Valószínűleg te is számtalanszor hallottad már, hogy ha egészséges akarsz maradni, akkor jobb, ha minél kevesebb többszörösen feldolgozott élelmiszert fogyasztasz. Bár ez igaz, de sokan nem tudják, hogy mitől lesz egy étel vagy ital ultrafeldolgozott, és miért okozhat problémákat, ha túl sok ilyen ételt eszünk.
Mik azok a többszörösen feldolgozott élelmiszerek?
Mielőtt rátérnénk arra, hogy mitől lesz egy étel vagy egy ital többszörösen feldolgozott, fontos tudni, hogy az élelmiszerek nem csak azért „egészségtelenek”, mert valamilyen módon feldolgozzák őket. Az élelmiszer-feldolgozás könnyebb megértése érdekében a kutatók négy kategóriába sorolták az élelmiszereket a feldolgozás mértéke alapján.
Ehhez a NOVA-t, a brazíliai São Pauló-i Egyetem kutatói által kifejlesztett élelmiszer-osztályozási rendszert használták:
- NOVA 1. csoport: Minimálisan feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek. Ebbe a kategóriába tartoznak a zöldségek, gyümölcsök, gabonák, babok és diófélék. Ezeket az ételeket pörkölni, forralni vagy pasztőrözni lehet, hogy megnöveljék az eltarthatóságot, vagy biztonságossá tegyék őket.
- NOVA 2. csoport: Közvetlenül az első csoportba tartozó élelmiszerekből vagy a természetből nyert feldolgozott kulináris összetevők. Idetartozik például az olívaolaj, a juharszirup és a só. A 2. csoportba tartozó élelmiszereket főként az 1. csoportba tartozó ételek elkészítéséhez és főzéséhez használják.
- NOVA 3. csoport: Ide azok a feldolgozott élelmiszerek tartoznak, amelyek összetevői között ott a só, a cukor, illetve úgy készülnek, hogy a második csoportba tartozó egyéb anyagokat hozzáadják az első csoportba tartozó élelmiszerekhez. Ilyen például a friss kenyér, a gyümölcsszirup és a sajt.
- NOVA 4. csoport: Az idetartozó ultrafeldolgozott élelmiszerek keveset tartalmaznak az első csoportba tartozó élelmiszerekből vagy összetevőkből.
Ezek a termékek főként a kényelmünket szolgálják, hiszen előre elkészített, rendkívül ízletes és olcsó, valamint jellemzően magas cukortartalommal rendelkező élelmiszerek, finomított gabonát, zsírt, tartósítószert és sót tartalmaznak.
Mindemellett a többszörösen feldolgozott élelmiszerekben jellemzően olyan alapanyagok is vannak, melyeket otthoni ételkészítés során nem használnánk fel. Ilyenek például a hidrolizált fehérjék, a módosított keményítők, a hidrogénezett olajok, a színezékek, az ízesítők, a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, a mesterséges édesítőszerek és a térfogatnövelő szerek.
Ennek az osztályozási rendszernek az a célja, hogy általános képet adjon arról, hogy mitől lesz egy élelmiszer többszörösen feldolgozott a gyártása és az összetevői alapján.
Ezek az ételek tényleg egészségtelenek
Most, hogy már van ismereted arról, hogy mitől lesz egy élelmiszer ultrafeldolgozott, valószínűleg eltűnődtél azon, hogy az általad fogyasztott ételek és italok közül vajon melyek tartozhatnak közéjük. A teljesség igénye nélkül íme néhány sokak által kedvelt finomság:
- cukros italok: szénsavas üdítőitalok, cukros kávéitalok, energiaitalok és gyümölcslevek;
- édes vagy sós csomagolt ételek: csipszek és sütemények;
- édesített reggeli gabonapelyhek, sütemények;
- húskészítmények: virsli és halrudak;
- fagyasztott ételek: pizza és készételek;
- porított és csomagolt instant levesek;
- cukorkák és egyéb édességek;
- csomagolt kenyerek és pékáruk;
- energia- és fehérjeszeletek, shake-ek;
- étkezést helyettesítő turmixok és fogyókúrás porok;
- fagylalt, édesített joghurt és kakaókeverékek;
- margarin és más ultrafeldolgozott kenhető krémek, például édesített krémsajt.
