Annak ellenére, hogy a fejfájás általában nem igényel orvosi ellátást, a fájdalom akár valamilyen komolyabb betegség, így az agyvérzés vagy a koronavírus tünete is lehet, ezért nem szabad félvállról venni, és némán tűrni sem nagyon érdemes. A Consumer Reports szakértők megkérdezésével járt utána, hogy mit lehet ellene tenni, anélkül hogy pirulákat kéne szedni.
Milyen típusai vannak?
A fejfájásnak mintegy 200 fajtája létezik, mutatott rá dr. Juliette Preston, az OHSU School of Medicine fejfájásközpontjának orvosigazgatója. Ezek közül az úgynevezett tenziós fejfájás és a migrén számít a leggyakoribbnak. Kezdjük az előbbivel, amiről elsősorban azt kell tudni, hogy enyhébb vagy közepes mértékű fájdalommal jár, amely a fej mindkét oldalán érezhető, de néha más tünetek is társulnak hozzá. Egy 2008-as olasz kutatás szerint a tenziós fejfájás az idősebb felnőttek harmadánál tapasztalható legalább évente egyszer.
A migrén ezzel szemben közepes vagy súlyos fájdalmat okoz, amit fény- és hangérzékenység vagy hányinger, sőt hányás is kísérhet – magyarázta dr. Niushen Zhang, a Stanford Egyetem adjunktusa. Elmondása szerint a nőknél sűrűbben fordul elő, és a menopauza idején súlyosbodni szokott, majd hamarosan alábbhagy.
A jó hír, hogy ha elmúltál 50 éves, akkor a migrén már valószínűleg nem fenyeget. Ha mégis hasonló tüneteket észlelsz, valójában hipnikus fejfájásról lehet szó, ami ritkább esetben az idősebb felnőtteknél jelentkezhet. Mivel azonban könnyű félrediagnosztizálni, tanácsos megfigyelni, hogy a fájdalom mikor tör rád. Ha hajnali 1 és 3 óra között, vélhetően tényleg hipnikus fejfájás kínoz.
Hogy lehet megelőzni?
A hipnikus fejfájás könnyebben kezelhető, mint a migrén, sőt meg is előzhető. Ha egy kevés koffeint fogyasztasz lefekvés előtt (40-60 mg tabletta formájában vagy egy fél csésze kávé), az általában elegendő a megelőzéshez, és ekkora mennyiség még az elalvásban sem fog akadályozni, jegyzi meg Preston, hozzátéve, hogy mindenekelőtt konzultálj az orvosoddal, részletesen beszámolva arról is, hogy a fájdalom mikor jelentkezik.
Ha migrént vagy tenziós fejfájást sejtesz a háttérben, akkor sem kell rögtön gyógyszerekhez nyúlnod. A tapasztalatok azt mutatják, hogy önmagában az életmódváltással is kedvező eredményt lehet elérni. „Már napi húsz perc aerob testmozgás csökkentheti a migrén gyakoriságát és súlyosságát” – világított rá Zhang.
Számos fejfájástípusnál az is segíthet, ha kialakítasz egy napi rutint, vagyis egy adott időponthoz igazítod a lefekvés, az ébredés és az étkezések idejét, illetve bőségesen fogyasztasz vizet, hogy hidratált maradj. Migrén esetén érdemes felkeresni egy neurológust, aki pontosabb diagnózist állíthat fel.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Egy tanulmány szerint a migrénben szenvedőknél jellemzően valamilyen külső tényező – például a stressz, a hormonális változások, az éhség, az időjárás vagy az alvási zavarok – váltja ki a fájdalmat. Bár korábban a kiváltó okok elkerülése tűnt a legjobb megoldásnak, az újabb kutatások azt mutatják, hogy azonosításuk nehézkes, elkerülésük pedig egyenesen lehetetlennek bizonyulhat.
A tanulmányok szerint a legjobb megelőzési mód az egészséges életmód betartása lehet, ami alapvetően is magában foglalja egy sor káros hatás, így az éhség, a kiszáradás és az alváshiány kizárását. Ha ettől nem változik a helyzet, tanácsos orvoshoz fordulni, mert számos olyan kezelési módot javasolhat, amire soha nem gondolnál. Amennyiben például tenziós fejfájással, valamint fej- nyak és vállproblémákkal küzdesz, a fizikoterápia lehet a kiút, szemben a masszázzsal, ami csak átmenetileg hozhat enyhülést.
Van, akinél beválnak az alternatív gyógymódok, mint amilyen az akupunktúra vagy a biofeedback is. Mindezeken túl törekedni kell a stresszhelyzet kerülésére, ennek kezelésében a kognitív viselkedésterápia nyújthat segítséget.
És mi van a gyógyszerekkel?
A gyógyszerek valóban képesek csökkenteni a fejfájással járó kellemetlenségeket, de csak kellő körültekintéssel szabad alkalmazni őket – különösen akkor, ha a fájdalom rendszeresen visszatér. Fontos kiemelni, hogy az idősebbek érzékenyebbek lehetnek a mellékhatásokra is, ami alól a vény nélkül kapható készítmények sem képeznek kivételt. Az ibuprofen, a naproxen és az aszpirin hatóanyagok például szédülést, illetve kognitív zavarokat válthatnak ki, továbbá megnövelhetik a gyomorvérzés kockázatát, ezért érdemes csínján bánni velük. Az acetaminofen pedig ugyan biztonságosabb az idősebbek számára, de kevésbé hatékony a fejfájással szemben, állítja az UpToDate.
A szakemberek javaslata, hogy egyrészt mindig olvasd el a betegtájékoztatót, másrészt ne támaszkodj túlzottan a vény nélküli gyógyszerekre. Már csak azért sem, mert rendszeres szedésük gyógyszer okozta, úgynevezett rebound fejfájáshoz vezethet. Zhang éppen ezért azt tanácsolja, hogy az ibuprofen és a naproxen hatóanyagú készítményeket legfeljebb 15 napon át szedd egy hónapban (van, amelyiknél kevesebb is hasonló hatást vált ki).
Mikor kell azonnali segítséget kérni?
Bizonyos esetekben a fejfájás sürgős beavatkozást igényel. Ha 50 éves kor felett jársz, és olyan fejfájást tapasztalsz, amit korábban nem – még ha nem is éles, hanem csak tompa fájdalmat is érzel –, az általában intő jelként fogható fel. Ez fokozottan igaz, ha valamilyen más tünet, hallásváltozás, gyengeség vagy zsibbadás párosul hozzá, ami tovább erősödik, amikor testhelyzetet váltasz. Ilyenkor jobban teszed, ha mielőbb orvoshoz fordulsz, hogy ki lehessen zárni mindazokat a súlyos betegségeket – az aneurizmát, az agyvérzést, az érrendszeri rendellenességeket, a tumort vagy az arteritist –, amik felmerülhetnek. Persze nem szabad átesni a ló túloldalára sem. A fejfájás a legtöbbször pont az, aminek látszik: egy hétköznapi fejfájás.
