A Dívány.hu és a Tudatos Vásárlók Egyesületének közös tesztje több érdekes tanulsággal is szolgált. Az első és legfontosabb az, hogy nem véletlenül él a fejekben az a sztereotípia, miszerint általában a piacos áruk a jobbak. Az eredmények megerősítették, hogy a vásárlással célszerű megvárni, amíg elstartol a szezon, ahogy azt is, hogy a legjobb eprek után nem a szupermarketek polcain érdemes kutakodnod.
Mi volt a vizsgálat tárgya?
A laboratóriumi vizsgálat arra kereste a választ, hogy megtalálható-e a termékekben az a 14 leggyakoribb hatóanyag, amelyeket az előző évek európai uniós hatósági vizsgálatai mutattak ki a földieprekből. A minták beszerzése két különböző időszakban történt, hogy egyúttal az is kiderüljön, van-e érdemi eltérés a primőr és idényáruk között (spoiler: naná, hogy van!).
A primőr termékeket az egyesület szakemberei április közepén 8 szupermarketből válogatták össze, míg a szezonális eprekért május közepén 8 szupermarketet és 6 piacot kerestek fel (ebben volt némi bizonytalansági tényező, hiszen csupán az eladók szóbeli tájékoztatása támasztotta alá, hogy hazai gazdaságokból származnak).
Mit keresnek a vegyszerek az eperben?
A földieper termesztése során – mint más növények esetében is – a gazdálkodók különféle növényvédő szereket, például gombaölőket, rovarirtókat, gyomirtókat használnak. Ezek az anyagok elsősorban a célszervezetekre hatnak, és részben lebomlanak, mire az áru a fogyasztóhoz kerül, de azért így is előfordul, hogy maradványaik egészségi kockázatot jelentenek az emberi szervezetre nézve. Hogy ez milyen mértékű, az számos tényező – a hatóanyag típusa és koncentrációja, az egyén érzékenysége és az egyéb anyagok hatása – függvénye.
Mi lett az eredmény?
A 22 földieper közül a laborvizsgálat 19-nél mutatott ki növényvédőszer-maradványokat. A jó hír, hogy ezek mindegyike messze az EU-s határérték alatt volt, a rossz hír pedig, hogy
az ún. koktél-hatás miatt a még kis mennyiségben jelen lévő vegyszermaradványok hatása együttesen megsokszorozódhat.
Hogyan zajlott a pontozás?
Minden termék 20 pontról indult, amiből 0,5 pontot vontak le az egyes hatóanyagok jelenléte miatt, illetve a mg/kg érték tízszeresét a koncentrációjuk (0,4mg/kg összes szermaradék esetén például 4 pontot) után.
Mik voltak a legjobbak/legrosszabbak?
Két piacon árult, feltehetően hazai, szabadföldi termesztésű földiepernél, valamint a Tesco spanyol eredetű primőr termékénél a vizsgálat egyáltalán nem mutatta ki növényvédő szerek nyomait, így ezek maximális, 20-20 pontos eredménnyel végeztek a teszten.
A lista másik végén már nem volt ennyire kedvező a kép: itt az ALDI, az Auchan és a CBA termékei sorakoztak fel 5-8,4 ponttal, vagyis a többinél lényegesen magasabb (1-1,1mg/kg) szermaradék-koncentráció értékkel. Ez az ALDI magyarországi eprénél és az Auchan görög primőrárujánál összesen 4-4, míg a CBA ismeretlen származási helyű (a csomagoláson nem tüntették fel) idényeprénél két különböző hatóanyagból tevődött össze.
A vizsgálat alapján egy termékben átlagosan 2-3 vegyszer található. A legtöbbet, összesen hatféle a SPAR görög eredetű szamócájában fordult elő.
Primőr vagy idényáru?
Mint kiderült, a vegyszertartalom szempontjából egyáltalán nem mindegy, mikor és hol vásárolsz epret. A vizsgálat az alábbi különbségekre mutatott rá:
Primőr áruk: átlagosan 2,6-féle vegyszer 0,24 mg/kg koncentrációval.
Idénytermékek: átlagosan 2,2-féle vegyszer 0,25 mg/kg koncentrációval.
Piacos idényeprek: átlagosan 1,5 hatóanyag 0,04 mg/kg koncentrációval.
Bolti idényeprek: 2,75 hatóanyag 0,42 mg/kg koncentrációval.
Bolti primőr eprek: átlagosan 2,62 hatóanyag 0,24 mg/kg koncentrációval.
A részletes eredményekről és az egyes vegyszerek pontos értékeiről a Tudatos Vásárlók Egyesületének honlapjáról tájékozódhatsz.
Milyen az ízük?
A Dívány csapata a szezonális epreket kóstolta végig, hiszen ha most indulsz vásárolni, te is ezek közül válogathatsz. Módszerünk szokás szerint a vakteszt volt. Szerzőink szubjektív szempontok alapján, egy 1-től 5 pontig terjedő skálán értékelték az epreket, majd az összesítés után a végeredményt átlagolással határoztuk meg.
A könnyebb értelmezhetőség jegyében az áruknál a vegyszertartalomra adott pontszámokat is feltüntettük (minél magasabb az érték, annál kevésbé kell tartanod tőle). Jöjjön tehát a szokásos rangsor:
3. helyezett: Központi Vásárcsarnok fóliás magyar eper – 3 pont (700 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 16,9 pont.
A Központi Vásárcsarnokban árusított fóliás magyar eper valamelyest mintha már megpunnyadt volna, cserében viszont finom illatot árasztott és intenzív, igazi eperízt nyújtott. Annak fényében, hogy milyen barátságos az ára, nem tűnt elvetendő választásnak.
