vér csoport

Az aranyvérűek nemcsak Harry Potter világában fordulnak elő, hanem a való világban is köztünk élnek. No, itt nem a kizárólag varázsló felmenőkkel rendelkező emberekre kell gondolnunk, hanem egy rendkívül ritka vércsoporthoz tartozókra. Azt biztosan tudod, hogy a legáltalánosabb vércsoportba sorolásnál A, B, AB és 0 kategóriákba kerülhetnek az emberek, amelyet tovább bont az Rh(D) antigén megléte vagy hiánya pozitív (+) és negatív (–) csoportokra. De azt is tudtad, hogy még a 0-s vércsoportnál is van ritkább kategória?

A vércsoport sok mindenről árulkodik

Az egészségünk szempontjából jó tudni, hogy mi magunk melyik vércsoporthoz tartozunk. Nyilvánvalóan lényeges információnak számít, amikor valamilyen vérveszteség miatt külső pótlásra szorulunk, hiszen nem mindenkitől kaphatunk biztonságosan vért, kivéve, ha az AB+ csoportba tartozunk. Továbbá arra is figyelmeztet ez a velünk született karakterisztikánk, hogy milyen betegségekre leszünk hajlamosabbak. Kutatások kimutatták, hogy az A-soknál nagyobb eséllyel alakul ki vérrög és korai iszkémiás stroke, a 0-soknál pedig a vérzési rendellenességek és a terhességgel összefüggő hipertónia alakulhat ki nagyobb eséllyel, azonban ők kevésbé hajlamosak a demenciára.

A japánoknál még nagyobb jelentősége van a vércsoportoknak, ugyanis náluk a mai napig úgy tartják, hogy a személyiségükről árulkodik, melyik kategóriába tartoznak. Az A-sokról azt tartják, hogy kedvesek, együttérzőek és visszahúzódóak, a B-sekről, hogy kreatívak, extrovertáltak és egoisták, az AB-sekről, hogy racionálisak, alkalmazkodóak és döntésképtelenek, a 0-sokról pedig, hogy magabiztosak, versengőek és arrogánsak. Ugyan a tudomány bebizonyította, hogy ez a besorolás csak azokra igazak, akik hisznek benne kultúrájuk miatt, Japánban töretlen népszerűséggel virágzik a vércsoportfejtés, amelynek kétes eredete a faji megkülönböztetéssel is összemosódik.

Az aranyvérűek alkotják a legritkább vércsoportot

Az aranyvérűek, akiket Rhesus nullnak hívnak tudományosan, olyan ritkaságszámba mennek, hogy a világon összesen 50-en sincsenek, 43 megerősített eset fordult elő. A legelső esetet 1961-ben azonosították egy ausztrál őslakos nő személyében. Ahogyan az összes vércsoport, úgy ez is örökletes. Az RHCE gén mindkét szülőtől örökölt mutációja okozza, amelyet autoszomális recesszív öröklődésnek neveznek, amikor az ember a mutáns gén két példányát örökli, egyet-egyet mindkét szülőtől, azonban ez ritkán fordul elő.

Univerzális vérnek számít az aranyvér, mivel egyetlen Rh antigént sem tartalmaz, így nincs benne olyan antigén, amely a befogadó szervezet immunrendszerét bevetésre késztetné. Nemcsak a véradásnál számítanak jolly jokernek, hanem a biomedicinális kutatások is nagy hasznát veszik, például a Rhesus-betegség elleni immunoglobulin-alapú gyógyszerek kifejlesztésében. Fordítva egyet a helyzeten: Rhesus nullnak lenni eléggé szerencsétlen helyzet, mert csak ugyanilyen vércsoportútól kaphatnak vért, valamint a vörösvérsejtjeik strukturális abnormalitással rendelkeznek az Rh proteinek hiányában, így ezek könnyen elszakadhatnak és „ereszthetnek”.

Összességében tehát valószínűleg annál jobban járunk, minél általánosabb vércsoportba tartozunk, ugyanis annál könnyebben találhatnak számunkra megfelelő vért, amikor szükségünk van rá.