TARI ANNAMÁRIA
A nyári szerelem is lehet komoly, csak azért óvatosan érdemes...
A napfény antidepresszáns hatású, oldja a feszültségeket, lazít a szorongásokon. Mindenki könnyebbnek és felszabadultabbnak érzi magát ilyenkor, még akkor is, ha egyébként gondok nyomasztják, vagy nagyon fáradt. A nyári hónapokban az érzelmek oldottabban jelentkezhetnek, könnyebb a kapcsolatok kialakítása, a kósza flörtök és bókok száma is általában gyarapszik. A nyaralás, mint kötelezettségek és feladatok nélküli helyzet, fellazító hatású, tehát azok a viselkedéses fékek és szabályok, melyek a hétköznapokban működnek, ilyenkor oldódnak. Azt is mondhatnánk, sokkal könnyebb ilyenkor kapcsolatba kerülni valakivel, egy pohár ital után, tánc közben.
Az idilli kép illúzió
A problémát a kapcsolat indításakor alakuló fantáziák és vágyak jelentik, melyek általában
jelentősen túlmutatnak a realitáson és sokszor olyan idilli képet festenek, ami valójában illúzió. Ha két ember szabad és kötetlen körülmények között találkozik, az a szituáció azt is hordozza majd, hogy az otthoni gondok és problémák messze vannak, a jelenben viszont még zavaró tényezőként sem jelennek meg. Ha az otthon ráadásul több száz vagy ezer kilométerre van, akkor még inkább igaz lesz ez az érzelmi hatás.
Ilyenkor a szerelem akár teljes intenzitással is beindulhat és azt a képzetet keltheti, hogy ez örökké fog tartani. Pszichológiailag a helyzet persze másképpen értelmezhető. Az ismerkedés fázisa sokkal kevesebb szorongást és feszültséget tartalmaz, tehát könnyedebb, és
miután minden simán zajlik, valóban, mint a filmekben, jóval sodróbb hatású.
A nyaralás alatt mindenki ráér, tehát nem jelent gondot az sem, hogy egész napokat lehessen
együtt tölteni, ami szintén gyorsítja az érzelmi folyamatokat. A külföldön beinduló szerelmek
(mint a filmekben) olyan vágyakat és fantáziákat is elindíthatnak, amik már egy másik életről is
szólnak. Egy karakteres olasz, vagy görög férfi láttán sok esetben kél útra egy csodálatos mese, amely cselekményében nyilván csak szép epizódokat és gyönyörű fordulatokat jelent. Vannak, akiknek tényleg ilyenkor elkezdődik a valóságban is egy komoly kapcsolata, de számosan kerülnek az „egyhetes” külföldi szerelem helyzetébe, ami után haza kell utazni...
Ha egy nő ilyenkor észreveszi magán, hogy oldottabb, beszédesebb, flörtöl és mosolyog egész nap, akkor érzékelheti saját személyiségén is a szabad körülmények miatti változásokat, ugyanúgy, mint a férfiak, akiknél az érdeklődés és a kezdeményezés felszabadultabbá válhat.
Hasonlóan az egyéjszakás kalandokhoz, egy gyorsan induló szexuális kapcsolat szintén felpörgeti az eseményeket és intenzívebbé varázsolja az érzelmeket. Akár két nap alatt szinte teljes életet lehet kialakítani, ami talán egyáltalán nem is hasonlít az otthonira, sem hangulatában, sem történéseiben. Ez önmagában nagyon vonzó, különösen, ha a hátrahagyott élet szürkébb és magányosabb.
Mi lesz a nyaralás után?
Az ilyen nyári szerelmek kommunikációja is sokkal kötetlenebb, a bizalom hamarabb kialakul
és csábító képet festhet a jövőről. Mindenkinek a karakterétől függ, hogy egy ilyen szituációban
elkezd-e és ha igen, mikor beszélni arról, hogy van-e a kapcsolatnak jövője, hogyan alakulnak a dolgok a nyaralás végétől. Azokban az esetekben, mikor valaki azt érzi, hogy ezt a kényes témát kerüli, valójában tudattalan félelme vezérli, hogy esetleg negatív vagy kitérő választ hall majd, amit igyekszik elkerülni. Aki pusztán kalandot keresett, azzal az érzéssel találhatja magát szemközt, hogy „rendeznie kell sorait”, mire hazaér, hogy az élete ugyanúgy folytatódjék.
Ha közeledik a nyaralás vége, pszichológiailag ez már némiképp szorongáskeltő állapot, hiába
működik folyamatosan az elfojtása vagy a távoltartása az érzéseknek. Karakterfüggő, mennyire
bocsátkozik valaki érzelmi kitérőkbe, vagy mennyire engedi meg magának, hogy a „szabadságolás” a meglévő emberi kapcsolatait is érintse. Bárhogy is alakuljon azonban, minden nyár végén érdemes legalább félórára leülni egyedül, hogy kicsit átgondolva a történéseket, a jó élmények maradjanak meg és ne valamilyen csalódottság vagy kudarcérzés...
