A kőből emelt halmok eredendően szakrális célokat töltöttek be vagy útjelzőként szolgáltak az arra tévedők számára, de manapság már inkább egyszerű divathóbortnak számítanak, így szerepük kimerül abban, hogy remek alapanyagot jelentenek egy hangulatos, természetközeli poszthoz az Instagramra. Sokan nem is gondolnák, hogy ebből bármiféle kár származhat, a környezetvédők azonban elkezdték kongatni a vészharangot, hogy a trendnek komoly következményei lehetnek az élővilágra nézve.
Az állatok ihatják meg a levét
Nick Clemann, az ausztrál Arthur Rylah Környezetkutató Intézet ökológusa az ABC Newsnak nyilatkozva fejtette ki, hogy a világméretű jelenség, ami gyakorlatilag mindenhol felüti a fejét, ahol csak kövek vannak, kezd aggasztó mértéket ölteni. Mint mondta, a fő probléma, hogy a kődarabok, amiket az emberek hajlamosak egy fotó kedvéért elmozdítani – legyenek akár a tengerparton, az erdőben vagy a sivatagban – nem csupán élettelen tárgyak, hanem az ott élő állatok életterének fontos részei, így akár a túlélésük is múlhat rajta.
Egy kicsit konkrétabban arról van szó, hogy a sziklák és kövek gyakran búvóhelyül, menedékül szolgálnak egyes fajoknak, ezért fennáll a veszélye, hogy megbolygatásuk miatt védtelenné válnak az időjárás viszontagságaival vagy a ragadozókkal szemben. A szakember a Viktóriai-Alpokban élő guthega skink gyíkfajt hozta fel példaként, de hasonló a helyzet más hüllők, bogarak és rovarok esetében is. Clemann hozzátette: még ha a kövek vissza is kerülnek helyükre, nem feltétlenül fog sikerülni visszaállítani eredeti pozíciójukat, így a ragadozók, mint a kígyók a keletkező rést kihasználva hozzáférhetnek az állatok menedékéhez, ami éppen alatta volt. Ennek pedig az lehet a vége, hogy egy esetleges támadást megelőzve kénytelenek lesznek odébbállni.
Itthon sem nézik jó szemmel
A Bakonyerdő Zrt. például egy felhívást is közzétett, mert a tihanyi Őrtorony-kilátóhoz vezető út mentén sajnálatosan elszaporodtak a kőrakások. „Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az érintett terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képező védett, kiemelten gazdag élővilágú természetvédelmi terület, mely az Európai Uniós Natura 2000 hálózat része is. Erre tekintettel felhívjuk a figyelmet, hogy az érintett területen bármilyen nemű, ideiglenes vagy végleges eredménnyel járó beavatkozás (például idegen tárgyak elhelyezése vagy a terület átrendezése) TILOS, mivel az jelentősen veszélyezteti annak természeti értékeit!” – írták oldalukon.
Más károkat is okozhat
A másik probléma, hogy a kövek elmozdítása felgyorsíthatja a talajeróziót, ami az őshonos növények visszaszorulásához is vezethet. Az Ausable River Association szerint a kőrakások veszélyt jelenthetnek a folyók, patakok érzékeny ökoszisztémájára is. Számos halfaj ugyanis a meder kavicsai között rakja le petéit, a kövek eltávolítása azonban megváltoztathatja az áramlást, így elsodorhatja őket a víz, vagy áldozatul eshetnek a ragadozóknak.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Miközben a természetvédők elismerik, hogy a kőhalmok emelőinek bizonyára nincs semmiféle ártó szándéka, és egyszerűen csak szeretnék megörökíteni a természet csodáit, kiemelik: ideje ráébredniük, hogy tetteik milyen káros következményekkel járhatnak. John Hourston, a Blue Planet Society nonprofit környezetvédelmi szervezet munkatársa korábban arról beszélt a BBCNewsnak , hogy az emberek nincsenek megfelelően tájékoztatva, így nem is tudhatják, hogy ahol ilyet tesznek, annak milyen fontos jelentősége lehet a vadvilág vagy akár a történelem szempontjából. Szerinte mindennek megvan a maga a helye, így a kreativitásnak is, de nem szabad megfeledkezni az idevágó első és legfontosabb szabályáról, miszerint: a természetben járva ne hagyj nyomot magad után!
