14 jel, ami szuperérzékenységre utal

Ha így van, könnyen lehet, hogy te is a szuperérzékeny emberek elitklubjába tartozol. Hogy mit jelent ez? Nos, úgy fest, úgy vagy összerakva, hogy a külvilág ingereit a többieknél mélyebben, erősebben éled át, az ingerekre egyszerre vagy sokkal fogékonyabb és érzékenyebb, mint mások. 

Ha szuperérzékeny vagy, akkor nagy valószínűséggel nemcsak empatikus és intuitív embernek ismernek, de olyannak is, aki magas szintű önismerettel rendelkezik, hiszen a saját érzéseire is sokkal érzékenyebben reagál. A szuperérzékenyek jellemzően nagyon magas érzelmi intelligenciával rendelkező, kreatív és szenvedélyes emberek, akiktől a környezetük nagyon sokat kaphat, és akikkel tényleg érdemes (csipke)kesztyűs kézzel bánni. 

A szuperérzékenységet sokszor már a fentiekből is könnyen beazonosítja az érintett ember, de vannak olyan kevésbé szembeötlő jelek, amik segíthetnek magadra ismerni, vagy közelebb vinni egy szuperérzékeny ember viselkedésének megértéséhez. Mutatunk néhány ilyet.

#1 Alvás nélkül egyszerűen nem működsz

Ugye, milyen csodálatos egy pihentető és kiadós alvás után felébredni? És ugye, milyen rettentő, ha nem tudod kipihenni magad? A kialvatlanság persze a legtöbb embernek mumus, de a szuperérzékeny emberek a többieknél is jobban szenvednek tőle, mert erőtlenek, ingerlékenyek és érzékenyek lesznek, ha nem tudnak újratöltődni. Kutatások is igazolják, hogy a szuperérzékeny embereknek egyszerűen több alvásra van szükségük, hogy működjenek, mert a pihenés időszaka segít nekik feldolgozni azokat az élményeket, amiket napközben itatósként szívtak magukba.

#2 Nem bírod a hangzavart

Az elmúlt egy évben sokkal kevesebb lehetőségünk volt bulizni, szórakozni, koncertre járni, az emberek egy jelentős része így már nagyon várja, hogy újra lehessen emberek közé, sőt tömegbe menni. A szuperérzékeny embereknek mindez egyáltalán nem hiányzik, sőt. Egy tömegrendezvény nekik inkább ijesztő, mert egy hangos, zsúfolt helyen hamar túltelítődnek az ingerekkel, és ennek hosszú ideig nem szívesen teszik ki magukat. Nem is kell. Ha számodra sem vonzó a csődület, nyugodtan mondj nemet az invitálásokra, és keress a barátaiddal olyan lehetőségeket, ahol számodra is elviselhető mennyiségű inger mellett tudtok találkozni. 

#3 Sokszor vagy érzelmileg kimerült

Amikor az emberek hálás köszönetet mondanak neked az empátiádért, a türelmedért, elsősorban az idődet és a kedvességedet köszönik meg, és sokszor fogalmuk sincs róla, hogy ez a lakmuszpapírság mennyire megterhelő tud lenni érzelmileg, mentálisan és igen: fizikálisan is. Mivel mélyebben átérzed a mások érzéseit is, azáltal, hogy sokan avatnak be akár kifejezetten nehéz vívódásaikba vagy osztanak meg veled nagyon örömteli vagy épp tragikus eseményeket, könnyen érzelmi hullámvasútra kerülhetsz, ami nagyon megterhelő. Számodra majdnem olyan, mintha az a sok dolog, aminek fültanúja voltál, veled történt volna meg. 

#4 Szinte olvasod a társas kapcsolatokat

Volt már olyan veled, hogy valaki egy nehéz, már-már megoldhatatlan emberi konfliktusról beszélt neked, vagy abban kért segítséget, hogyan rendezhetne bonyolult párkapcsolati vagy baráti nézeteltéréseket, és te azonnal tudtál egy addig fel nem merült, új szempontot behozni? Hogy bár nem a te életedről volt szó, talán még a kérdezőnél is jobban átláttad a szereplők motivációit?

Ez azért van, mert olyan apró, vagy más számára jelentéktelennek tűnő mozzanatokat is észreveszel, amik nagy jelentőséggel bírnak az adott konfliktusban, emellett jól elemzed az emberek nonverbális és metakommunikációs jeleit, hanghordozását is. Ez nagyon hasznos tudás lehet, ha jól használod, de érdemes figyelned arra is, hogy ezzel könnyen túl is elemezheted a szituációkat. 

#5 Nem bírod az erőszakot

Az agresszió senkinek nem esik jól, és a legtöbben igyekszünk elkerülni azokat a helyzeteket, amikben erőszak fenyeget. A szuperérzékeny emberek ugyanakkor nem csak magukat vagy a szeretteiket féltik. Fizikailag rosszul érzed magad a hentelős horrortól, nehezen bírod a gyilkossági sztorikat, szabályszerűen fáj látni, ha valakit bántanak, kínoznak? Ez elég tipikus jele a szuperérzékenységnek. Tested, lelked és elméd ugyanis nagyon erősen reagál mások szenvedésére még akkor is, ha pontosan tudod, hogy amit a képen látsz, az nem a valóság.

