Itt a január, és menetrendszerűen megérkezett Magyarországra az influenzajárvány is. Mivel az ismétlés hasznos, a hajtás után összeszedtünk pár fontos kérdést a hozzájuk tartozó válaszokkal erről a vírusos megbetegedésről.
1. Milyen típusai vannak?
"Az influenza vírusnak létezik A, B és C típusa, amelyek közül az első kettő egymástól klinikailag elkülöníthetetlen fertőzéseket, míg a C típus rendszerint enyhe megbetegedést vált ki. Az influenzavírus elszórtan légúti megbetegedéseket idéz elő az őszi és téli hónapokban, és rendszerint 2-3 évente jelentkezik nagyobb járvány tömeges iskolai és munkahelyi hiányzással, megbetegedéssel és halálozással, amelyek kórokozói többnyire A típusú influenzavírusok. (Magyarországon 1998-ban 30-an haltak meg influenzában, nagyobb járványok esetén ez a szám jelentősebb.) A B típusú fertőzés általában enyhe légúti panaszokkal jár, de 3-5 évenként visszatérő ciklusban nagyobb mértékű megbetegedést és halálozást eredményez” - nyilatkozta korábban dr. Dienes Csaba Emil háziorvos.
2. Mi a megelőzés leghatásosabb módja?
Az immunerősítés soha sem árt, meg persze a védőoltás sem, és mivel az influenzavírus rendkívül változékony, ezért érdemes minden évben beoltatni magunkat. Azt, hogy az adott szezonban milyen komponenseket kell tartalmaznia a védőoltásnak, vagyis milyen vírusok antigénjei kerüljenek bele, m inden évben a WHO, az Egészségügyi Világszervezet szakemberei mondják meg, és a gyártók ez alapján állítják elő az oltóanyagokat. A vakcina egyébként receptköteles, de a rizikócsoportokba tartozóknak a védoltásért nem kell fizetnie.
3. Mikor kell beadni?
Aki akarja, az utolsó utáni pillanatban is kérhet oltást, de az ÁNTSZ azt ajánlja, hogy legkésőbb decemberig adassa be a vakcinát, aki hatékonyan szeretne védekezni a fertőzés ellen. A védettség kialakulásához egyébként 10-14 nap szükséges.
4. Lehet-e bármi bajom a védőoltástól?
Az oltóanyag beadását követően előfordulhat láz, bőrpír, enyhe végtagfájdalom vagy enyhe fejfájás, ezek a tünetek azonban átmenetiek. Amennyiben betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatásokat észleli magán, keresse fel a háziorvosát, aki köteles jelenteni a területileg illetékes egészségügyi hatóság, illetve az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet felé, de akár maga tehet bejelentést az OGYÉI honlapján keresztül. És persze az is előfordulhat - főleg, ha sokáig várunk -, hogy valaki már elkapta a betegséget, de még nem tud róla a lappangási idő miatt, és a betegség tünetei pont az oltás után jelentkeznek.
5. Hogyan lehet még védekezni?
Fogyasszon sok zöldséget és gyümölcsöt: citrusfélét és kiwit, hiszen ezekben sok a C-vitamin, valamint elegendő fehérjére is szükség van, és nem érdemes pont most fogyókúrába kezdeni, bármennyi plusz kilót is szedtünk fel az ünnepek során. Érdemes a járvány idején kerülni a nagyobb rendezvényeket és bevásárlóközpontokat, és mindenki esetében, de különösen a gyerekeknél fontos, a közösségből hazaérve, vagy étkezés előtt a kézmosás. Dr. Szolnoki István a Velvetnek nyilatkozva azt is javasolja, hogy rétegesen öltözködjünk, és azt tanácsolja a mai fiataloknak, hogy a sportcipők és a divatos, ám vékonytalpú csizmákat cseréljék az évszaknak sokkal inkább megfelelő lábbelikre. Természetesen nem szabad megfeledkezni a sapka és a sál áldásos hatásáról sem, hiszen egy banális megfázás jó terepet biztosít a többi vírusos és bakteriális betegségnek.
6. Hogyan lehet megkülönböztetni a megfázást és az influenzát?
Mindkettőnek szezonja van és mindkettőt vírus okozza, de természetesen a tünetek alapján könnyű megkülönböztetni egymástól.
1. A náthánál lassan fejlődnek ki a tünetek, az influenza gyorsan dönt le a lábunkról, de tovább tart a gyógyulás.
2. A náthánál hőemelkedés vagy enyhe láz tapasztalható, míg az influenzát a hirtelen kifejlődő magas láz jellemzi.
3. A náthánál a felső légúti tünetek közé tartozik a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, az influenzánál pedig jelentős a köhögés, a torokfájdalom is sokkal erősebb. Fejfájás is előfordulhat mindkét esetben, de más-más intenzitással.