Tari Annamária
Pszichoterapeuta, pszichoanalitikus kandidátus. Első diplomáját gyógypedagógusként szerezte, majd az ELTE pszichológia szakán végzett. Klinikai szakpszichológusi és pszichoterapeuta szakvizsgát tett. Fiatalkori álmát váltotta valóra akkor, amikor pszichológusként kezdett dolgozni, és szakterületének a pszichoanalízist választotta. A nagyközönség először az MTV Repeta című magazinműsorában ismerhette meg mint tanácsadót. Majd a közszolgálati televízióknak, a VIVA zenecsatornának, az RTL-nek és a Magyar Rádiónak köszönhetően nevét határon innen és túl sokan megismerhették. Rendszeresen publikál. Első könyve 2003-ban jelent meg Intim szféra címmel, melyben a 17–25 éves korosztály problematikájával foglalkozik. Tavaly látott napvilágot a Sejtem című kötet, melyben a rákos betegek pszichés problémáinak kezeléséről olvashatunk. Számos publikációját olvashatjuk weboldalán, a www.tariannamaria.hun. Egyebek mellett olyan témákról: mint például a munkaalkoholizmus, a blogolás vagy éppen az étkezési zavarok. Tari Annamária a pszichoterápia mellett kommunikációs és médiatréningekkel és oktatással is foglalkozik. A facebookon is.HORVÁTH GERGELY
A nyári szerelmek szép műfaj. Az a különleges benne, hogy gyakran előre látható időszakisága ellenére általában örök élményeket hoz. Mindenféle előjellel.
A nyári szerelmek definíciója ugyanis valami ilyesmi lehetne: „a nyári hónap alatt szerelemben egymásra találó két ember, akik közül legalább az egyik megszokott életvitelének helyén, idején vagy módján kívül van. Kapcsolatukat a nyár vége kihívás elé állítja.” És az e kihívásra adott válasz gyakran a szerelem elhalásával ér véget.
Az életkedv a reményre is hat
Azt, hogy nyári szerelmekben veszünk részt, elsőre nem mindig látni. Az évszakban dübörgő életkedv magára a reményre is erős hatással van, vagyis a kapcsolat jövőjét veszélyeztető korlátokat sokkal legyőzhetőbbnek gondoljuk. Viszont, őszintén, ez kit érdekel, amikor benne vagyunk? Senkit. Sőt, a nyári szerelmek ereje pont abban van, ahogy kiemel a hétköznapi megfontolások koordinátái közül, megmutatván, milyen lehet vagy lehetne a visszahúzó realitásoktól mentes tiszta szerelem. És ez nagy tapasztalat. Leginkább azért, mert semmi garancia nincs arra, hogy ez a néhány hét vagy hónap a maga felhőtlenségében újra bekövetkezik majd az életünkben. Az ősszel, jövő nyáron, vagy egyáltalán.
A nyári szerelmek azonban nem egy műfaj, hanem számtalan. Minden, szerelemre vonatkozó őstörténetünket tőle (is) várjuk. Például mediterrán vidékre utazó lányok gyakran látják meg a nagy szerelem ígéretét egy görög vagy spanyol halászfiúban, aki már az első nap rájuk kacsint a tavernában, órákkal később pedig Ariadné fonala sem elég az érzelmi labirintusból való kikecmergéshez. A nyári szerelmek adhatja meg a várva várt nagy kalandot, bármilyen romantikus képzelgés beteljesítését/beteljesedését. (Én például még a múlt évszázadban Párizsban voltam a nyári nagy kaland titkos vágyával, hátha rajtam is bebizonyítja a város nagytermészetű jó/rosszhírét, mintegy megerőszakol egy ellenállhatatlan szerelemmel a lehető
legpárizsisabb módon. Flörtöltem a gondolattal, de mert valójában nem voltam szabad, a város nyilván egy nálam jobban rászorultat karolt fel.)
Mielőtt felkel a nap
Viszont van egy film a kilencvenes évekből, nagyon szeretem, igazat mond. Címe Mielőtt felkel a Nap. Ebben egy amerikai fiú és egy francia lány útja keresztezi egymást alig egy napra Bécsben. A rokonszenv és az egymásra találás ereje óhatatlanul túlhajtja őket a rendelkezésre álló idő határain, és megígérik egymásnak, hogy az év végén megbeszélt időpontban találkoznak. Csóró-szerelmesen bóklászni Bécsben egy nyári napon valami olyasmi, amit Tiffany és Bianca hősei is megirigyelnének. Ráadásul a nyárból nézve úgy tűnt, van esélyük
találkozni. Azt azonban már csak a folytatásból tudjuk, hogy egyedül a fiú ment el a randira. Viszont egy évtizeddel később kapnak még egy esélyt arra, hogy átbeszéljék, mi lett volna ha… (Mielőtt lemegy a Nap.) Mi lett volna, ha… Hát épp ez az. Mi lett volna, ha minden annak a néhány hétnek az idilljében marad, ha ő mellette döntök, ha ő mellettem dönt, ha utána megyek, ha ő jön utánam, ha ha ha.
