Magasabb árfekvésük ellenére a koktélparadicsomok igen népszerűek, így szinte kivétel nélkül megtalálhatók a boltok kínálatában. De honnan származnak, milyen technológiával zajlik a termesztésük, és minek köszönhető, hogy jóval drágábbak, mint a hagyományos paradicsomfajták? Erről Nagypéter Sándort, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökét kérdeztük.
Egy kis paradicsomtörténelem
Nagypéter Sándor az alkalmat megragadva felidézte, hogy az utóbbi időszakban az európai, illetve ezzel összefüggésben a hazai paradicsomtermesztés is komoly változásokon ment keresztül. Miközben korábban a nagyobb méretű bogyós paradicsomok adták a kínálat javát, amelyeket akkoriban többségében fólia alatt vagy korszerűtlen üvegházakban termesztettek, addig manapság már szinte csak a fejlettebb, high-tech üvegházas technológia az uralkodó, ami a fürtös paradicsom térhódítását hozta magával.
„Hollandiában gomba módra kezdtek szaporodni az üvegházak, amelyek aztán Európa többi részén is megjelentek. Ez komoly technológiai előrelépéssel járt, így a termelők jobb minőséget és nagyobb hozamot tudtak elérni. A korábban jellemző 40-45 kilós négyzetméterenkénti hozam helyett manapság már 60-65-ről beszélhetünk, de hamarosan elérhetjük a 70-75 kilós határt is.”
A fejlődés hatására jelentősen átalakult az úgynevezett paradicsomkülönlegességek piaca is. Míg 2016-ot megelőzően kizárólag importtermékkel lehetett találkozni a hazai boltokban, az üvegházak terjedésével ezeket a különleges fajtákat is elkezdték Magyarországon termelni.
Áprilistól közepétől november végéig teljesen önellátóak vagyunk.
A szakember kiemelte, a paradicsomkülönlegességeknek széles szortimentje van, amelybe a koktélparadicsom mellett a „cherry” és „datolya” néven ismert fajták is beletartoznak. Népszerűségük pedig leginkább annak köszönhető, hogy hosszabb az eltarthatósági idejük, különleges ízharmóniát nyújtanak, illetve édességük tekintetében jól variálhatók.
Ezért drágább a koktélparadicsom
A paradicsomkülönlegességek, köztük a koktélparadicsom drágasága több tényező együttes hatásának eredménye, amiben benne van kisebb méretük és alacsonyabb hozamuk is. „Négyzetméterenkénti hozamuk átlagosan 20 és 38 kiló között alakul, ami a bogyómérettől és a fajtától függően a fürtös paradicsomhoz képest két-háromszoros különbségnek felel meg” – magyarázta Nagypéter Sándor, aki szerint a koktélparadicsom termesztése ettől függetlenül ugyanolyan feltételeket kíván.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a fürtös paradicsomnál egy fürtön adott esetben 60-80 dekányi termés is lehet, az édes paradicsomkülönlegességek viszont jellemzően apróbb szeműek, és azokat gyakran egyenként kell leszedni, így élőmunkaigényük sokkal nagyobb, ami nyilván a költségekre is kihatással van.
Az árat az is befolyásolja, hogy a lédig formában értékesített hagyományos paradicsomfajtákkal ellentétben a paradicsomkülönlegességek szinte minden esetben kisebb kiszerelésben, csomagolva kaphatók, ami szintén pluszterhet jelent, ráadásul kisebb méretük miatt az egy kilóra vetített szállítási költségük is jóval magasabb.
A koktélparadicsom tehát alacsonyabb hozam mellett több odafigyelést és nagyobb ráfordításokat igényel, így nem is lehet elvárni azt, hogy ugyanolyan áron lehessen kapni.
Nagypéter Sándor megjegyezte, magasabb áruk dacára a paradicsomkülönlegességek iránti igény az elmúlt években folyamatosan nőtt, ám ez egy árérzékeny terület, ezért ha a fogyasztók jövedelmi helyzete romlik, akkor a drágább termékek iránti kereslet csökkenhet, ami némiképp átrendezheti a piacot.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
