A piszkosszürke kőzetdarabról a Pekingi Egyetem kutatói derítették ki, hogy valójában sajt, vagy joghurt lehetett. Ez tulajdonképpen nem teljesen egyértelmű. Az időszámításunk előtti 13. századból származó tejterméket az azt felépítő fehérjék elemzése után azonosították az ételkritikusi babérokra törő kutatók - írja a New York Times.
Egyszer már kiásták
Az először 1885-ben felfedezett, de a homokdűnék által hamarosan újra betemetett sír egy magas pozíciót betöltő hivatalnok, Ptahmes nyughelye volt egyébként. Egészen 2010-ig. Az újra kiásott sírban elhelyezett edényben talált fehéres anyagról nemrég derült ki, hogy a valaha felfedezett legrégebbi sajt… féleségek egyike.
Egy sajttörténeti szakértő szerint állagát tekintve leginkább egy kenhető, folyós kecskesajtot kell elképzelnünk. A „rendkívül savas” ízvilágú krémsajt szerinte nagyon gyorsan megromlott annak idején. A mintában talált, brucellózist okozó kórokozók miatt mondjuk valószínűleg pofátlanság lenne értesíteni az ÁNTSZ-t: 3200 évig kevés tejtermék áll el.
A nagyon régi sajtok világa
A sajtszakértő Dr. Paul Kindstedt szerint egyébként valószínűleg nem ez a legrégebbi sajtmaradvány. Szerinte az i.e. 7000-ből származó edényekből vett minták arra engednek következtetni, hogy már akkoriban léteztek sajtok. A kutatók szerint a lényeg amúgy is az, hogy egyre megbízhatóbban működnek a maradványok fehérjeszerkezetét analizáló eljárások, ami forradalmasíthatja a mintaelemzés menetét.
