Sokáig nem tudtam, hogy miért ártalmas a pálmaolaj, pedig ezt láttam mindenhol a közösségi oldalakon. Anélkül, hogy megbizonyosodtam volna róla, biztos voltam benne, hogy valamilyen egészségkárosító hatása van. Pedig ez nem igaz – legalábbis a nyugati emberre nem. Ellentétben azokkal, akik a pálmaolaj-ültetvényekért felégetett esőerdők szmogfelhőjében élnek, vagy azokkal az orangutánokkal, akik ezekben az erdőkben alapítottak családot, mielőtt elnyelte volna őket a tűz. Legyinthetsz, hogy neked semmi dolgod a pálmaolajjal, te a jól bevált napraforgóval sütsz-főzöl, de a dolog nem ilyen egyszerű, mert szinte mindenbe beleteszik. Egy hónapig pálmaolaj böjtöt tartottam, hogy kiderítsem, mi az, amit ki kell zárnom a mindennapjaimból, ha etikus vásárló szeretnék lenni.
Miért rossz a pálmaolaj?
A Felelős Gasztrohős egy hónapig tartó pálmaolaj böjtöt hirdetett, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható életmódra. A kezdeményezéshez bárki csatlakozhatott, aki elég elszántnak érezte magát, hogy részt vegyen a kihívásban. Őket arra kértek, hogy harminc napon át kerüljék a pálmaolajat tartalmazó terméket, és ne egyenek olyan helyen, ahol pálmaolajat használnak. De miért is fontos ez?
Az olajpálma csak trópusi éghajlaton él meg, nagy terméshozamú növény, ezért gyorsan és olcsón lehet belőle növényi olajat nyerni. A probléma ott kezdődik, hogy az újabb és újabb ültetvények teret igényelnek, amihez főként az esőerdők felégetésével jutnak. Naponta átlagosan öt Margitszigetnyi erdő pusztul el, hogy a helyükre olajpálma ültetvény kerülhessen. 2015-ben több mint kétmilliárd tonna szén-dioxid és más üvegházhatású gáz jutott a légkörbe ennek hatására. Ez pontosan annyi gáz, amennyivel 26367-szer elutazhatsz a Naphoz és vissza. Az esőerdőket a "Föld tüdejének" is hívják, hiszen jelentős oxigénforrásnak számítanak, ezért sem okos dolog a kiirtásuk. Az égetések okozta szmogfelhő sokszor a közeli városokat és lakóit sem kímélik. Ráadásul számos állatfaj is veszélybe került miattuk. Ugyan az esőerdők a Föld tíz százalékát fedik le, ott található a fajok 80 százaléka, mint például a borneói orangután.
Az esőerdőkre, bár messze vannak tőlünk, elképzelhetetlenül nagy befolyással vagyunk, egy kis tudatossággal több ezer kilométerről is tehetünk értük.
Miben találsz pálmaolajat?
Lényegében akármiben, aminek az előállításánál olajat használnak. Nem csak élelmiszerekről van szó, megtalálhatod samponokban, tusfürdőkben és tisztítószerekben is. Sőt, a vendéglátóhelyeken is egyre elterjedtebb a használata. Világviszonylatban a kitermelt pálmaolaj 80 százalékát az élelmiszeripar használja fel.
Így jártam a pálmaolajjal
A tudatos táplálkozás legnagyobb ellensége a nagyvárosi életmód – erre jöttem rá az elmúlt egy hónapban. A legnagyobb biztonságban akkor vagy, ha magad készíted el, amit megeszel, és leszámolsz a készételekkel és a gyorséttermekkel. Vagyis voltaképpen mindennel, ami megkönnyítheti a hétköznapjaidat. Cserébe óvod az egészséged, a környezeted és az unokáid jövőjét. Ha belegondolsz, nem is olyan nagy az ár, de az biztos, hogy a tudatos életmód nagyon jó időbeosztást kíván.
Nem készültem rá a harminc napos pálmaolaj böjtre, nem néztem át előre a konyhaszekrényeket és a hűtőt, úgy döntöttem, érjen meglepetésként minden termék, amiben pálmaolajat találok. Így történt. A diétám első napját home office-ban töltöttem, ami azt jelenti, hogy reggelire, ebédre és vacsorára lényegében azt eszem, ami először a kezembe akad a konyhában. Már a reggelinél jött a döbbenet, ugyanis az előző nap vásárolt tartós kenyér összetevői között ott volt a pálmaolaj. Helyette négy mandarint ettem, ezért gyorsan elérkezett az ebédidő. Elkeseredetten tettem le a porlevesről és a tortilla tésztáról. “A gyümölcs mindig biztonságos” elvén ettem még két banánt. Különös érzés volt, hogy tele a hűtő, és én mégis éhes vagyok.
A vásárlással töltött idő ebben a hónapban megduplázódott, hiszen minden termék apróbetűs összetevőlistáját végigbogarásztam, ha találtam rajta pálmaolajat, másik alternatíva után kellett néznem. Biztos vagyok benne, hogy a szemem legalább fél dioptriát romlott.
