Nem csak építészet rajongóknak tartogat meglepetéseket az az új építészettörténeti projekt, ami javarészt az 1945-ig épült budapesti lakások és házak építészetét mutatja be. Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) és a Budapest Főváros Levéltár által támogatott oldalon a legkülönfélébb kérdésekre igyekezni válaszokat adni a szerkesztők.
Megtudhatjuk például, hogy mit gondoltak a budapesti lakásviszonyokról többek között az építészek, a közgazdászok, a szociál- és várospolitikusok, és hogy hogyan viszonyultak lakásaikhoz maguk a lakók. A habitation.archivportal.hu oldalra kattintva kiderül, hogy milyen lakhatási alternatívák álltak előttük, és hogy milyen motívumok befolyásolták végül a döntéseket.
“Milyen előfeltevéseken alapult, milyen értékrendet követett a jogi szabályozás, a szociálpolitikai döntéshozatal és az építészeti megoldások, illetve hogyan reagált erre a hétköznapi tapasztalatokat közvetítve a sajtó és a szépirodalom? Hogyan ütköztek össze és formálódtak ezek az elgondolások a lakásügy szereplőinek érdekharcaiban és kik voltak egyáltalán ezek a szereplők? A mai budapesti lakásviszonyoknak, a ma is mindennapi használatban lévő épített környezetnek a megértéséhez is fontos e formák kialakulásának, a kialakulásuk mögötti társadalomképeknek, gondolkodásmódoknak, érdekkonfliktusoknak a megismerése.” – mutatkozik be az oldal, ami e kérdések megválaszolásában szeretné segíteni az ide látogatókat.
“Kutatásaink során összeállítottuk az egyes városrészekben 1880-1945 között épült épületek listáját, majd ezt alapul véve került sor az adatbázisban tervdokumentációval – és amennyiben rendelkezésre áll, az épületről egykorúan megjelent ismertetéssel, értékeléssel, fotóval – is szerepeltetendő házak kiválogatására egyrészt valós és virtuális (Google Maps és Google Earth segítségével) helyszínbejárás, valamint az egykorú és az építészettörténeti szakirodalom, a publikált építészeti topográfiák és a levéltári források alapján.” – olvasható az oldalon, melyen olyan izgalmas témákra bukkantunk, mint az 1944-es kislakásépítési ankét, a 30-as évek új lakástípusa: a hallos lakás vagy a ‘Hogyan építsünk? Elnevezésű propagandamozgalom.
A tervrajzok és tanulmányok mellett olyan, mára legendássá vált épületek történetét is megismerhetjük, mint a Keleti Károly utca 9. – Bimbó út 2. sarkán található 1929-es Mailáth Bérházak, az 1933-ban épült Lotz Károly utca 4/b szám alatt álló társasvilla, a Fried Miksa tervei által 1940-1942 között megépült bérház a Lövőház utca 19-31.-ben, a Hajós Alfréd által tervezett hatodik kerületi sarokház, vagy a mai II. János Pál pápa téren található OTI-ház, ami 1945-ig az egyetlen megvalósult példa volt a sávos beépítésre.Ide kattintva kerületekre lebontva barangolhat az építészeti projektek és információk világában.