3. helyezett: Bosnyák téri piac fóliás eper – 3 pont (680 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 18,5 pont.
Ahhoz képest, hogy ez volt a legolcsóbb a szezonális eprek között és fólia alatt termett, a Bosnyák téri versenyző egészen a harmadik helyig menetelt. Ha nem lett volna túlérve, talán ennél is jobb eredményt érhetett volna el, mert kóstolóink szerint ízre nagyjából rendben volt.
3. helyezett: Tesco magyar eper – 3 pont (1997 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 19,4 pont.
Érdekes módon a drágábbnak számító tescós eper szintén a harmadik helyen végzett, szintén vegyes értékelésekkel. Csapatunk egyik felének édesnek és finomnak hatott, de olyanok is akadtak, akik arra panaszkodtak, hogy egyszerre erjedt és savanyú, illetve csak „távolról eperízű”.
1. helyezett: Auchan magyar eper – 3,16 pont (1178 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 14,2 pont.
Az Auchanban beszerzett magyar eper külsőre kevésbé volt egységes, sem a forma, sem a szín tekintetében, ám ezt viszonylag jól ellensúlyozta természetes, kicsit savanykás és visszafogottan édeskés íze. Olyannyira, hogy holtversenyben (de a másik nyertesnél magasabb vegyszertartalommal) az első helyen végzett.
1. helyezett: Fény utcai piac szabadföldi magyar eper – 3,16 pont (1480 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 19,4 pont.
Tökéletesnek azért a Fény utcai piacon vásárolt szabadföldi epret sem neveznénk, de az egyértelműen mellette szól, hogy a tesztben a vegyszertartalom és az íz szempontjából is remekül vizsgázott. Kóstolóinknak az a benyomása született róla, hogy szép piros, kellemes állagú, de nem túl illatos, és bár a mézédestől messze van, ezzel együtt is határozottan finom.
Futottak még
6. helyezett: SPAR görög eper – 2,66 pont (1198 forint/1 kg).
Vegyszertartalom: 14,9 pont.
A SPAR-ban beszerzett görög eper kissé megosztotta csapatunkat, 1-től 5-ig mindenféle pontszám érkezett rá. Ketten azt mondták rá, hogy finom, ám mások savanyúnak, éretlennek és íztelennek ítélték. Az igazság valahol félúton lehet: nem volt rossz, de nem is a legjobb.
6. helyezett: G'Roby magyar eper – 2,66 pont (999 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 16,7 pont.
A G'Roby üzletében kapható magyar eper hatalmas szemeivel hívta fel magára a figyelmet, de az ígéretes külső dacára ízre ez is középszerűnek bizonyult: csak egyvalaki tudta kijelenteni, hogy „egész jó”.
8. helyezett: ALDI magyar eper – 2,5 pont (2396 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 7,5 pont.
Az ALDI magyar termesztésű epre csak mérsékelt sikert aratott. Hárman is úgy nyilatkoztak, hogy vízízű, két tesztelőnk viszont négy ponttal jutalmazta. Nyugodt szívvel ajánlani azonban nem tudjuk, hiszen a laboratóriumi vizsgálat ennél mutatta ki a legmagasabb vegyszermaradvány-koncentrációt.
8. helyezett: CBA magyar eper – 2,5 pont (1800 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 8,4 pont.
A CBA-s magyar eper a vegyszertartalom szempontjából az utolsó előtti helyen végzett. Ami az ízét illeti, ketten ugyan tűrhetőnek találták, de a többieknek nagyon nem jött be. Főleg azért, mert igencsak túlérettnek látszott. „Már bornak való” – mutatott rá egyik tesztelőnk.
10. helyezett: Lidl spanyol eper – 1,83 pont (1198 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 18,5 pont.
A Lidl által forgalmazott spanyol epernél pont az ellenkezője volt a gond. Sápadt, világos színe már első ránézésre nyilvánvalóvá tette, hogy nincs teljesen megérve.
10. helyezett: Lehel csarnok magyar szabadföldi eper – 1,83 pont (1000 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 20 pont
Úgy tűnik, a szabadföldi termesztés önmagában nem jelent garanciát semmire sem. A Lehel csarnokban vásárolt eperről az az ítélet született, hogy apró, jellegtelen és eperízt csupán nyomokban tartalmaz (mentségére szóljon, hogy vegyszer nincs benne). Maximum, valami pálinkaszerűt. „Nagyapám cefréje jutott eszembe róla” – írta róla valaki.
12. helyezett: Fehérvári úti piac szabadföldi eper – 1,66 pont (1000 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 20 pont.
Ez a piacos eper hiába termett szabadföldön, vegyszermentességétől eltekintve szinte minden tekintetben elmaradt a várakozásoktól. Tesztelőink arra jutottak, hogy nem elég édes. Itt ráadásul felmerült az erjedés gyanúja is (ebben ugyanakkor a logisztikai nehézségek is közrejátszhattak).
13. helyezett: Penny magyar eper – 1,5 pont (1598 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 15,5 pont.
A Penny magyar termésből származó epret kínál, ami mindenképpen dicséretes, de a termék ettől még nem különösebben jó. Kóstolóink szerint a szép piros színéhez keményebb állag és jellegtelen ízvilág társult.
14. helyezett: Rákóczi téri vásárcsarnok fóliás eper – 1,16 pont (798 forint/1 kg)
Vegyszertartalom: 18,3 pont.
A Rákóczi téri vasárcsarnokban vásárolt fóliás eper láthatóan már erjedt állapotban került hozzánk (talán ugyancsak a hosszú utazás miatt), így tesztelőink számára szinte ehetetlennek bizonyult.