A legfájóbb veszteségként a csokit éltem meg, az olyan nagy kedvencek mint a Sportszelet, a Snickers, a Balatonszelet vagy a Boci mind tartalmaznak pálmaolajat. A szeletek közül a Bounty kivétel, és a Milkában sem kellett csalódnom. A túró rudi viszont sajnos szintén tabunak számított. A pálmaolaj böjt miatt kimaradtam a szerkesztőség heti túró rudi tesztjéből is, Peti kollégám viszont megosztott velem egy olvasói levelet, amiben a speciális étrendemre az Etyeki Tej Túró Gyuri elnevezésű rudiját ajánlották, aminek a csomagolásán nem mellesleg hazai madarak szerepelnek hozzájuk tartozó, rövid érdekességgel.
Sokan siettek a segítségemre a böjt idején, egy barátnőm például a Ferrero nyilatkozatát küldte el nekem, amiből kiderül, hogy miért használnak előszeretettel pálmaolajat, és hogy hogyan jutnak hozzá etikusan. Ebből megtudtam, hogy nem csak azért olyan népszerű más termékek előállításánál is, mert olcsó a beszerzése, hanem azért is mert könnyebben érik el vele a kívánt állagot és kiemeli és a szavatossági idő alatt végig megtartja az ízeket, mivel ellenállóbb az oxidációval szemben. A Ferrero nyilatkozata szerint fellép az erdőirtás ellen is, beszállítóiktól többek között megköveteli, hogy mellőzzék a tűz használatát a földek megtisztításánál, legyenek tekintettel az orangutánok és egyéb veszélyeztetett fajok védelmére, és tiszteljék és ismerjék el munkásaik jogait.
A szombati filmezős estéken is résen kellett lennem, bár a chipsek többsége, a Lay's-en kívül nem pálmaolajjal készül. A Chiót viszont naprafogó olajban, a Cheetost pedig repceolajban sütik ki.
A legnagyobb csapdát mindenképpen a késztermékek jelentették, tehát lemondhattam a szupermarketek hűtőpultjainak tortáiról, süteményeiről, réteseiről és más édességeiről. A különböző internetes fórumokon sokat dicsérték az IKEA-t a fenntartható élelmiszer-kínálata miatt, ezért bátran és vakon emeltem le egy mélyhűtött mandulatortát, és csak otthon vettem észre, hogy márpedig bizony az összetevők között ott áll a pálmaolaj is.
A második hét végére arra jutottam, hogy a bio termékek biztonságosak, hiszen a gyártóik minden bizonnyal odafigyelnek a fenntarthatóságra. Eleinte még bogarásztam az összetevőiket, aztán már csak megszokásból pillantottam rá, végül pedig boldogan pakoltam be őket a kosárba. Botor dolog volt ez tőlem, így szaladtam bele egy falat pálmaolajos biokekszbe. Azt a szomorú következtetést kellett levonnom, hogy nem minden fenntartható, ami bio.
Mit keress az összetevők között?
A termékeken a pálmaolajtartalmat rengeteg megnevezés jelöli. Így találkozhatsz még vele: kernel (pálmamag), palm oil kernel, palm fuit oil, palmate, palmitate, palmityl alchohol, palmolein, glyceryl stearate, stearic acid, elaeis guineensis, palmitic acid (palmitinsav), palm stearine, palitoyl oxostearamide, palmitoyltetrapeptide3, sodium kernelate, sodium palm kernelate, hyrated palm glycerides, cetyl palmitate (palmitil-palmitát), ethylhexyl palmitate/ctyl palmitate, vegetable oil, vegetable fat, sodium laureth sulfate, sodium lauryl sulfate, sodium lauryl lactylate/sulphate, etyl palmitat, palmityl alcohol.
Te mit tehetsz?
A tudatosság mellett elköteleződni sosem egyszerű, de mindig kifizetődő. Próbáld ki te is a harminc napos pálmaolaj böjtöt, hogy saját tapasztalatot szerezz, megtudd, hogy milyen termékeket jobb elkerülnöd. A csomagolás és a bio minősítés megtévesztő lehet, ezért mindig olvasd el az összetevők listáját, és ne feledd, hogy a pálmaolajat más elnevezések alatt is feltüntethetik. Kerüld a kész- és félkész ételeket, ugyanis ezek tartalmazzák a legnagyobb valószínűséggel a pálmaolajat, amit tudsz, készítsd el saját magad. Előfordulhat, hogy egy termékből csak pálmaolajos verziókra bukkansz, ebben az esetben keresd az RSPO (Round Table on Sustainable Palm Oil) minősítést. Ha pedig étteremben eszel, kérdezd meg, hogy milyen olajjal készítik el az ételeiket. Bár tudom, hogy nagyon nehéz kikerülni a pálmaolajat, ezentúl figyelni fogok, hogy ha lehet, azokat az alternatívákat válasszam, amik nem járulnak hozzá az esőerdők kiirtásához.
