Alapkonyha: tojásügyi kisokos

Sokat változott a helyzet gyerekkorom óta. Elterjedt a ketreces tojótyúk tartás, a tojások meg lettek jelölve, a dobozok színesek, az ábrák az érzelmeinkre hatnak. De kiigazodunk a jelölések útvesztőjében vagy csak a szép színes képek és időnként megtévesztő feliratok alapján döntünk, amikor tojást veszünk?

Gyerekkoromban soha nem vett tojást a családunk. Mindig a nagymamák tyúkjainak a tojásait ettük. Nem volt még EU szabályozás, tojásjelölés. Egyszerűen boldog, kapirgálós tyúkok voltak, akik tojtak rendesen hol kisebb, hol nagyobb tojást, hol barnás színűt, hol inkább halványabbat. Akárhányszor a nagyszülőknél jártunk mindig volt tojásbegyűjtés. Jól emlékszem még a langyos tojásokra a kezeimben. Félve vittem be a konyhába, nehogy összetörjem. Készült belőlük friss tészta, sütemények, torták, rántotta, lecsó, palacsinta és sok-sok egyéb finomság.

Tojótyúk tartás

A tojótyúkok tartása a borzalmastól a kedvezőig terjed (szerintem). A ketreces tyúktartás (tojáson: 3-as kód) eredeti formájában rémes volt, a jó hír az, hogy az Európai Unió 2012-től tiltja ezt a fajta hagyományos ketreces tojótyúk tartást. Itt általában 5-7 tyúkot zsúfoltak össze egy 50*50 cm-es ketrecbe.

Az új szabályozás egy feljavított állattartási rendszert ír elő, ami 600 négyzetcentinyi (körülbelül egy A/4-es lapnyi) "hasznosítható" területet ír elő egy tyúknak, olyan extrákkal, mint ülőrúd, korlátozott porfürdési lehetőség, tojófészek. Ha jól számoltam az A/4-es lapokkal, akkor ez egy négyzetméteren kb. 16 tyúkot jelent, ami továbbra is rengeteg, és továbbra is ketrecben élnek.

Érdekes adat, hogy 2010-ben az Európai Bizottság táblázata szerint Magyarországon a nem ketreces (0,1,2 kód) tojások aránya 13% volt. Ausztriában 95, és még öt EU ország van 50% fölött: Németország 83, Luxemburg 100, Szlovénia 51, Svédország 65  és az Egyesült Királyság 51%. A sor végén pedig, hogy ne fogjunk mindent a pénzre Málta áll, a maga nem egész 2%-val.

A mélyalmos rendszerben (tojáson: 2-es kód) a tyúkok általában nagy termekben kialakított csatornákban vannak, még mindig zárt térben, de itt már kicsivel kisebb az állománysűrűség (ez még mindig négyzetméterenként 9 tyúk) és az állatok tudnak mozogni, porfürdőzni és fészekbe tojhatnak. Ennek vannak még barátibb változatai, sok természetes fénnyel, és a törvényben megengedettnél kisebb állatsűrűséggel, de a mélyalmos állatok még mindig nem jutnak ki a szabad ég alá életük során.

Ezeken kívül van a szabad- és ökológiai tartási rendszer (tojáson: 1-es és 0-ás kód, angolul ezektől a tyúkoktól származó tojásokat hívják free range-nek és organic-nak), ahol a tojótyúkok kedvük szerint kint lehetnek a szabad levegőn, zöld területen futkározhatnak, kapirgálhatnak. Ez hozzájárul az erősebb, szilárd csontozat kifejlődéséhez a tyúkoknál, az így tartott állomány kevésbé betegszik meg, és amiatt kevesebb vagy nulla gyógyszert kap. Ezt azt jelenti, hogy minden tyúkra 4 négyzetméternyi, "lehetőség szerint" zöld növényzettel borított területnek kell jutnia (pontos tartási definíció ebben az FVM rendeletben). Érdekelne, vajon mennyit enged meg például ez a "lehetőség szerint", és a 0-ás, valamint 1-es kódú tojás vajon tényleg a nagy réten vidáman kapirgáló tyúkocskától jön, vagy olyanoktól, akik éjjel-nappal kimehetnek egy fejenként 4 négyzetméteres poros udvarra (ami még mindig sokkal jobb, mint a semmi).

A 0-ás és 1-es kódú tojást előállító helyeken az épület belsejének úgy kell kinéznie, mint a mélyalmos rendszerűnek. Ebben az esetben a tyúkok már tudják használni szárnyaikat és választhatnak tojófészket.

Számomra meglepő adat volt, hogy az EU csatlakozás előtt 1,5 milliárd darab volt az éves tojástermelés Magyarországon, a csatlakozást követő 8 évben, 2011-ig 30%-kal, vagyis kb. 1 milliárd darabra csökkent, jelenleg a piac 25-30%-át jelentik a külföldi tojások. A tojásjelöléseknél tehát érdemes figyelni a HU feliratot. Én nem találkoztam még import tojással, de előfordul a magyar piacon a lengyel (PL), a német (DE), a szlovák (SK) és a litván (LV) tojás is, melyek doboza természetesen magyarul van feliratozva, így a származás csak a tojás kódjából derül ki.

Tojáskódok

Ismételjük át még egyszer. A tojásokon lévő kódok első számjegye a tartásmódot jelöli. A 0 az ökológiai (bio) tartásból származó, szabadtartású és bio takarmánnyal etetett madarak tojásait jelöli. Az 1 a tanyasi szabad tartású tojásokat jelöli. A 2-es az alternatív vagy mélyalmos tartás, ezek esetében a tyúkok egy nagy csarnokban vannak elhelyezve, van valamennyi kis mozgási lehetőségük. A 3-as szám a ketreces tartást jelzi.

Az ezt követő két betű az ország kódja, akit tovább is érdekelnek a számok, megfejtés a Based on Pig oldalán.

Az áruházak polcain sajnos a leggyakoribb a 3-as és a 2-es tojás. Néhány helyen és a biopiacokon előfordul a 0-ás tojás. A 1-es viszont ritka, mint a fehér holló, ezek az igazi házi tojások és legkönnyebben piacokon találkozhatunk ilyenekkel a répát és salátát is áruló néniknél. Azért legyünk résen, piacon is bukott már le olyan, aki a Tesco-s tálcás tojásról körömlakklemosóval leszedte a kódot, aztán kicsit bekoszolva eladta háziként.

A nagy átverés

Néhány évvel ezelőtt az üzletek polcain megjelent a kerekegyházi Biotojás Kft. terméke, amely intenzív, ketreces állattartásból származó tyúktojásokat forgalmaz(ott), a doboz közepére elhelyezett nagyobb betűméretű Biotojás felirattal, alatta kisebb betűkkel szerepelt a Kft. szó. Nagy vihart kavart az ügy, azonban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nem találta jogsértőnek a trükkös névválasztást. Ez is csak egy jel arra, hogy tojás vásárlásakor mindig érdemes rápillantani a tojásra nyomtatott kódra is. És persze érdemes figyelni a a cimkéket, a feliratokat a dobozokon.

Hozzászólások jöhetnek a facebookon, további Alapkonyha cikkek az Alapkonyha fejlére kattintva.