Ha valaki, akkor egy élelmiszer-biztonsági szakértő tudja, hogy milyen fogásokat ne kérjünk inkább egy étteremben. A nem megfelelően hőkezelt tojásos ételek veszélyeiről gyakran esik szó, de nem csak erre kell odafigyelnünk, ha vendéglőben költjük el az ebédünket.
Tatár bifsztek
Bár tudjuk, hogy minden húst csakis megfelelő hőkezelés mellett szabadna fogyasztanunk, a tatár bifszteknél erről valamiért szeretünk megfeledkezni, pedig nem volna szabad.
Bryan Quoc Le élelmiszertudós szerint a vágási folyamat során elkerülhetetlen ugyanis, hogy az előállítás során az állat ürülékének egy része a nyers húshoz érjen.
És bár a szakértő azt is hozzátette, hogy a levágott húst megannyi fertőtlenítő vegyülettel kezelik, néhány, a szarvasmarhák beleiben található patogén mikroorganizmus nagyon ellenálló ezekkel szemben. Olyan kórokozóból, mint az E. coli is, elég csak néhánynak túlélni ahhoz, hogy élelmiszer-eredetű megbetegedést okozzon, ezért a marhahús főzése elengedhetetlen az összes potenciális kórokozó elpusztításához.
Nyers csírák
Az ízlésesen díszként, a főétel mellé, a tányérra halmozott vagy a szendvicsbe tett, nyers csírákról nehéz bármi rosszat feltételeznünk, pedig számos ételmérgezés okozói lehetnek. De hogyan tudnak ezek a diszkrét kis növénykék kárt okozni nekünk? Az élelmiszer-biztonsági szakember szerint önmagában már azzal, hogy ezeket nem steril magokból termesztik.
Az, hogy a mikrobiális spórákat vagy kolóniákat hordozó csírákat nedves környezetben, 20-30 Celsius-fokos hőmérsékleten tartják – ami jóval a hűtési körülmények felett van –, lehetővé teszi a mikroorganizmusok meglehetősen gyors növekedését.
Ráadásul ezeket nem tiszta talajban vagy valamilyen, ugyancsak nem steril porózus anyagban – például kókuszrostban, tőzegmohában – csíráztatják, így számos kórokozó, köztük a szalmonella, az E. coli és a lisztéria is elszaporodhat.
A szakértő kiemelte, hogy miután a csíráztatási folyamat akár három-négy napig is eltarthat, e mikroorganizmusok sejtszáma a milliárdokat is elérheti.
Hasznos tudni: a csírák megmosása nem távolítja el az élelmiszer-eredetű betegségeket okozó mikroorganizmusokat, meggyőződve csak akkor lehetünk a biztonságosságában, ha evés előtt megfőzzük.
Nyers kagylók
A szerelmesek számára afrodiziákummal társított kagylók – különösen nyersen fogyasztva – egyértelműen tiltólistások az élelmiszer-biztonsági szakértők számára.
Ezek az általában dögevő élőlények nagy mennyiségű baktériumot, vírust és egyéb szennyező anyagot koncentrálhatnak.
A kagylókkal kapcsolatos másik nagy probléma a vibriózis, a súlyos, húsevőként is emlegetett, Vibrio baktérium okozta betegség. Ez a különösen ártalmas baktérium a part menti vizekben él, és az osztrigaszedési szezon egy részében a legnagyobb koncentrációban fordul elő.
Az emberek nyers osztriga vagy kagyló fogyasztásával fertőződhetnek meg vele úgy, ha például nem megfelelő körülmények között tartja az éttermi személyzet.
Nyers tej
A szakemberek nagy mumusa a nyers tej is, amelyet itthon aligha találunk meg az éttermekben, de utazásaink miatt hasznos tudni. Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormányzata például tiltja is a nyers tej államhatárokon átívelő forgalmazását, sőt, huszonhárom államában még a fogyasztása is tilos. Néhány államban – például Kaliforniában és Dél-Karolinában – viszont szerepel az étlapon a nem pasztörizált változat, amely Ellen Shumaker élelmiszer-szakértő szerint aggodalomra ad okot.
A kezeletlen, nyers tejben nagy valószínűséggel előfordulhatnak olyan baktériumok, mint a szalmonella, az E. coli, a Brucella, a Campylobacter és a lisztéria.
A nyers tej támogatói egyébként azzal érvelnek, hogy a pasztőrözés elpusztítja a jótékony enzimeket és tápanyagokat, de a szakemberek szerint az eljárás, vagyis a tej felmelegítése és egy ideig magas hőfokon tartása olyan kórokozókat öl meg, amelyek bénulást, veseelégtelenséget vagy akár halált is okozhatnak. Azt tanácsolják tehát, hogy étteremben csakis feldolgozott tejből készült ételeket fogyasszunk.