Nem mindig egyértelmű, hogy egy élelmiszer többszörösen feldolgozott-e vagy sem.
Beazonosításuknál segítségünkre lehet, ha ellenőrizzük az összetevőket, és ha a fentebb említett adalékanyagok szerepelnek a címkén, jobb, ha a terméket nem fogyasztjuk el.
Ezek biztos, hogy egészséges élelmiszerek
Általánosságban elmondható, hogy a friss, a fagyasztott vagy cukrozatlan szárított zöldségek, gyümölcsök, a pasztőrözött tej, a csirkehús, a hal, a bab és tojás feldolgozatlannak vagy minimálisan feldolgozottnak minősül. Ezek az alapanyagok teljes értékű élelmiszerek, mert eredeti formájukban vagy ahhoz nagyon hasonló módon juthatunk hozzájuk.
Ilyenek még a gabonák, a hüvelyesek, a 100 százalékos gyümölcs- vagy zöldséglevek, a gyógynövények és fűszerek, a tea és kávé, valamint a diófélék és a magvak.
Szintén minimálisan feldolgozottnak minősülnek, ezért egészségesnek számítanak a teljes értékű élelmiszerekből készült termékek, mint például a zabból készült granola, aszalt gyümölcs és hozzáadott cukor nélkül vagy a teljes kukoricadarából készült polenta. Emellett egyes olajok, például az olívaolaj és az avokádóolaj is teljes értékű élelmiszerekből származnak, és egészséges választásnak tekinthetők.
Az egészséges megjelölés ebben az esetben azt jelenti, hogy magasabb a tápanyagtartalmuk, mint az ultrafeldolgozott élelmiszereké.
Nem minden egészséges, ami annak tűnik
Az ultrafeldolgozott élelmiszereknek általában sokkal magasabb a kalória- és a cukortartalmuk, mint a minimálisan feldolgozott élelmiszereknek. Azonban egyes magasan feldolgozott élelmiszerek – például azok, amelyeket fogyni vágyóknak gyártanak – is lehetnek alacsony kalóriatartalmúak, ám ettől még nem minősülnek egészséges választásnak.
Jó tudni, hogy a többszörösen feldolgozott élelmiszerek általában kevesebb rostot, fehérjét, vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, valamint több só és zsír van bennük a teljes, tápláló ételekhez képest.
Azonban egyes ultrafeldolgozott élelmiszerek és italok, például a fogyókúrás étkezést helyettesítő energiaszeletek tartalmazhatnak hozzáadott rostot és fehérjekoncentrátumot, amely növeli a termék tápanyagtartalmát.
Habár a „diétás”, „könnyű” vagy „alacsony zsírtartalmú” megjelöléssel forgalmazott, többszörösen feldolgozott élelmiszerek nagyon alacsony zsírtartalommal bírnak, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a termékek egyben egészségesek is.
Ugyanis amikor az élelmiszergyártók eltávolítják a zsírt egy termékből, általában cukor hozzáadásával javítják az élelmiszer ízvilágát.
Nem beszélve arról, hogy az olyan egészségesnek hitt ultrafeldolgozott finomságok, mint a diétás fehérjeszeletek és rágcsálnivalók, igen sok adalékanyagot, például mesterséges édesítőszereket, színezékeket, ízfokozókat és sűrítőanyagokat tartalmaznak.
Most akkor ehetem, vagy nem ehetem?
Minden hátrányuk ellenére nem kell teljesen kiiktatni az étrendünkből a többszörösen feldolgozott élelmiszereket ahhoz, hogy egészségesek maradhassunk. Az étel az élet egyik fő élvezeti forrása, fontos része társadalmi életünknek és boldogságunknak.
Ha mértékkel fogyasztjuk az ultrafeldolgozott ételeket, és többnyire teljes, minimálisan feldolgozott élelmiszereket eszünk, egészségesek maradhatunk, és csökkenthetjük a betegségek kockázatát.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés