Sokáig, itthon talán túlzottan is sokáig tartotta magát annak mítosza, hogy a dolgozó a legjobb helyen az irodában, szem előtt van. Aki dolgozott már irodai munkakörben, biztos ismert olyan főnököt, akit csak a sok, monitor előtt ülő ember nyugtatott meg – aztán persze mindenki lébecolt már el munkanapot Facebook-pörgetéssel és céltalan internetezéssel is.
Másképp tekintünk már a munkára
A pandémia segített, hogy kicsit másképp tekinthessünk munkahelyeinkre és munkavégzésünkre. A kényszerű távmunka azt bizonyította be, hogy nemcsak szem előtt lehet jó munkát végezni, de arra is rávilágított, hogy a legfontosabb az, ha határidőn belül megvan az elvégzendő feladat.
Persze vannak olyan munkakörök, amelyekben nehezebben menedzselhető a négynapos munkavégzés, de az, hogy mennyire aktuális az új idők szele, abból is látszik, hogy Magyarországon is megtartják az első pilotot: a Telekom júniusban kezdte meg a négynapos munkahéttel kapcsolatos kísérletét.
Négynapos munkahét: épp elég lehet
Júliustól októberig négy csapatban dolgoznak a telekomosok öt helyett négy napot – támogató és ügyfélkapcsolat terén dolgozó munkatársak egyaránt bekerültek a kísérletbe. A bérük nem változik ebben a négy hónapban sem, céljuk az, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek erről a munkaszervezési módról, miközben a lehető leggördülékenyebb munkafolyamatokat dolgozzák ki.
Párhuzamosan indul egy országos kutatás is, ennek tapasztalatait a négy hónapos pilot programban szerzett tapasztalatokkal egybevetve értékelik majd ki a későbbiekben.
Az összes olyan lehetőséget igyekeznek majd figyelembe venni, amelyben szervezhető négy napra egyhétnyi munka.
A brit tapasztalatok meggyőzőek
Nagy-Britannia egy öles lépéssel előrébb jár már e téren, mint hazánk: ott nemrég zárult le egy 70 vállalat bevonásával indított program, melyben négy napot dolgoztak a résztvevők öt helyett, változatlan összegű fizetésért, azzal a feltétellel, hogy a produktivitásnak meg kell egyeznie a korábbi szinttel.
A nyolchetes kísérlet rámutatott arra, hogy mekkora segítséget jelent a mindennapok szervezésében egy extra szabadnap hetente.
„Most már igazán élvezhetem a hétvégémet, mert pénteken megvagyok a házimunkával és más apró teendőkkel, vagy nyugodtan elhívhatom anyukámat egy közös sétára” – mondta a CNN- nek tapasztalatairól Lisa Gilbert banki alkalmazott. A 3300 munkavállaló bevonásával folytatott pilot programról ő azt mondja: megváltoztatta életét.
Samantha Losey, egy PR-ügynökség vezetője úgy emlékszik vissza, hogy az első két hét elég kaotikusan alakult négynapos munkavégzéssel, de aztán sikerült felvenniük a fonalat. Most már nincsenek öt percél hosszabb belső meetingjeik, a külső felekkel való tárgyalásokat legfeljebb félórásra tervezik, és a dolgozók zöld, sárga, illetve piros fényekkel jelzik, hogy érdemes-e odamenni hozzájuk megkérdezni valamit, vagy épp nagyon elmélyedtek a munkában. A negyedik hétre belejöttek a dologba – most Losey szerint 25 százalék az esély arra, hogy visszatérjenek az ötnapos munkahétre.
Még lelkünk egészségére is pozitívan hat
Izlandon már korábban próbára tették a négynapos munkahetet – két pilot programban 2500 munkavállaló próbálhatta ki azt a közszférában. Produktivitásuk nem csökkent annak ellenére, hogy 20 százalékkal kevesebb időt töltöttek munkahelyeiken.
A brit kísérletben ugyanakkor kiderült, hogy az extra nap lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalók fizikailag aktívabbak legyenek, keressenek maguknak egy új hobbit – és még a mentális egészségre is jó hatást gyakorol, ha nem kell mindennap dolgozniuk.
Van egy csomó kollégád, akiről nem is tudsz: így dolgoznak a láthatatlan munkaerőkMilyen úgy dolgozni egy láthatatlan kollégával, hogy azt sem tudod, milyen magas? HR-szakértő mondja el, mi változott a home office kapcsán.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
