vörös hús egészséges sonka

A Healthline egészségügyi szaklap összegyűjtött minden kutatást, amelyek a vörös húsok kapcsán eddig ismertek és számottevőek, és nagyon érdekes dolgok derültek ki, többek között a kedvencünkről, a húsvéti sonkáról. Mivel etikai kérdések is felmerülnek a vörös húsok fogyasztása kapcsán, és számos egészségesebb alapanyag létezik, így nem érvelnénk a fogyasztásuk mellett, de az ezekről szóló kutatások kifejezetten figyelemfelkeltőek, ezért érdemes alaposan átböngésznünk mindegyiket. 

Sok ellentmondó állítás létezik a vörös hús emberi egészségre gyakorolt hatásáról. Egyesek úgy vélik, hogy ártalmas lehet, míg mások szerint mértékkel való fogyasztása nincs összefüggésben betegségek kialakulásával. 

A vörös húsok fajtái

Mielőtt a vörös hús egészségügyi hatásairól beszélnénk, fontos különbséget tenni a különböző húsfajták között. A sertés-, bárány-, szarvas- és vaddisznóhús például a vörös húsok közé tartoznak, míg a csirke, pulyka és más tyúkhúsok fehér húsnak számítanak. Nem árt különbséget tenni egyéb szempontból is: például az egyáltalán nem feldolgozott biohús egészségre gyakorolt hatását tekintve eltérhet a gyárilag előállított vagy magasan feldolgozott hústól.

A magasan feldolgozott húsok, mint például a szalonna és a kolbász, lényegesen eltérő táplálkozási profillal rendelkeznek, mint a kevésbé feldolgozott húsdarabok. Gyakran nagyon sok sót tartalmaznak, és egyéb tartósítószereket is beviszünk a fogyasztásukkal, ezért nagyon nem mindegy, melyiket választod. 

A vörös hús fogyasztásának egészségügyi hatásai

A vörös hús egészségre gyakorolt hatásait alaposan tanulmányozták. A legtöbb ilyen tanulmány azonban megfigyelésen alapul, ami azt jelenti, hogy az összefüggések kimutatására szolgálnak, de nem tudják bizonyítani az ok-okozati összefüggést. A megfigyeléses vizsgálatoknak általában vannak zavaró változói, mert a vizsgált tényezőkön kívül más tényezők is befolyásolhatják az eredményváltozót.

Például egy megfigyeléses tanulmány kimutathatja, hogy azok az emberek, akik sok vörös húst esznek, rosszabb egészségügyi eredményeket mutathatnak fel. Lehetséges azonban, hogy ez a csoport nagyobb valószínűséggel dohányzik, gyakran iszik alkoholt, vagy olyan magatartást tanúsít, amely nemkívánatos egészségügyi hatásokhoz járul hozzá, mint azok, akik nem esznek vörös húst. Lehetetlen ellenőrizni ezeket a tényezőket, és meghatározni, hogy a vörös hús oka-e bármilyen nem kívánt egészségügyi kimenetelnek. Ezt a korlátozást fontos szem előtt tartani, amikor áttekintjük a kutatásokat, és eldöntjük, hogy fogyasztunk-e belőlük.

Vörös hús és szívbetegség

Számos megfigyeléses tanulmány kimutatta, hogy a vörös hús fogyasztása nagyobb halálozási kockázattal jár, és a szívbetegségek esélyét is növeli. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy nem minden vörös húsnak van ugyanolyan egészségügyi hatása. Ezenkívül fontos emlékezni a megfigyelési vizsgálatok korlátaira is. 

Egy 134 297 személy bevonásával készült nagy tanulmány megállapította, hogy a feldolgozott hús nagy mennyiségben történő fogyasztása jelentősen összefügg a halálozás és a szívbetegségek fokozott kockázatával. Ugyanakkor nem találtak összefüggést a feldolgozatlan vörös hús fogyasztásával kapcsolatban, még heti 250 grammos vagy annál nagyobb mennyiségben sem. Az ellenőrzött vizsgálatok egyik áttekintése arra a következtetésre jutott, hogy a napi fél adag vagy kicsit több feldolgozatlan vörös hús elfogyasztása nem befolyásolja hátrányosan a szívbetegségek kockázati tényezőit, például a vérzsírszintet és a vérnyomásszintet.

Vörös hús és rák

Megfigyeléses vizsgálatok azt is mutatják, hogy a vörös hús fogyasztása bizonyos rákos megbetegedések, különösen a vastagbélrák és a mellrák fokozott kockázatával jár. A szívbetegségekkel kapcsolatos tanulmányokhoz hasonlóan úgy tűnik, hogy a hús típusa befolyásolja az eredményeket. A feldolgozott vörös húsok, például a szalonna és a kolbász fogyasztása összefüggésbe hozható a vastagbélrák fokozott kockázatával. Ám úgy tűnik, mindez nem igaz a feldolgozatlan vörös húsokra. 

Egyes tanulmányok áttekintése azt találta, hogy a nagy mennyiségű feldolgozott hús fogyasztása nagyobb mértékben növeli a mellrák kockázatát, mint a nagy mennyiségű feldolgozatlan hús fogyasztása. Nem teljesen ismert, hogy a feldolgozott húsok hogyan növelik bizonyos rákos megbetegedések kockázatát, azonban úgy gondolják, hogy a nitritek használata a hús gyógyítására és a húsok füstölése rákkeltő vegyületeket termelhet. A magas hőfokon sütés, mint például a grillezés, rákkeltő anyagokat is termelhet, ezért ezektől mindenképpen érdemes óvakodnod, miközben úgy tűnik, hogy egy kíméletes módon elkészített, friss bélszíntől nem lehet bajunk a tudomány jelen állása szerint.