4. A nátha esetében sem jó a közérzetünk, de a fáradtság, gyengeség, kimerültség, fejfájás és a végtagfájdalmak, az erős hidegrázás inkább influenzára utal.
7. Milyen betegségek vannak, amik hasonlítanak az influenzára?
Nehéz elkülöníteni az influenzától például a parainfluenzát, az adenovírus és rhinovírus fertőzéseket, és vannak olyan bakteriális fertőzések, is melynek a kezdeti szakasza nagyon hasonlít az influenzáéra (például a Mycoplasma pneumoniae és a Chlamydia pneumoniae fertőzés).
8. Hogyan terjed?
A vírus cseppfertőzéssel, a fertőzött személy légúti váladékaival terjed tüsszentéssel, köhögéssel, beszéddel úgy, hogy mások közvetlenül belélegzik a levegőben hosszú percekig lebegő részecskéket, de képes terjedni például oly módon is, hogy valaki különböző tárgyakat megfog a kezével, majd továbbítja az azokra leülepedett váladékcseppekben található vírust a saját nyálkahártyájára (szemébe, szájába, orrába).
9. Mennyi ideig lappang?
Az influenza lappangási ideje általában 1-4 nap, maximum 7 nap. Hogy pontosan hogyan jelentkezik a betegség, az emberre válogatja, de egy egészséges, középkorú felnőttnél a betegség általában hirtelen alakul ki, és az első tünetek közt szerepel a magas láz, fejfájás, izomfájdalmak, ezután jön a száraz köhögés, majd a hurutos tünetek.
10. Meddig fertőz?
Az influenza a tünetek megjelenése után 3-5 napig még fertőz, gyerekek esetében ez egy hét is lehet.
11. Hol tájékozódhatok a járvány terjedéséről?
Az ÁNTSZ készített egy interaktív térképet, amin az is megtalálható, hogy mely kórházak vezettek be látogatási tilalmat, illetve az Időkép is gyártott saját influenzatérképet az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján.
12. Milyen tünetei vannak?
Kezdeti tünete a láz, hidegrázás, borzongás, rossz közérzet, fejfájás és izomfájdalom, ezután jön a száraz köhögés, majd a hurutos tünetek.
13. Milyen szövődmények jelentkezhetnek?
A betegség következtében legyengül az immunrendszer, aminek hatására jönnek a baktériumok, és más, súlyosabb szövődményeket is okozhatnak. Ez lehet a tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás vagy a szepszis is. A gyermekeknél pedig gennyes középfülgyulladás, az asztma fellángolása, lázgörcs, vakbélgyulladás gyanúját keltő hasfájás, szív- és vázizom gyulladás és krónikus betegek állapotromlása jelentkezhet.
14. Mit lehet tenni, ha megtörtént a baj?
Az erős, fiatal szervezetnek általában elég a pár nap ágynyugalom, valamint lázcsillapítók szedése. Ha elhúzódik a betegség (tovább tart egy hétnél), esetleg régóta fennálló krónikus egészségi problémával küzd vagy valamely kockázati csoportba tartozik, akkor mielőbb keresse fel a háziorvosát.
15. Milyen házi praktikákat lehet bevetni?
A forró zuhany a kezdeti tüneteknél hasznos lehet, segíthet a sós vizes gargarizálás is, a nagymama meleg tyúkhúslevese szerepe lehet a folyadék- és ásványianyag-pótlásban, így a felső légúti tünetek enyhítésében is. „Az orrmelléküregek meleg borogatása akkor lehet hasznos, ha melléküreg-gyulladásra utaló tünetek jelentkeznek. Ilyenkor a helyi meleg vérbőséget okoz, a fokozódó vérkeringés pedig segít a gyulladás leküzdésében. Hasznos az orrüregek átmosása is tengeri sós spray-vel, de házilag is elkészíthetjük azt konyhasóból és langyos vízből. A párologtatás (elsősorban a hideg pára) segíti az eldugult orrot, valamint mérsékli a kiszáradt torok fájdalmát” – nyilatkozta korábban a Díványnak dr. Dienes Csaba Emi. A további tippekért kattintson ide!
16. Az antibiotikum segíthet?
A WHO szerint az emberek kétharmada úgy gondolja, antibiotikumokkal leküzdhető az influenza, de ez nem igaz. " Az emberek többsége nem tesz különbséget vírusok, baktériumok és más fertőző vagy nem fertőző tényezők között, ezért a hurutos megbetegedések kezelésére - főleg, ha az lázzal is jár - az antibiotikumok (egyedüli) hatásosságát feltételezik” – magyarázza dr. Dienes Csaba Emil.
17. És az antivirális készítmények?
Ezeket a receptköteles gyógyszereket Magyarországon elsősorban a kockázati csoportokba tartozó és/vagy súlyos influenzás betegeknek ajánlják, megelőzésre viszont nem annyira, mert szedésük során a kórokozók ellenállóvá válhatnak - írja az ÁNTSZ.
