktunk fogyasztani, ahol üvegből vagy pohárból iszogatunk. Ezt unta meg Sam Bompas, a Bompas & Parr egyik alapítója, aki kitalált egy olyan bárt, amelyben porlasztott, pára formájában van jelen az alkohol. Az Alcoholic Architecture-be menet nem érdemes csinosan felöltözni, hiszen kötelező felvenni egy esőkabáthoz hasonlító védőruhát, és érdemes a hajat is takarni. A bárban mindenre kiül a pára, de cserébe a szemeken és a tüdőn keresztül felszívódik annyi gin-tonik, amennyit szeretnénk, sőt, még hamarabb is hat, mint ha meginnánk. Az ötvenperces üldögélés után kellemesen kapatos állapotban távozhatunk, csendesen nevetgélve azon, hogy negyven százalékkal csökkentettük a bevitt kalóriák számát is. Ugyanilyen bárt találunk már London mellett az ausztráliai Brisbane-ben is, ők is azzal reklámozzák a kocsmát, hogy kevesebb kalória, elmaradó másnapos tünetek jellemzik az újfajta ivászatot, és még a májunkat is kímélhetjük. Arról azonban nem beszélnek, az alkohol párája hogyan hat a bőrre és a nyálkahártyákra – használni biztosan nem használ nekik.
A jövőben egy sör is megárt majd?
Az ember fejlődése nem állt meg, evolúciónk lassan, de biztosan új utakra visz minket. A kutatók szerint a jövőben erőteljesen lecsökken az alkohollebontó képességünk. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói 2500, különböző helyről származó ember genomját megvizsgálva olyan génmódosulásra bukkantak, amely kevésbé tesz képessé az alkohol lebontására. Alapvetően – miután legurítottunk pár pohárral – az alkohol dehidrogenáz nevű enzim (minél több van belőle, annál könnyebben isszuk a többieket az asztal alá) acetaldehiddé bontja a szervezetünkbe jutó alkoholt. Ez az anyag mérgező, ezért fáj annyira a fejünk, illetve rendetlenkedik az emésztőrendszerünk a másnaposság idején.
A szervezet végül az acetaldehidet acetáttá alakítja, ami már nem mérgező, így lehetünk jobban két nap múlva. A kutatók azt vették észre, hogy az alkohol-dehidrogenáz módosul, kevésbé lesz képes lebontani az alkoholt, emiatt már kis mennyiségű szesztől is nagyon rosszul leszünk. Ez a változás egyébként már megfigyelhető az ázsiai népességnél, akik lassú alkohollebontásuk miatt igen hamar berúgnak. Ha igazuk van a kutatónak, a jövőben az egész emberiségre ez vár.
