Lehet, hogy a munka nemesít, de a fordítottja is igaz, és sorra születnek a kutatások arról, hogy mennyire ártalmas lehet az egészségre. A káros tényezők és szokások tárháza kimeríthetetlen, sokszor pedig saját rossz szokásaink bosszulják meg magukat. Részletek a hajtás után!
A kanadai Dole élelmiszeripari cég legújabb felmérésében résztvevő emberek közül sokan az oly sokszor emlegetett káros tényezőket sorolták fel. A megkérdezettek 28 százaléka például úgy érzi, hogy a rossz munkakörnyezet károsan hat az egészségükre, 25 százalékuk pedig a stresszre panaszkodott. Előkelő helyen szerepelnek azok a kollégák is, akik szívesen keserítik meg mások életét, és néha kifejezetten terrorizálják embertársaikat - írja a Daily Mail.
Munka az evés kárára
A káros hatások miatt sokan rossz szokások rabjai lesznek, minden negyedik ember naponta legalább egyszer fojtja bánatát valamilyen édességbe (keksz vagy csokoládé), és az átlag naponta három teát vagy kávét iszik. Ami még rosszabb, a dolgozók fele munkaidő alatt egyáltalán nem megy ki a friss levegőre, és még ebédidőben sem hagyja el az irodát. „A legjobb szándék vezérel minket, amikor az asztalunknál étkezünk, de azok az ételek, amiket ilyenkor eszünk súlyosbítva a többi rossz szokással csökkentik a hatékonyságot, egy feladatot hosszabb idő alatt tudunk csak elvégezni” – nyilatkozta Amanda Hamilton táplálkozás szakértő.
Ezért is ajánlják, hogy a fiókunkban vagy a táskánkban tároljunk olyan egészséges nassolnivalókat, amelyeket bátran elfogyaszthatunk, ha két étkezés között már nem bírunk magunkkal. Ha felkészülünk az éhségrohamokra, akkor nem kell elmenni az automatához vagy a kisboltba, ahonnan a kevésbé egészséges verziókat szerezzük be tábla csoki vagy zacskó chipsz formájában. Arról se feledkezzünk meg, hogy a tea és a kávé kis mennyiségben segíthet átvészelni a napot, de 2-3 csészénél nem ajánlott többet fogyasztani, és délután négytől lehetőleg már ne is igyunk ilyen pörgető hatású italokat.
Munka az ivás és pisilés kárára
Ebben eddig nincs semmi új, de itt nincs vége: a megkérdezettek 41 százaléka még a mosdóba sem megy ki, vagy mert szorít a határidő, vagy mert szeretné, ha a főnök látná, hogy egy pillanatra sem lehet kizökkenteni a munkából. Ezzel azonban csak maguknak ártanak. Persze az input oldallal is vannak gondok, a megkérdezettek közel fele még a szomját sem csillapítja, vagy mert el is feledkezik róla, vagy mert az ivás is mekkora időpazarlás. Ők csak arról feledkeznek meg, hogy ha nem iszunk eleget, épp a koncentrálóképesség csökken. Pedig a megoldás egyszerű: legyen mindig elérhető közelségben egy palack ásványvíz. Ha így sem bízunk abban, hogy tartani tudjuk magunkat az előírt mennyiséghez, akkor jelöljük be a palackon, hogy adott idő alatt mennyit kell meginni, esetleg állítsunk be figyelmeztetést a telefonunkon. Igen, ez nagyon dedós, sőt, néha kifejezetten idegesítő módszer, de ha más nem hat, akkor nincs mese; és idővel, ha már hozzászoktunk a rendszeres iváshoz, el is hagyható.
A szabotőr és terrorista munkatársak
A floridai Medi-Weightloss Clinics felmérése szerint a minket körülvevő emberek közül a kollégák tudják a legkönnyebben szabotálni az egészséges életmód irányába tett próbálkozásainkat. A munkatársak ugyanis könnyen cikizni kezdenek, ha valaki nem akar velük együtt nassolni, esetleg ellenségként tekintenek a soványabb munkatársra, vagy személyeskedő kérdéseket tesznek fel, gúnyolódnak, amikor szerencsétlen fogyókúrázó nemet mond, és így tovább.
Ennél sokkal komolyabb probléma, ha a velünk együtt dolgozók szabályosan terrorizálják munkatársaikat. Egy felmérés szerint a magyar munkavállalók 7-8 százaléka volt már munkahelyi pszichoterror áldozata, és a valós érték ennél minden bizonnyal jóval magasabb – írtuk egy korábbi cikkünkben. „Leggyakrabban egy személyes konfliktus, egy negatívan értékelt benyomás, esetleg egy pletyka a kiindulója a mobbingnak. Néha elég valamilyen testi (pl. jelentős túlsúly), készségbeli (dadogás), vagy személyiségbeli hiányosság (például félénkség), vagy éppen erősség (pl. fizikai vonzerő, ambiciózusság), amely alapján az illetőt hátrányosan ítélik meg. Sajnos másodpercek elegek ahhoz, hogy összeálljon egy első benyomás, azonban onnan kitörni már lényegesen több időt vesz igénybe" – nyilatkozta a Díványnak Szabó Vivien HR tanácsadó, pszichológus.
