A Pinteresten, Instagramon és egyéb internetes felületeken egyre nagyobb mennyiségben ütik fel a fejüket azok a receptek, amelyek azt állítják, hogy otthon, természetes összetevőkből is könnyen lehet naptejet készíteni. Ezek népszerűségének egyik fő oka valószínűleg az, hogy egyre többen félnek a gyárilag előállított krémekben található vegyi anyagoktól. A The Conversation szakértője szerint azonban ezeknek a házilag gyártott koktéloknak a hatásossága erősen kétséges.
Nem védenek megfelelően
A naptejek, napvédő spray-k feladata, hogy megvédjék a bőrt a napfényből származó káros ultraibolya-sugárzástól, legfőképpen az UVB- és UVA-sugaraktól. Előbbiekre persze szükségünk van a D-vitamin képzéséhez, kontrollálatlan mennyiségben azonban súlyosan roncsolják a DNS-t, és bőrrák kialakulásához vezető mutációkat hoznak létre a bőrben. Az UVA-sugárzás az UVB-hez képest sokkal mélyebbre hatol a bőrben, ahol szabadgyökök képződését eredményezheti, amik hosszabb távon károsítják a bőrben található zsírréteget, fehérjéket és a DNS-t is.
A naptejek/napvédők erősségét a fényvédő faktor (Sun Protection Factor = SPF) segítségével jelölik a gyártók. Az SPF-szám azt jelzi, hogy az adott naptejet használva mennyi idővel tovább tartózkodhatunk a napon leégés nélkül, mint nélküle. A 15-29-es faktorszámú naptejek enyhébb védelmet jelentenek, 30 feletti SPF-számú krémeknél már erősebb hatású készítményekről beszélünk. A faktorszám az UVB-sugárzás elleni védelmet méri. Az aktuális nemzetközi ajánlás szerint az UVA-UVB védelemnek legalább 1:3 arányúnak kell lennie. Ha ez megvan, akkor a termékek dobozán egy bekarikázott UVA-jelölést is találhatunk.
Mi még a baj a házi receptekkel?
A házilag készíthető naptejreceptekben általában olyan hozzávalók szerepelnek, mint a sheavaj, a kókusz-, a mandula-, az avokádó-, a levendula-, illetve az E-vitamin-olaj. Ezeknek a faktorszáma 4 és 6 között mozog, ami nagyon kevés. Egyes receptek a sárgarépamag illóolaját is tartalmazzák, ami a szerzők szerint 35-40-es faktorszámmal rendelkezik. Mivel azonban ebből csak egészen csekély mennyiséget kell felhasználni, ez a védelem igencsak kétséges. A hasonló receptek egyetlen, valóban hatásos összetevője a cink-oxid, aminek „nem nano” és „nem mikronizált” formáját ajánlják a receptek szerzői, ezek ugyanis kevésbé károsítják a környezetet.
A cink-oxid megtalálható a gyárilag előállított naptejekben is, méghozzá klinikailag tesztelt formában – ez a tesztelés a házilag készített krémekben nyilván elmarad. Emellett a gyári naptejek különböző antioxidánsokat, például E- és C-vitamint is tartalmaznak, amelyek semlegesítik az UVA-sugárzás által a bőrben képzett szabadgyökök káros hatásait. A piacon kapható naptejek mindegyikét gondos vizsgálatoknak vetették alá, amelyek biztosítják, hogy vízállók, maximális UVA- és UVB-elleni védelmet fejtenek ki, és megfelelő antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek. A házilag gyártott krémek nem csupán ezen az alapos tesztelésen nem esnek át, de még csak nem is steril környezetben készülnek, vagyis akár bőrkárosító baktérium- és gombafertőzések táptalajai is lehetnek.
A gyári naptejekkel szemben fellángolt félelem oka, hogy két gyakori összetevő, az oxibenzon és az oxitonát a hírek szerint károsítja a tengeri korallokat, de komolyabb mennyiségben az emberre is károsak, ugyanis megbolygathatják a hormonháztartást. Figyelj tehát oda, hogy milyen naptejet használsz, és óvakodj azoktól, amelyek nagyobb mennyiségben tartalmazzák ezt a két összetevőt. Ettől eltekintve viszont nyugodtan válaszd a boltban kapható naptejeket, ne az interneten talált receptek alapján próbálj házilag összekotyvasztani valami hasonlót.
