Körülbelül két hete írtunk róla, mennyire nem éri meg fagyasztott halat venni, ugyanis az általunk precízen lemért termékek csaknem 70 százalékánál tévesen volt megadva a hal tényleges tömege: kiolvasztás után jóval kevesebb volt a hús, mint a csomagoláson beígért nettó súly. Így sajnos az ember nem csak a hal árát fizeti meg, de a megfagyott vízért is perkál. Ez pedig elég nagy luxus, főleg a drágább halaknál, amelyek kilójáért simán elkérnek 3-4 ezer forintot is. Persze, ez nem jelenti azt, hogy az olcsóbb fagyasztott termék esetén rendben volna a fogyasztók átvágása, ezért a jelenséggel megkerestük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, akiknek a válasza most érkezett meg: úgy tűnik, egyetértenek velünk.
„A halászati termékek tartósításának egyik megszokott eljárása a glazúrozás, vagyis a gyártó egy jégréteget képez a hal felületén, annak érdekében, hogy meggátolja a halhús levegővel való érintkezését, és ezáltal annak avasodását. Kiolvasztást követően a fagyasztott termék értelemszerűen veszít súlyából, ezért a tényleges tömeg feltüntetése is indokolt, melyre vonatkozóan a jogszabályok is tartalmaznak konkrét előírásokat.
Az élelmiszerek jelöléséről szóló rendelet szerint, ha a szilárd élelmiszer folyadékközegben van, a töltőtömeget (lecsöpögtetéssel meghatározott nettó tömeget) is fel kell tüntetni a jelölésen. Folyadékközegnek tekinthető – többek között – a víz (fagyasztott állapotban is), ha csak kiegészítő, a fogyasztó szempontjából nem meghatározó része az élelmiszernek.
Ez annyit jelent, hogy a fagyasztott élelmiszerek esetében megengedett, hogy a vízzel (jéggel) együtt kerüljön feltüntetésre a tömeg, azonban a kiengedést követő nettó tömeget is meg kell adni a csomagoláson.
Amennyiben a feltüntetett - kiengedést követő - nettó tömeghez képest a termék tényleges súlya kevesebb, úgy felmerülhet a fogyasztók megtévesztésének lehetősége, mely a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) alapján vizsgálható.
Az Fttv. (fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény) 6. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtévesztő, vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru lényeges jellemzői, így különösen mennyisége tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
A feltüntetett tömeghez képest kisebb súlyú termékekkel összefüggő bejelentéseket a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben kivizsgálja, amennyiben eljárása során hiányosságot állapít meg, úgy – a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározottak szerint – szankcionálja az esetleges jogsértést.” - válaszolta a Dívány megkeresésére dr. Fülöp Zsuzsanna az NFH szóvivője.
Ha tehát ön is hasonlót tapasztal, mint mi a mérések során, nyugodtan tegyen lépéseket, hiszen jogosan gondolhatja, hogy nem a vízért fizetett annyit!
Ön is tapasztalt már hasonló jelenségeket, mint amilyenről korábban beszámoltunk? Írja meg nekünk levélben!