Különböző főzési módok hatásai a vörös hús egészségügyi hatásaira

A vörös hús elkészítési módja is hatással van az egészségre. Ha a húst magas hőmérsékleten sütjük, akkor káros vegyületek képződhetnek. A National Cancer Institute szerint a laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy ezek a vegyületek megváltoztathatják a DNS-t, és elősegíthetik a rák kialakulását. 

Íme néhány tipp, amelyekkel minimálisra csökkentheted ezeknek a veszélyes anyagok a képződését vörös húsok főzésekor:

• Használj kíméletesebb főzési módszereket, például párolást a grillezés és sütés helyett.
• Minimalizáld a magas hőfokon való főzést, és ne tedd ki a húst közvetlenül a lángnak.
• Korlátozd a túlsült és füstölt ételek fogyasztását. Ha a hús megégett, vágd le az elszenesedett darabokat.
• Ha nagy lángon kell sütni, gyakran fordítsd meg a húst, nehogy megégjen.
• Főzés előtt pihentesd pácban a húst, például mézzel és fűszernövényekkel ízesítve. A marinálás csökkentheti egyes veszélyes anyagok képződését.

A sertéshús sem szükségszerűen mumus

Akad néhány érdekes információ abban a csomagban, amit a sertéshúsról ismer a tudomány, például, hogy vitaminok és ásványi anyagok is akadnak benne. Habár nem ajánlott nyakló nélkül fogyasztani, az is tény, hogy a sertéshús számos vitamin és ásványi anyag gazdag forrása, van benne többek között:

Tiamin. Más vörös húsfajtáktól eltérően, mint például a marha- és bárányhús, a sertéshús különösen gazdag tiaminban – az egyik B-vitaminban, amely alapvető szerepet játszik a különböző testi funkciók megfelelő működésében.

Szelén. A sertéshús szelénben gazdag. Ennek az alapvető ásványi anyagnak a legjobb forrásai az állati eredetű élelmiszerek, például a hús, a tenger gyümölcsei, a tojás és a tejtermékek.

Cink. A sertéshúsban bővelkedő fontos ásványi anyag, a cink nélkülözhetetlen az egészséges agy és az immunrendszer működéséhez.

B12 vitamin. A szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található B12-vitamin fontos a vérképzésben és az agyműködésben. Ennek a vitaminnak a hiánya vérszegénységet és az idegsejtek károsodását okozhatja.

B6 vitamin. Számos rokon vitaminból álló csoport, a B6-vitamin fontos a vörösvértestek képződésében.

Niacin. Az egyik B-vitamin, a niacin – vagy a B3-vitamin – számos funkciót lát el a szervezetben, és fontos a növekedéshez és az anyagcseréhez.

Foszfor. A legtöbb élelmiszerben bőséges és gyakori foszfor általában az emberek étrendjének nagy részét képezi. Elengedhetetlen a test növekedéséhez és fenntartásához.

Vas. A sertéshús kevesebb vasat tartalmaz, mint a bárány- vagy marhahús. A húsvas (hem-vas) felszívódása az emésztőrendszerből azonban nagyon hatékony, a sertéshús így kiemelkedő vasforrásnak tekinthető.

A sertéshús sok más vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz. Ezenkívül a feldolgozott, pácolt sertéshúsból készült termékek, mint például a sonka és a szalonna, nagy mennyiségű sót (nátriumot) tartalmaznak, így azokból érdemes kevesebbet fogyasztanod. A sertés húsa kiváló minőségű fehérje lehet, valamint különféle vitaminok és ásványi anyagok gazdag forrása, a legjobbat mégis akkor teszed a szervezetednek, ha jó sok zöldséggel együtt fogyasztod a húsvéti sonkaszeleteket.

A tökéletes húsvéti sonka receptje

Hozzávalók:

• 2 kilogramm jó minőségű combsonka
• 2 fej vöröshagyma héjával együtt
• 6 gerezd fokhagyma 
• ízlés szerint köménymag
• 2 levél babérlevél
• szem borókabogyó

A sonka főzése két lépésben történik. Először érdemes a húst fél/egy napra hideg vízbe áztatni, hogy a pácoláshoz használt nagy mennyiségű só kiázzon, mert ez élvezhetetlenné teszi a sonkát. Az így keletkezett sós-sonkás vizet tojásfőzéshez érdemes lehet felhasználni!

A második lépés a főzés, ami szerencsére nem ördöngösség. Hideg vízben tedd fel a sonkát, hogy a víz ellepje, és kerüljenek bele már az elején a fűszerek is. Ne forrald, csak a húsleveshez hasonlóan gyöngyöztesd a vizet. Minél lassabban főzöd, annál finomabb lesz, de 2-3 óra után azért már érdemes szúrópróbát végezni!

Ha kész, saját levében hagyd kihűlni, és fogyasztáskor mindig csak annyit szelj belőle, amennyi el is fogy.

Előkészítési idő: 12 óra

Elkészítési idő: 3 óra 20 perc