Rengeteg időt töltönk alvással, nyilván nem véletlenül: alvásra szüksége van a szervezetnek, anélkül képtelenek lennénk létezni. Persze, egyéni adottság, hogy kinek mennyi idő elég ahhoz, hogy kipihenje magát, de arra senki nem képes, hogy alvás nélkül élje a mindennapokat. Írtunk már eleget mi is arról, hogy
Olyan sok időt töltünk alvással, ennek biztos nyomós oka van. Az alvás valahol a testi funkciók és a viselkedés között áll – szükségünk van rá, nem tudunk alvás nélkül létezni de rendelkezünk némi kontrollal annak körülményi felett - írja egyik cikkében a Huffington Post.
Nemrég a Rochester Medical Center Egyetemének kutatói bebizonyították, hogy a "szemétürítő" rendszer, ami az agyban található, körülbelül tízszer aktívabb alvás közben - viszont nem ez az egyetlen magarázata annak, hogy miért is van olyan nagy szükségünk rá.
Minimalizáljuk a kockázatot és maximalizáljuk a hatékonyságot
Számos fajnak van olyan periódusa a napirendjében, amikor aktívnak kell lennie és van olyan, amikor kevésbé. Ebből következik, hogy némely faj az utóbbi időszakot megpróbálja a lehető legoptimálisabban beosztani, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a környezethez. A kutatók felméréseket készítettek számos állat alvásáról, és vizsgálták melyik faj mennyi időt tölt pihenéssel. Kiderült például, hogy a nagy barna denevér napi 20 órát alszik, és csak pár órát van ébren, kizárólag szürkületben, vagyis akkor, amikor a táplálékuk, a lepkék és a moszkitók a legaktívabbak. Ha több időt töltenének ébren, akkor egyrészt nem is lenne sikeresebb a vadászatuk, másrészt így könnyen megeshetne, hogy ők lennének más ragadozók áldozatai.
Mindezek mellett persze energiaraktározás szempontjából is fontos a megfelelő mennyiségű pihenés hiszen alvás idején mind az állatok, mind az emberek esetében csökken a kalóriafelhasználás.
Megjavít és helyreállít
A Harvard Orvosi Egyetem kutatásai szerint számos olyan fiziológiai folyamat létezik, amelyek csak az alvás alatt tudnak működésbe lépni: ilyenek például az izomnövekedés, a szövetek regenerálódása, a proteinszintézis, és a növekedési hormonok ebben a fázisban aktivizálódnak a legjobban.
Érdekesség, hogy az agy alvás közben dupla annyi sejtet tud regenerálni, mint éber állapotban - ez kifejezetten hasznos, ha valakinek a szürkeállománya sérült. Tudósok ezért azt vallják, hogy ha csak azért volna szükség alvásra, hogy az agy helyreállítson bizonyos sejteket, akkor a legaktívabb embereknek kellene a legtöbbet aludniuk - ami csak az esetek egészen kis részében jellemző.
Aludjon egy jót tanulás után!
Bár még sokat kell kutatni, hogy megtudjuk, az agy miként változik alvás közben, de a tanulmányok egyre inkább bizonyítják, hogy ez a funkció mennyire fontos a gyerekkori fejlődésben, a tanulásban és a memória karbantartásában. (Éppen ezért ajánlott idősebb korban is sokat aludni, hogy elkerülhető legyen a szenilitás.)
"Több tanulmány foglalkozott már a memória fejlesztésével, melyek során kiderült, hogy a tanulás után beiktatott alvás nagyban növeli a teljesítményt. Az eredmény különösképp akkor szembetűnő, ha az alvás alatt még álmodtunk is" – mondta dr. Harvey B. Simon, a Harvard Health Blog-nak.
Ez történik, ha nem alszik eleget
Azt már megtudhatta, hogy a tudomány jelenlegi álláspontja szerint miért van szükség megfelelő minőségű és idejű alvásra, de vajon mi történik, ha inkább az éjszakázást választja?
Elhízik
Az alváshiány és elhízás közti kapcsolat már korábbi kutatásokban is bizonyítást nyert. Bizonyos hormonok értéke ugyanis a pihenés folyamatához kapcsoltan változik, és az alvási folyamat károsodása megzavarja ezeknek a hormonoknak fiziológiás változását, amik így képesek gátolni a zsírszövet lebomlását, és akadályozni a fogyást – magyarázza dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ főorvosa.
Egészségtelenebb ételeket választ
Úgy tűnik azonban, hogy az alváshiány nemcsak ilyen módon segíti elő a plusz kilók megjelenését: az elhízást döntési képességeink is befolyásolják, és ezeket eléggé rombolja a kialvatlanság. Az Obesity folyóiratban megjelent kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy kialvatlan állapotban hajlamosabbak vagyunk a szükségesnél több és egészségtelenebb (főleg szénhidrátban gazdag) ételt választani a bevásárlás során.
Beteg lesz
A Lipids in Health and Disease folyóiratban közölt vizsgálatban brazil kutatóorvosok kimutatták, hogy a rövid alvásidő mellett az egészségtelen életmód is hozzájárul a ma népbetegségként számon tartott kórok megjelenéséhez. Az összefüggés megértéséhez tudni kell, hogy a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód következményeként nemcsak a szabad szemmel is jól látható zsírpárnák alakuklnak ki, hanem a hasüregben található belső szerveket körbevevő zsigeri zsírok mennyisége is megnő. A szervek elzsírosodása pedig számtalan kedvezőtlen folyamat beindítására képes, többek közt olyan anyagok termelődését gerjeszti, amelyek krónikus gyulladást idéznek elő a szervezetben.
Az elhízást tehát enyhe, de idült gyulladásos állapot jellemzi. Ez a gyulladás pedig oka, vagy következménye is lehet olyan betegségeknek, mint az obstruktív alvási apnoe, szív- és érrendszeri betegségek és a diabétesz.
