A legdurvább bliccelős sztorik Budapestről

ellenor2
Olvasási idő kb. 5 perc

A legtöbbünk használja a tömegközlekedést valamilyen gyakorisággal – és egészen biztosan szinte mindannyiunkkal előfordult már az is, hogy ezt jegy nélkül tette. A bliccelők közt akadnak notórius nemfizetők és alkalmi feledékenyek egyaránt, az előbbiekre pedig jellemző az is, hogy egészen elképesztő indokokkal állnak elő, ha elkapja őket az ellenőr.

Bár ma nagyon sok BKK-megállóban állnak jegy- és bérletvásárlást könnyítő automaták, ráadásul okostelefonunk segítségével pillanatok alatt vásárolhatunk jegyet, ha épp nagy sietségben vagyunk, még mindig sokan gondolják úgy, hogy ingyen lesz a legjobb utazni. A BKK tavaszi felmérése szerint utasaik 91 százaléka rendelkezik érvényes menetjeggyel, 9 százalék azonban még mindig trükközik.

A tömegközlekedésben ők bliccelnek a leggyakrabban

Ez a magatartás leginkább a 18-29 és a 40-49 éves korosztály tagjait jellemzi, pedig a dolog nem nagyon éri meg – tavaly a tíz legnotóriusabb bliccelő összesen 13,3 millió forintot kellett, hogy büntetésként befizessen a BKK-nak.

A tömegközlekedést ingyen használóknak kacifántos ötletei vannak időnként
A tömegközlekedést ingyen használóknak kacifántos ötletei vannak időnkéntBKK/Nyirő Simon

Ez cseppet sem vicces, az viszont bizonyos szemszögből nézve már inkább humoros, hogy milyen indokokat sorolnak fel egyes bliccelők akkor, amikor lebuknak a jegyüket ellenőrzők előtt. Megkerestük a BKK sajtóosztályát, akik a következő ellenőrt próbáló sztorikat osztották meg velünk.

Végtelen történet

A Göncz Árpád városközpont beléptetési pontján végzett ellenőrzést egy utaskoordinátor, amikor egy 55 év körüli férfi lépett elé fehér festékes ruhában, majd érvényes diákbérletet mutatott fel. A kolléga azt mondta, hogy rendben van a bérlet, de még egy diákigazolványt szeretne kérni.

Az utas erre közölte, hogy otthon hagyta. Az ellenőr mosolyogva a következőképp válaszolt: „Tényleg? Mikor? 50 évvel ezelőtt?”

Mire az utas: „Hát ez nem jött be, ez a bérlet a fiamé.”

Ekkor udvariasan megkérte őt az ellenőr, hogy vásároljon egy vonaljegyet. Az utas elment a jegyautomata felé, majd visszajött, behelyezte a jegykezelő készülékbe azt, és megkérdezte, hogy így már jó lesz-e. A válasz nem volt, mivel korábban már négy alkalommal kezelt jeggyel próbálkozott. Az illető megint elment az automatához, visszajött, érvényesítette és – már kissé pökhendi stílusban – megkérdezte, hogy „Na ez most már jó lesz?” Az utaskoordinátor ismét nemleges választ kellett adjon, ugyanis környéki helyközi vonaljegyet sikerült ezúttal bemutatni neki. Az utas így szólt:

„De hát én csak a környékre megyek!”.

Az utaskoordinátor látványosan elkezdett körbenézni, mintha keresne valamit, az utas pedig nem értette, ezért elmagyarázta: „Csak keresem a kamerákat, a Jáksót vagy a Sebestyén Balázst, mert én valami „Kész átverés” áldozata vagyok, hát ilyen nincs, hogy már harmadjára nem képes felmutatni egy érvényes jegyet” – mondta. Ismét felszólította az utast a vonaljegyvásárlásra, aki ennek eleget tett, feldúltan visszatért, de még akkor is figyelmeztetni kellett, hogy a jegyet érvényesítenie is kellene.

Azért az ellenőrök életének is vannak vicces pillanatai
Azért az ellenőrök életének is vannak vicces pillanatai

Sufnituninggal készült igazolvány

A Lehel tér metró-beléptetési pontjánál állt az utaskoordinátor, amikor az egyik utas hatósági igazolványt mutatott fel az ellenőrzésnél. A kolléga ezt furcsállta, ezért engedélyt kért, hogy közelebbről is megnézhesse a kérdéses iratot.

Az igazolvány egyik fele egy feltöltőkártya volt, amelyet a kreatív utas lecsiszolt, és hatósági igazolványt nyomtatott az elejére.

Akadnak vicces pillanatok is

Bár a fentiekből is kiderül, hogy az ellenőrök munkája valóban nem mindig egyszerű, azért vannak vidám pillanatok is. Kelenföldön egyedül állt egy utaskoordinátor a beléptetési pontnál, amikor segítséget kért tőle egy utas. A kolléga készségesen elkísérte az idős hölgyet a jegyautomatához nyugdíjas bérletszelvényt vásárolni, ezalatt a táskája a mozgólépcső közelében maradt.

Miközben segített az utasnak, a táskáját megkörnyékezte egy tolvaj… Egy galamb személyében.

A madár belerepült a táskába, kihúzta a szalámis szendvicsét, és minden további nélkül elkezdte csipegetni.

A Hősök terén egy hetven év körüli német utasnak szerzett szép pillanatokat az utaskoordinátor. A férfi nem találta útlevelét, mellyel korát igazolni tudta volna, így megkérdezte, hány évesnek véli az ellenőr, aki 18-20-at mondott válaszként. Ezen az utas és az egész társasága is jót kacagott, és megköszönték, hogy így feldobta estéjüket.

Ha kíváncsi vagy arra, mi az, amit az új szabályrendszerrel rendelkező tömegközlekedésben a legkevésbé értenek az emberek, ajánljuk ezt a cikkünket is!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek