Az ember sosem gondolná, hogy a krumpli még tartogathat meglepetéseket számára. Gyerekként megszoktunk sült, főtt, pirított, pürésített formájában, és ettől a ponttól kezdve nehéz elképzelni, hogy forradalmi lehetőségek tárháza nyílna ki az ember előtt – persze a krumplis ételeket most nem sorolom ide, egyszerűen csak a burgonyát „magában”.
Ezzel együtt én világ életemben óriási krumpli-fan voltam. Sosem értettem, miért kell úgy beszélni róla, mintha ő lenne felelős minden ember elhízásáért, miért kell mindenáron lecserélni, kiváltani, és felturbózni, ha egészséges köretre vágyunk.
Ha van valami, amiben igazi magyar lokálpatrióta vagyok, az a krumpli feltétel nélküli szeretete. Őburgonyasága ugyanis tele van B6 vitaminnal, káliummal, C Vitaminnal és magnéziummal – így segít aktívan tartani az agysejteket, óvja az idegrendszert, sportolóknak igazi természetes doppingszer, ha pedig héjastul fogyasztjuk, az egyik legjobb rost-forrás.
Éppen ezért végtelenül boldog voltam, amikor kedvenc tel avivi éttermemben – a Zakaimban –felkerült a menüre a „világ legfinomabb sültkruplija”. Bár ebben a családi étteremben – ahol a konyha egy légtérben van az asztalokkal, és a főzés minden szépséges pillanatát átélhetjük a séffel – minden fogás kimeríti a tökéletesség fogalmát, ez a sültkrumpli a maga egyszerűségében valóban a legropogósabb, leggusztusosabb, legfinomabb, és legizgalmasabb módja a burgonya felhasználásának.
Az első kóstolás után azonnal elkértem a receptet a séftől, aki - ellentétben sok büszke és gőgös szakáccsal - ezer örömmel elárulta nekem a titkot - azóta otthon is lepróbáltam a dolgot, és valóban működik. Ne keresse tovább – ez itt a tökéletes sültkrumpli recepje.
Hozzávalók
fejenként egy nagy szem krumpli, megmosva, héjastul
só, bors
olaj a kisütéshez
A gyors házi kecsaphoz
egy konzerv hámozott paradicsom
olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
1 marék bazsalikomlevél apróravágva
só és bors
1. A krumplikat az előmelegített sütőbe helyezem, és 190 fokon adok nekik egy jó 45 percet, hogy megpuhuljanak, és felhólyagosodjanak. Ez idő alatt pont lesz időm elkészíteni a házi kecsapot.
2. A serpenyőbe löttyintem az olívaolajat, és belepréselem a fokhagymát, majd mikor már édesen illatozik, utánaküldöm a paradicsomot és a bazalikomleveleket. Sóval és borssal ízesítem, majd az egész cuccot péppé turmixolom a kézimixerrel. Végül a paradicsomlevesre emlékeztető szószt visszarakon a tűzre, és 10-15 perc alatt besűrítem kicsit – ettől az íze is sokkal édesebb lesz.
3. Ha krumplibarátaim megpuhultak – ezt egy villával, vagy vékony késsel könnyedén lecsekkolhatjuk -, kikapom őket a sütőből, és várok, míg kezelhető állapotba kerülnek. Ezalatt előkészítem az olajat: egy mélyebb serpenyőt félig felöntök vele, és közepes lángra helyezem.
4. Eztán megmosom a kezem, majd fogom a krumplikat, és szabálytalan, ormótlan darabkákra töröm őket – nem számít sem az alakjuk, sem a pontos méretük, lényeg, hogy mindegyik falatnyi legyen, tehát vagdosni már ne kelljen később.
5. Ha forró az olaj, belepakolom a héjában sült törtkrumplit, és ötpercenként forgatva a falatkákon aranybarnára sütöm őket – én azt szeretem, ha itt-ott mát meg is kapja őket a forró oldaj, és egy picit égettek lesznek, de ezen a perverziómon nem kell feltétlenül osztozni.
6. A kész darabokat sütőpapírral bélelt tálba kanalazom egy szűrőkanállal, durvára őrölt borssal és nagyszemű tengeri sóval kínálomeg, majd sebtiben, forrón tálalom - a házi kecsappal az oldalán.
Ha tényleg nagyon retteg a krumplitól, és meggyőződése, hogy egyetlen szem is elég lenne ahhoz, hogy tönkretegye ez egész diétáját, próbálja ki édesburgonyával, vagy sütőtökkel a receptet - ebben az esetben a sütőben töltött időt mérsékelje fél órára.