A Business Insider arra is rájött végre, hogy a csapatépítés és a motivációs mítingek is lehetnek károsak: attól ugyanis, hogy rá akarnak venni, hogy lelkesedjünk valami iránt, amivel annyira nem tudunk azonosulni, az egész csak visszájára fordul, és az alkalmazottak csak még depressziósabbak lesznek.
Az ülőmunka
Ha valaki naponta több mint hat órát tölt ülve, akkor 40 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy 15 éven belül meghal, mint annak, aki kevesebb, mint három órát csücsül, és az ülőmunkát végzőknél kétszer akkora az érrendszeri betegségek előfordulása, mint azoknál, aki állnak munka közben – állítják a szakemberek. „Ez az életmód rossz tartást, izomerő-csökkenést eredményezhet , amely gyakran vezet hátpanaszok kialakulásához. Helytelen testtartás következtében a nyak-vállöv izmai túlterhelődnek, feszessé, fájdalmassá válhatnak. A helytelen ülőtartás terheli a porckorongokat, a csigolyák ízületeit, szalagokat, izmokat is. A mellkaskitérés is beszűkülhet, ezáltal nehezebb mély levegőt venni. A rossz tartás következtében izmainkat nem rendeltetésszerűen használjuk, így idővel megrövidülnek, és már nem tudják betölteni támasztó funkciójukat. Az ülőmunkánál a gerinc élettani görbületeinek megtartására kell törekednünk. Tartós ülésnél keringésünk is romolhat, az alsó végtag ízületei is fájdalmassá válhatnak, ezért is szükséges a mozgás” - nyilatkozta Lévai Gyöngyi gyógytornász, akinek segítségével össze is gyűjtöttünk pár tippet, amivel javíthatunk az arányokon.
Persze az sem mindegy, hogyan használjuk az egeret, hogyan tartjuk a telefont és mennyit gépelünk, az utóbbi például ínhüvelygyulladáshoz vezethet, a folyamatos monitorbámulást pedig a szemünk sínyli meg.
A nem megfelelő munkakörnyezet
Nem biztos, hogy jót tesz az, ha nyitott terű irodában dolgozunk. "Mostanában sok helyen nagy termekben dolgoznak az emberek. Ugyan a nagy légtérnek megvannak az előnyei, de alapvetően ez is stresszforrás. Érdekes megfigyelni, hogy az emberek hogyan védekeznek. Sokan polcokat, virágokat visznek be, kvázi kis szobácskákat alakítanak ki. Kell az a kis intim tér, ahol komfortosan érzi magát az ember" – nyilatkozta korábban a Díványnak Kiszeljov Andrej pszichológus, aki szerint ez a helyzet hasonlít ahhoz, mint amikor valaki nagycsaládban él.
De ez csak a kezdet, a folyamatos megvilágítás megzavarja a biológiai óránkat, ha nem tisztítják megfelelően a légkondícionálókat, szintén megbetegedhetünk és az iroda tele van mocskosabbnál mocskosabb helyekkel. „Az emberek tisztában vannak azzal, hogy a mosdóban milyen veszélyek leselkednek rájuk, de más helyiségeknél nem figyelnek ennyire, pedig gépelés, kávéfőzés és ebédmelegítés közben is szennyeződnek a felületek” - figyelmeztetett Charles Gerba, az Arizoniai Egyetem munkatársa.
És hallott már a beteg épület szindrómáról? Az Index cikke szerint a "sick building syndrome" (SBS) a WHO által 1986 óta elismert tünetegyüttes, ennek ellenére még ma is kissé misztikus jelenségként kezeli az orvostudomány. Beteg épület szindrómáról beszélhetünk, ha egy létesítményben jelenlevő szennyezőanyagok közül egyik mennyisége sem közelíti meg az előírt egészségügyi határértékeket, de hatásuk összeadódva mégis kellemetlen tüneteket idéz elő. Persze nemcsak az irodisták egészsége forog kockán, egy olasz felmérés szerint a férfiaknál húszból egy tüdőrákot a munkahelyi ártalom okozhat, és a szakmák közül a legveszélyesebbnek a kerámiaipar, a téglagyártás és a fémművesség bizonyult a szakmák közül.
Minden, ami stresszt okoz
Persze a fent említett példák mellett is hosszasan lehetne sorolni, hogy mi vezethet munkahelyi stresszhez, és mint tudjuk, a stressz nagy mennyiségben az élet minden területén visszaüt. „A családorvosok azt mondják, hogy a hozzájuk forduló páciensek 80 százalékánál a betegségek hátterében a stressz áll, és itt most a megfázástól kezdve az infarktusig mindent beleszámolunk. Természetesen náthát nem okozhat a stressz, ez az előbbi adat inkább azzal magyarázható, hogy az egzisztenciális szorongás felülírja az egészségért való aggódást. Az embereket nem érdekli, hogy mi is van velük, csak az a fontos, hogy legyen munkájuk" – mondta Kiszeljov Andrej, aki akkor sajnos arról nem tudott pontos adattal szolgálni, hogy a munkahelyi stressz Magyarországon hány embert érint napi szinten. Egy friss felmérés szerint egyébként az idősebb, budapesti, marketing területen dolgozó férfiaknak a legkisebb, és a fiatal, szabolcsi, háztartásbeli nőknek a legnagyobb a stresszkockázatuk.
