A közkedvelt tortillacsipszek és salsa szószok után bolti zsemléket kóstolni elég kockázatos vállalkozásnak tűnt, de abban bíztunk, hogy egyben tanulságos is lesz, ezért meg(t)ettük, amit meg kellett (t)ennünk. Persze, azt eleve sejteni lehetett, hogy tesztelőink nem fognak ódákat zengeni róluk, de a végére csak kiderült, hogy ebben a műfajban sem lehetetlen vállalható terméket alkotni.
Milyennek kell lennie a zsemlének?
Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a Diatra Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a tesztünkben vizsgált vizes zsemle tulajdonságait a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. Ennek értelmében a termék csak búzafinomlisztből készíthető – alapvetően víz, élesztő, cukor és só hozzáadásával, de megengedhető bizonyos adalékanyagok felhasználása is.
A zsemle formájának kereknek, domborúnak kell lennie. A felülete lehet sima és cserepes is, a színe az aranysárgától a vörösesbarnáig változhat. A belénél elvárás, hogy jól át legyen sülve, ne váljon el a héjtól, legyen egyenletes, laza, rugalmas szerkezetű.
A szakember hozzátette: mivel a zsemlék jellemzően nem előrecsomagolt formában kerülnek hozzánk, címkét sem találhatunk rajtuk, így az összetétellel kapcsolatban a kereskedőnek kell információval szolgálnia.
Az előírások egyébként azt is megszabják, hogy a csomagolás nélküli vizes zsemlénél a
30 db termék mérésével megállapított átlagtömeg az előállítás napján 52-56 g között legyen.
Ekkora mennyiség felvásárlására sajnos nem volt lehetőségünk, de mivel nem hagyott nyugodni minket a zsemlék tényleges tömegének kérdése, szúrópróbaszerű ellenőrzést végeztünk: mindegyikből hármat-hármat mérlegelésnek vetettünk alá, majd a kapott értékekből átlagot vontuk.
Hogyan teszteltünk?
Tesztünk természetesen nem csak arra kereste a választ, hogy a multis zsömlék mennyire satnyák, kíváncsiak voltunk az ízükre is. Ennek a szokott módon jártunk a végére. A teszt előtt frissen (Budapesten) beszerzett zsemléket szerkesztőségünk tagjaival kóstoltattuk végig, akik szigorúan szubjektív, érzékszervi benyomások alapján értékeltek őket egy 1-től 5 pontig terjedő skálán. A pontszámokat ezután összesítettük és átlagoltuk, így született meg az alábbi rangsor.
3. helyezett: Penny zsemle – 3,28 pont (19 forint/db)
Átlagtömeg: 50 gramm.
A Penny zsemléjének héja aranybarna színéhez méltóan egészen ropogósnak bizonyult, ugyanakkor felmerült, hogy a bele viszonylag tömör és nem elég foszlós, ezért fogyasztása erős rágóizmokat igényel.
- Az aranybarna szín jó kezdetnek tűnik, de lehetne egy kicsit puhább, kevésbé ropogós héjú.
- Egész jó, ropogós, de a bele nem elég jó foszlós.
- Nagyon rágós.
- Átlagos.
- Ez egy kellemes küllemű zsemle, májkrémért kiált.
- Rendben van, ropog kívül-belül, viszonylag tömör.
- Átüt az élesztő.
3. helyezett: Tesco zsemle – 3,28 pont (19 forint/db)
Átlagtömeg: 65 gramm.
A Teso átlag feletti súllyal mérlegelő zsemléjének „szottyadt, ráncos héja” nem tűnt valami kecsegtetőnek, ráadásul volt, aki a szagát is nyugtalanítónak találta. A belseje szintén vékony pengeélen táncolt: bár puhának érződött, felmerült, hogy gyurmás az állaga, illetve nincs rendesen megsülve.
- Elsőre szottyadtnak tűnik, ráncos a héja, de pihe-puha és friss, az íze is finom.
- A belseje jó, a külseje puha. Tök jó.
- Meglepően büdös, viszont az íze és az állaga jobb, mint a szaga.
- Kiss fonnyadt, rágósabb.
- Ez zsemlegyurma. Mármint olyan az állaga, az ízét azért nem tudom, hogy gyurmás-e, mert az én gyermekkoromban büdösek voltak a gyurmák, ezért nem akartam megkóstolni.
- Puha, kívül nem ropog. Van egy kis mellékíze.
- Pocsék, ragad, sületlen.
2. helyezett: ALDI zsemle – 3,42 pont (19 forint/db)
Átlagtömeg: 52 gramm.
A külseje közepesen ropogós, a belseje is frissnek hat, az íze viszont kissé felejthető – állapították meg tesztelőink az ALDI zsemléjéről, ami így vegyes értékelésekkel zárkózott fel próbánk második helyére.
- Repedezett és egy kicsit száraz a héja, de a belseje egészen frissnek tűnik.
- Jó, ennyit tudok elmondani erről a dologról.
- Finom a külseje, nagyjából ropogós, és egészen ehető.
- Szép látványú, közepesen ropogós.
- Ezen olyan, mintha lisztet látnék. Semleges, azért kiált, hogy valami fűszeres kerüljön rá.
- Jó, puha, kívül ropogós.
- Semmilyen.
1. helyezett: Auchan zsemle – 3,71 pont (16 forint/db)
Átlagtömeg: 54,6 gramm.
Az Auchan versenyzője bebizonyította, hogy 16 forintból is lehet ehető zsemlét csinálni. Azt azért nem állítanánk, hogy versenyre kelhetne egy kézműves pékség termékével, de a multis vonulaton belül vállalható tételnek számít. Tesztelőink legalábbis tetszetősnek tartották, hogy miközben a külseje ropogósra sült, addig belül könnyén téphető és puha maradt, sőt még ízre se rossz.
- Ez a legsötétebb zsemle, puha, könnyen téphető és finom, de nem a legjobb.
- Sűrű anyag, kicsit morzsálódik.
- Jól meg van sütve. Kicsit rágós, de legalább van benne anyag, van mit rágni.
- Nekem ez tetszett a legjobban, pirult, középarányosan lyukacsos, ropogós.
- Kicsit túl sötét, és olyan, mintha kezdene másnapos lenni, azaz szárad.
- Fincsi, ropogós a külseje.
- Száraz kissé.
Futottak még
Ezek a termékek nem jutottak fel képzeletbeli dobogónkra, ezért csak röviden értékeljük őket.
5. helyezett: Lidl zsemle – 3,14 pont (19 forint/db)
Átlagtömeg: 55,6 gramm.
A Lidl résztvevője puhábbnak és világosabbnak hatott, mint versenytársai, ami persze nem feltétlenül baj, de mintha az íze sem lett volna az igazi, így csak hárman adtak rá magasabb pontszámot.
6. helyezett: SPAR zsemle – 2,71 pont (29 forint/db)
Átlagtömeg: 50,33 gramm.
A SPAR zsemléjéről az az általános vélekedés alakult ki, hogy borzasztóan száraz, könnyen morzsálódik és íze sincs valami sok. „Semmilyen, nem friss, nem finom” – mutatott rá valaki.
Apropó, multis pékáruk! Ha eddig nem tetted volna, itt a lehetőség, hogy elolvasd sajtospogácsa-tesztünk eredményét is.
