Amikor újabb rémes emberölésről vagy tömeggyilkosságról szóló hírrel, filmmel vagy könyvvel találkozunk, mindig felmerül bennünk a kérdés, hogy mégis hogy lehetett valaki képes ilyen szörnyűséget tenni. Nem értjük, hogy bírja valaki kioltani egy másik ember életét. Hogy megpróbálják megfejteni, mitől válik valaki tömeggyilkossá, egy csapat kutató elkészítette az első szisztematikus pszichiátriai kutatást ebben a témában. Ezt a megdöbbentő felfedezést tették.
Mitől lesz valakiből bűnöző?
Egy korábbi kutatásban arra próbáltak fényt deríteni, hogy vajon örökletes lehet-e a bűnözői hajlam, és valóban találtak egy olyan genetikailag örökölhető tényezőt, amely valamilyen szinten felelőssé tehető ezért, noha önmagában nem szolgál elegendő indokul arra, hogy valakiből ténylegesen bűnöző váljon. Holland kutatók azt találták 1993-ban, hogy a monoamin-oxidáz (MAOA) gén csökkent működése vagy hiánya egy olyan génmódosulás, amely hatására hajlamosabbá válnak az emberek az agresszív viselkedésre. A férfiak 30 százalékánál jelen van ilyen elváltozás, azonban sokaknál csupán a normálisnál alacsonyabb szintű működésről van szó, másrészt a hajlam mellett egyéb, elsősorban valamilyen pszichológiai tényező is szükséges ahhoz, hogy valakiből tényleg bűnöző is váljon.
Nagy szerepet játszanak az emberölésre való hajlam kialakulásában az olyan környezeti hatások, mint amilyen a neveltetés is. A sorozatgyilkosok 68 százalékát bántalmazták fizikailag vagy lelkileg gyermekkorukban. Ezek a traumák, ha összejátszanak a MAOA gén csökkent működésével vagy hiányával valaki életében, akkor nagyobb valószínűséggel válik belőle gyilkos.
Kiből válik tömeggyilkos?
Amerikai kutatók egy csapata nemrég publikálta friss kutatását annak kapcsán, hogy mitől válik valaki tömeggyilkossá. Megnehezítette a dolgukat, hogy a legtöbb tömeggyilkos saját magával is végez szörnyűséges tettét követően. Elsősorban azokra az igazságügyi pszichiátriai vizsgálatokra összpontosítottak, amelyeket a börtönben végeztek azon a 35 tömeggyilkoson, akik 1982 és 2019 között az Egyesült Államokban történt incidenseket túlélték. Átfésülték a bírósági eljárásokból származó pszichiátriai értékeléseket, interjúkat készítettek a közvetlen értékeléseket végző igazságügyi pszichiáterekkel, és megvizsgálták a lövöldözők hátterét. Emellett véletlenszerűen kiválasztottak 20 elhunyt tömeggyilkost ugyanebből az időszakból, és kielemezték az összes róluk fellelhető információt. Négy lényeges információt szűrtek le:
- Az életben maradt tömeggyilkosok többségének (87,5 százalékuk) pszichiátriai betegségét félrediagnosztizálták, nem megfelelő kezelésben részesítették, vagy nem diagnosztizálták, és nem is kezelték. Három esetben nem volt megfelelő mennyiségű adat, de a többieknél ezeket a pszichiátriai betegségeket hagyták kezeletlenül: skizofrénia (a 35 túlélőből 18-at érintett), hangulatzavarok, téveszmés zavarok, súlyos személyiségzavarok, kábítószerrel kapcsolatos zavarok és PTSD.
- A tömeggyilkosok pszichotikus tüneteit súlyosbította a prepubertáskori, korai stádiumban lévő skizofrénia félrediagnosztizálása és félrekezelése.
- Az elkövetők, akiket megvizsgáltak, rémtettüket megelőzően nemcsak a családjuktól, a barátaiktól és az osztálytársaiktól idegenedtek el, hanem saját maguktól is.
- Az, hogy marginalizálódtak és kitaszítottakká váltak a társas kapcsolataikból, kiszolgáltatottabbá tette őket a nem megfelelően kezelt pszichiátriai betegségüknek és az online radikalizálódásnak, amely felerősítette erőszakosságukat.
A kutatók tehát azt állapították meg, hogy a kezeletlen vagy félrekezelt pszichiátriai betegség nem kiváltó ok önmagában, ennél jóval bonyolultabb helyzetről van szó: a biológiai, a pszichológiai és szociológiai tényezők komplex egymásra hatása tehető felelőssé.
Amennyiben valaki megkapja a megfelelő kezelést pszichiátriai betegségére, nem válik erőszakosabbá a társadalom többi tagjánál.
A tanulmány tehát felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos szerepe van a megfelelő diagnosztikának és kezelésnek a tömeggyilkosságok megelőzésében, illetve annak jelentőségére is rávilágított, hogy mennyire fontos lenne, ha nem stigmatizálná a társadalom a pszichiátriai betegségekkel élőket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
