A rizs főzése viszonylag egyszerű feladatnak tűnik, mégis felvet néhány alapvető kérdést, amit elég nehéz megkerülni. Érdemes például átpirítani a szemeket? És mi van az áztatással? Tényleg szükséges, vagy csak szimpla időpazarlás az egész? Az előbbi témát nemrégiben már kiveséztük, most lássuk az utóbbit is.
Van értelme beáztatni a rizst?
A One Good Thing szerint a gyakran felmerülő kérdésére teljesen egyértelmű választ lehet adni. Méghozzá azt, hogy igen. Egy rövidke, egy két-perces áztatás ugyanis jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen állagú lesz a rizs – különösképpen a hosszú szemű fajták esetében. Mindjárt azt is elmondjuk, hogy miért.
A feldolgozás, a csomagolás és a szállítás során a rizsszemek egymáshoz dörzsölődnek, minek hatására finom keményítőpor jön létre, ami bevonja a felületeket. Hogy hol itt a probléma? Ott, hogy a rizst általában éppen annyi vízzel készítik, amennyi a főzés folyamán felszívódik, ha pedig a keményítő még ekkor is ott van a felszínén, nem marad számára más út, mint visszajutni a szemekbe. Az eredmény: ragacsos massza, ami legóként tapadhat össze. Ha tehát azt szeretnéd, hogy a rizs puha és finom legyen, mindenképp szánd rá azt a pár percet az áztatásra.
Hogyan fogjak hozzá?
Szórd bele a rizst egy tálba, önts rá néhány ujjnyi vizet, hogy ellepje, majd a kezed segítégével kevergesd meg, hogy eltávolítsd róla az esetleges törmelékeket. A víznek ettől opálosnak, zavarosnak kell lennie. Ezután szűrd le a rizst, majd tedd vissza a tálba, újra áztasd be és keverd meg. Ha zavaros marad a víz, az előbbi lépéseket addig ismételgesd, amíg tiszta nem lesz. Most már nyugodtan megfőzheted.
Amennyiben meg akarod kímélni magad némi macerától, beruházhatsz egy rizsmosó tálra is, melynek beépített szűrőjén keresztül könnyedén lecsoroghat a víz anélkül, hogy a tartalma félreömlene.
Még egy ok, ami az áztatás mellett szól
Az arzén jól ismert rákkelő anyag, ami számos élelmiszerben, így a rizsben is megtalálható. A Consumer Reports amerikai fogyasztóvédelmi szervezet még 2012-ben a Johns Hopkins Egyetem kutatási adataira hivatkozva számolt be róla, hogy azoknál, akik valamilyen rizses ételt fogyasztottak, 44 százalékkal magasabb arzénszintet mértek azokhoz képest, akik nem.
A jó hír, hogy egy másik kutatás szerint a rizs áztatása (4-6 vízcsere mellett) összességében 28-60 százalékkal képes mérsékelni az arzénszintet. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy az ilyen mértékű öblögetés már a rizsben található hasznos tápanyagok mennyiségét is csökkentheti.
