Nagyon sokszor írtunk már arról, mennyi káros hatása van az ülőmunkának, meg persze arról is, hogy otthon is túl sok időt töltünk valamilyen monitort vagy képernyőt bámulva. Eközben járványszerűen terjednek az olyan panaszok, amik arra vezethetőek vissza, hogy egyre több a sorozatfüggő, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy legszívesebben ultrakényelmes és puha kanapékon hódolnak (jó, hódolunk) ezeknek a szenvedélyüknek.
"A hátfájós pácienseim nagy része túlsok időt tölt a kanapén rossz testtartásban, és helyzet romlott azóta, hogy egyre elterjedtebbek lettek a puha, párnázott kanapék" – nyilatkozta a Daily Mailnek Richard Evans fizioterapeuta. De mi is a baj az alacsony lábú és háttámlájú kanapékkal, amikbe olyan jól be lehet süppedni? "Két lehetőség van: vagy felhúzzuk a lábunkat az egyik oldalra, és a gerincünk ilyenkor S-alakban görbül, vagy annyira hátra ülünk, hogy a lábunk nem éri a földet, mi pedig előre görnyedünk. Idővel emiatt megnő az esélye a hát-, nyak-, csípő-, térd- és vállpanaszoknak, és muszáj lesz felkeresni egy szakembert" – tette hozzá a Evans.
Ja, és ha ez nem lenne elég, a tespedés emésztési problémákat is okozhat, mert ha közvetlenül az étkezés után ledobjuk magunkat a kanapéra, akkor a gyomorsav visszafolyhat a nyelőcsőbe, ami akár gyulladáshoz is vezethet – tette hozzá.
Bezzeg régen!
Persze nem volt ez mindig így, és nemcsak azért, mert régen mondjuk nem volt tévé. Az 1800-as években biztosan nem kuporogtak az emberek a pamlagokon, hiszen eleve ülésre és nem henyélésre voltak tervezve. Az alapkoncepció persze maradt (adott egy fakeret, amire támlák és/vagy párnák kerülnek), de amellett, hogy a töltőanyagok terén volt némi előrelépés, hiszen régen a gazdagoknak lószőrrel, a szegényebbeknek pedig szalmával tömött pamlagjaik voltak, most pedig a szivacs vagy más ember alkotta anyagokat használnak, és egyébként is gépek vágják méretre a bútorok különböző darabjait, voltak újítások.
"A formavilágon kívül igazi változás abban érhető tetten, hogy hogyan viszonyulunk a kényelemhez. Bár időt nem kímélve dolgozunk azon, hogy minél ergonomikusabb bútorokat gyártsunk, a vásárlóink szerint a kényelem a legfontosabb szempont" – állítja Donna Bellingham. A Parker Knoll munkatársa szerint minden az 1990-es években romlott el, ekkor jöttek divatba a süppedős kanapék. Míg ezekben szinte el lehet veszni, ha nem akarja, hogy fájjon a háta, akkor a talpainak lent kell lennie a földön, a térdeknek nagyjából egy magasságban kell lennie a csípőjével, a hátának egyenesnek kell lennie, és nem árt, ha valaminek neki tudja támasztani. Persze ha egy hosszú és fárasztó nap után nem vágyik másra, csak arra, hogy egy kicsit tespedhessen, akkor nehéz a testtartásra figyelni.
Akkor?
De mit tehet az, aki nem akarja lecserélni a kanapéját? Vegyen sok párnát! Persze nem mindegy, hogyan helyezi el ezeket, a hátát kell támasztaniuk, és nem az oldalát. A lábtartó is jó megoldás lehet, de a szakértő szerint az a leghasznosabb, ha körülbelül 10 percenként kicsit változtat a testtartásán. És ezzel nincs vége a jó tanácsoknak! "Akárhányszor leül, rázza fel a tollal töltött párnákat, és az ülő- és hátpárnákat pedig hetente fordítsa meg, hogy tovább meg tudják őrizni a formájukat" – nyilatkozta Donna Bellingham.
Ha pedig a szivacs teljesen elhasználódott, és már érzi a fenekébe fúródó rugót vagy nyomja a keret, ha ráül, akkor nincs mese, új kanapét kell vennie.Vásárláskor pedig legyen az egyik szempont az, hogy mivel vannak töltve a párnák, a tollal töltöttek elsőre kényelmesebbnek tűnhetnek, hiszen jobban felveszik a test formáját, a szivacs viszont sokkal jobb tartást biztosít.
De nem kell feltétlenül vadonat új kanapét vennie. Gondolta volna, hogy a nagy vintage őrületnek van egészségügyi vonzata is, mégpedig pozitív? " A füles fotelek és a visszahajló karfával rendelkező kanapék sokkal jobb támasztékot biztosítanakj mint a modern társaik. Amennyiben szereti a régi idők bútorait, érdemes az ötvenes és hatvanas évek tárgyai közül válogatni, az egy dolog, hogy ekkor sokkal letisztultabb volt a dizájn, de a kialakításuk miatt nem a testtartásunkra jobban tudtunk ügyelni. Richard Evans szerint meglepő módon az állítható támlájú fotelek is jó választásnak tűnnek, mert nem görnyedünk össze bennük, a hátunk pont a megfelelő szögben van.
