Egyre többen termesztenek otthon csilit, hiszen elég sok ételt fel lehet dobni vele. Ráadásul tökéletes azoknak is, akiknek nincs kiskertje, és csak egy cserében vagy balkonládában nevelgetne néhány bokrot. Most, hogy itt a jó idő, kezdődhet a csilitermesztés is, de nézzük, mire kell odafigyelni.
Ez lesz a harmadik évem, hogy azzal próbálkozom hogy a gangon valami nagyon extra paprikát (is) termesszek. Az egésznek az esélytelenek nyugalmával vágtam neki, ugyanis általában a növények már akkor haldokolni kezdenek, amikor belépek egy kertészetbe vagy a piacra. Ennek ellenére az első évben két típust neveltem. Mivel vásárlás után azonnal elfelejtettem, hogy milyen palántát is csomagoltak, ezért a termés alapján tudtam meghatározni, az egyiket szimplán savnak, a másikat méregnek hívtam, ami szerintem még a konyhakövet is szétmarta volna, ha leejtem.
Tavaly nyáron már magról vetettem paprikát. Kezdő kertészként kép alapján választottam, azoknál pedig hiába írták, hogy ez majd csípős lesz, nem lett az. Pedig paprikát ültetni nem olyan nehéz, főleg ha az ember betartja az alapvető szabályokat. Eva Schumann Csili és társai című könyve alapján például kifejezetten egyszerűnek tűnik, ráadásul az is kiderül belőle, hogy melyik fajtát hogyan is kell gondozni, mikorra várhatunk termést, és milyen erősségre számíthatunk.
Miért csíp?
Elsősorban a kapszaicin adja a paprika erejét. Ez egy színtelen, kristályos alkaloid, az ereknek nevezett maglécek mirigyeiben termelődik. Édes paprikákban egyáltalán nincs, vagy csak elenyésző mennyiségben. Ennél többet tartalmaznak a peperóni- vagy peperroncini paprikák, ezeknél is erősebbek a Cayenne-i, illetve a tabasco paprikák, és a habanero és a Scotch Bonnet fajták is nagyon tudnak csípni. Ha túl csípős paprikába haraptál, azaz ömlik a szemedből a könny és lángol az egész fejed, akkor hideg tejjel kell öblögetni, és kiköpni a tejet. Ha ennyire nem vészes a helyzet, akkor némi kenyér is segít, míg mások csokoládékrémre esküsznek.
Magról vetés
Ez már nyilván profibb szint, és kell hozzá egy kellően meleg és világos hely. Vetés előtt érdemes egy-két napra langyos vízbe áztatni, és magvetőföldbe ültetni a magokat. Ezt egyébként nem én mondom, hanem a szakkönyv, én tavaly sima földbe szórtam és vártam a csodát, meglepő módon néhány szívósabb magonc ki is kelt. Ha ez megvan, földnedves közegre szórjuk a magokat, kicsit nyomkodjuk le, majd 0,5 cm vastag palántafölddel takarjuk le. A csírázás alatt állandó 22-28 fokos hőmérsékletre van szükség, és akár 25 napig is eltarthat a kelés, vagyis addig még nem kell aggódni, hogy ebből nem lesz semmi. A föld mindig legyen nyirkos, de ne vizes, és kezdetben használhatunk takarást is, hogy minél párásabb legyen a közeg. A magvetést egyébként pont márciusban érdemes elkezdeni, majd a magoncokat szétültetni.
Tűzdelés
Ezt kihagytam, pedig gyakorlatilag ez az a lépés, mikor a kis csírákat szétültetjük, hogy palánta legyen belőlük. Vásárolhatunk palántanevelő tálat vagy tálkát is, sőt dehidratált tőzegtablettát is használhatunk. Amíg ki nem ültetjük a paprikákat, 20, vagy inkább 22 fokra van szükségük. A földet pedig nyirkosan kell tartani, de nem túl nedvesen, és érdemes tápoldatozni is. Én ezt sem csináltam, viszont rendszeresen megdicsértem őket, lehet emiatt nem lettek erősek, hanem inkább szelídek és kedvesek, de túlélték!
Kiültetés
Van, aki ugye eleve ezzel kezdi, mikor a piacon vagy kertészetben palánta állapotban viszi haza a csilijét. A szakkönyv szerint a csilik szeretik a meleget, a napfényt és a friss levegőt, vagyis gyakorlatilag olyanok, mint bármelyikünk nyaraláskor. A szakemberek szerint laza, humuszos kerti talajban, bolti virágföldbe is ültethetjük, és ügyeljünk arra. hogy a palánták olyan mélyre kerüljenek, ahogyan a palántanevelő edényben voltak, a sziklevél mindig legyen a talaj felszíne felett. Fontos, hogy megfelelő mennyiségű tápoldatról is gondoskodjunk.
Fagymentesen tartható növényházba április végétől kezdhetjük el kiültetni a palántákat, míg májusban a fagyosszentek után már fűtetlen növényházba vagy szabadföldbe is tehetjük.
Most jön csak az igazi munka
Ha ez megvan, akkor most valahogy azt kell elérni, hogy a palánták virágozzon, a méhecskék szimpatikusnak találják és valami termésünk is legyen belőle. A paprika júniusban adja a legtöbb munkát, ekkor kell tápoldatozni, a beteg leveleket leszedni, és a szakirodalom szerint a legelső levelet minden tőről érdemes letörni, mert ez biztosítja később a bővebb termést. Nos, én ezt sem csináltam, merthogy addig könyörögtem a palántámnak, hogy valamihez kezdjen magával, hogy nyilván kegyetlenség lett volna tőlem, hogy letépem az első virágját, de majd idén kiderül mire jutok ezzel a módszerrel.
Júliusban egyébként már beérhetnek az első termések, attól függően, hogy milyen paprikát vetettünk, majd augusztus-szeptember időszakban lehet szüretelni.
Mikor kell leszedni?
Bizonyos fogásokhoz, mondjuk a töltött jalapenóhoz még a biológiai érettség előtt érdemes leszedni a növényeket. Amit szedés után nem fogyasztunk el azonnal, azt hűvös helyen tarthatjuk, vagy egy csomó mindent készíthetünk belőle, de erre a szakkönyvben sokkal több ötletet találhatsz.
Átteleltetés
Még az első fagyok beállta előtt világos. 5-12 fokos helyiségbe vigyük azokat a példányokat, amiket áttelelésre szánunk, október-november körnékén pedig számoljuk fel a szabadföldi állományt. Hogy mihez kezdesz a terméssel, az már innentől csak rajtad múlik, az viszont egészen biztos, hogy a magyar csili sokkal több mint az Erős Pista.
