Ezért rossz ötlet kőrakásokat építeni kirándulás közben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Észrevetted már azokat a kis kőhalmokat, amik a népszerű kirándulóhelyeket, túraútvonalakat övezik? Netán előfordult, hogy hozzátetted a magadét egy rakáshoz? Elmondjuk, hogy legközelebb miért lenne tanácsos eltekintened ettől!

A kőből emelt halmok eredendően szakrális célokat töltöttek be vagy útjelzőként szolgáltak az arra tévedők számára, de manapság már inkább egyszerű divathóbortnak számítanak, így szerepük kimerül abban, hogy remek alapanyagot jelentenek egy hangulatos, természetközeli poszthoz az Instagramra. Sokan nem is gondolnák, hogy ebből bármiféle kár származhat, a környezetvédők azonban elkezdték kongatni a vészharangot, hogy a trendnek komoly következményei lehetnek az élővilágra nézve.

Az állatok ihatják meg a levét

Nick Clemann, az ausztrál Arthur Rylah Környezetkutató Intézet ökológusa az ABC Newsnak nyilatkozva fejtette ki, hogy a világméretű jelenség, ami gyakorlatilag mindenhol felüti a fejét, ahol csak kövek vannak, kezd aggasztó mértéket ölteni. Mint mondta, a fő probléma, hogy a kődarabok, amiket az emberek hajlamosak egy fotó kedvéért elmozdítani – legyenek akár a tengerparton, az erdőben vagy a sivatagban – nem csupán élettelen tárgyak, hanem az ott élő állatok életterének fontos részei, így akár a túlélésük is múlhat rajta.

Ártatlan dolognak tűnik, de kárt tehetsz vele az ökoszisztémában
Fotó: Tg23 / Getty Images Hungary

Egy kicsit konkrétabban arról van szó, hogy a sziklák és kövek gyakran búvóhelyül, menedékül szolgálnak egyes fajoknak, ezért fennáll a veszélye, hogy megbolygatásuk miatt védtelenné válnak az időjárás viszontagságaival vagy a ragadozókkal szemben. A szakember a Viktóriai-Alpokban élő guthega skink gyíkfajt hozta fel példaként, de hasonló a helyzet más hüllők, bogarak és rovarok esetében is. Clemann hozzátette: még ha a kövek vissza is kerülnek helyükre, nem feltétlenül fog sikerülni visszaállítani eredeti pozíciójukat, így a ragadozók, mint a kígyók a keletkező rést kihasználva hozzáférhetnek az állatok menedékéhez, ami éppen alatta volt. Ennek pedig az lehet a vége, hogy egy esetleges támadást megelőzve kénytelenek lesznek odébbállni.

Itthon sem nézik jó szemmel

A Bakonyerdő Zrt. például egy felhívást is közzétett, mert a tihanyi Őrtorony-kilátóhoz vezető út mentén sajnálatosan elszaporodtak a kőrakások. „Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az érintett terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képező védett, kiemelten gazdag élővilágú természetvédelmi terület, mely az Európai Uniós Natura 2000 hálózat része is. Erre tekintettel felhívjuk a figyelmet, hogy az érintett területen bármilyen nemű, ideiglenes vagy végleges eredménnyel járó beavatkozás (például idegen tárgyak elhelyezése vagy a terület átrendezése) TILOS, mivel az jelentősen veszélyezteti annak természeti értékeit!” – írták oldalukon.

Más károkat is okozhat

A másik probléma, hogy a kövek elmozdítása felgyorsíthatja a talajeróziót, ami az őshonos növények visszaszorulásához is vezethet. Az Ausable River Association szerint a kőrakások veszélyt jelenthetnek a folyók, patakok érzékeny ökoszisztémájára is. Számos halfaj ugyanis a meder kavicsai között rakja le petéit, a kövek eltávolítása azonban megváltoztathatja az áramlást, így elsodorhatja őket a víz, vagy áldozatul eshetnek a ragadozóknak.

Miközben a természetvédők elismerik, hogy a kőhalmok emelőinek bizonyára nincs semmiféle ártó szándéka, és egyszerűen csak szeretnék megörökíteni a természet csodáit, kiemelik: ideje ráébredniük, hogy tetteik milyen káros következményekkel járhatnak. John Hourston, a Blue Planet Society nonprofit környezetvédelmi szervezet munkatársa korábban arról beszélt a BBCNewsnak , hogy az emberek nincsenek megfelelően tájékoztatva, így nem is tudhatják, hogy ahol ilyet tesznek, annak milyen fontos jelentősége lehet a vadvilág vagy akár a történelem szempontjából. Szerinte mindennek megvan a maga a helye, így a kreativitásnak is, de nem szabad megfeledkezni az idevágó első és legfontosabb szabályáról, miszerint: a természetben járva ne hagyj nyomot magad után!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.