#6 Nehezen lépsz tovább

Még mindig fáj egy évekkel ezelőtti szakítás, vagy napokig rosszul érzed magad egy-egy beszólás után? Ez nem egyszerű furcsaság, hanem a szuperérzékenység egyik fontos jele lehet. Mivel az emberek többségénél mélyebben átéled a saját érzéseidet is, teljesen természetes, hogy azok hosszabb időre nyomot hagynak benned. Ráadásul a sebek hosszas nyalogatását és a múlton való rágódást elősegíti az is, hogy hajlamos vagy újra és újra elemezni helyzeteket, különféle forgatókönyveket végigpörgetni: mi lett volna, ha akkor és ott másképp csinálsz valamit? Ez persze nem baj, mert segíthet, hogy legközelebb máshogy, jobban, okosabban dönts, de érdemes lehet azon is dolgoznod, hogy képes legyél az elengedésre is.

#7 Nem szereted a változást

Na nem mintha maradi lennél vagy ilyesmi, egyszerűen nem esik jól, ha kizökken a megszokott ritmusod, ha változtatnod kell a rutinod biztonságos keretein. Egy költözés vagy munkahelyváltás mindannyiunk számára nehéz ügy, neked viszont sokszor kisebb változások is óriásinak tűnnek, és akkor kerülsz megint egyensúlyba magaddal, ha teljesen belaktad az új rutinod, lakhelyed, munkád, és kialakítottad a mindennapok működésének új rutinját is.

#8 Nagyon meg tud bántani a kritika

Senkinek nem esik jól, ha a teljesítményét bírálják, és a legtöbbünknek még az abszolút jó szándékú észrevételek is bántóak lehetnek. Te viszont sokkal érzékenyebb vagy, és az érzékenységed mellett maximalizmus is jellemez. Ha kiderül, hogy mégsem hibátlanul csináltál meg valamit, vagy attól tartasz, hogy mások szemében leértékelődsz, az nagyon fel tud zaklatni. Éppígy sokkal jobban bemegy nálad, ha valaki felemeli a hangját, vagy erősebb kifejezést használ, amikor veled – pláne valamilyen hibádról – beszél. Másnak lehet, hogy meg se kottyanna, de neked kifejezetten rosszul tud esni.

#9 Nem teljesítesz jól nyomás alatt

Ismerjük azt a típust, akit a határidők és a feltorlódó teendők ösztökélnek cselekvésre, és aki egy stresszes helyzetben is képes tiszta fejjel gondolkodni, sőt az adrenalintól jobban teljesít, mint bármikor. Nos, te nem ebbe a körbe tartozol. A stressz téged teljesen kimerít, veszélyeztetve érzed a nyugalmad, a megszokott ritmust és a békességet, ilyen körülmények között pedig inkább szétcsúszol, mintsem óriási teljesítménnyel villants. Jó, ha erről egyébként tudnak a főnökeid is, és lehetővé teszik – tudván, hogy milyen lelkiismeretes vagy –, hogy a saját tempódban haladj.

#10 Nehezen tartod a határaidat

Sokszor előfordul veled, hogy valamit annak ellenére teszel meg, hogy igazából semmi kedved hozzá, vagy kifejezetten kellemetlenül érzed magad közben? Hogy egyszerűen nem tud hidegen hagyni a másik ember kérése, mert azonnal úgy érzed, hogy a segítségére kell sietned? Az, hogy önfeláldozó vagy, valahol szép dolog, de szuperérzékenyként különösen fontos, hogy tartani tudd a határaidat és megtanulj nemet mondani. Máskülönben mások gondjai a tieid lesznek, és ez olyan teher, ami alatt egy idő után csak összeroppanni lehet.

#11 Érzékenyen reagálsz az érintésre

Nem véletlen, hogy az érzékeny lelkű, „túl” érzékeny embereket mimózaléleknek is nevezik, mert az, ahogyan ők reagálnak a kéretlen, hirtelen érintésre, nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan az elbájoló nevű szemérmes mimóza teszi. Ez a növény egy apró érintésre is összezárja a leveleit. Ha szuperérzékeny vagy, lehet, hogy te is érezted már úgy, hogy a legszívesebben becsukódnál, és nagyon rosszul tud esni mások kéretlen érintése, vagy az, hogy belépnek a biztonsági zónádba. Nézd csak ezt a kedves növényt, és próbáld meg nem rosszul érezni magad attól, ahogy vegzálják.

#12 Saját magad legnagyobb kritikusa vagy

Nemcsak a szuperérzékeny emberekre jellemző, de rájuk kivétel nélkül: hajlamosak nagyon kritikusak lenni magukkal szemben. Ha rendszeresen előfordul veled, hogy még pénteken is a hétfőn elkövetett (legyen akármilyen apró) hibádon rágódsz, vagy olyan magasra teszed a lécet, hogy képtelenség átvinni, még egy pontot gyűjtöttél a szuperérzékenységi versenyben. Az önkritika hasznos tulajdonság, pláne hogy viszonylag kevesen rendelkeznek vele, az önmarcangolás viszont semmi jóra nem vezet. Emberek vagyunk, hibázunk, túllépünk rajta, és legközelebb nem követjük el ugyanazt.

#13 Énidő nélkül nem működsz

Szuperérzékenység és introvertáltság sokszor kéz a kézben járnak. Ha te is a szuperérzékeny emberek közé tartozol, időről időre szükségét érezheted annak, hogy csak egyedül legyél. Amikor egyedül vagy, és nem érnek azok a benyomások, amik a hétköznapokban nagyon erősen hatnak rád, alkalmad van kicsit lecsendesedni, kiereszteni a felgyülemlett feszültséget vagy épp a pozitív érzelmeket. Ez teljesen rendben van, még akkor is, ha a környezetedben élők nem is mindig értik meg, miért van szükséged az elvonulásra.

#14 Sokszor nehezen döntesz

Jellemző rád, hogy nehezen hozol meg döntéseket? Hogy olyan mélyen elemzel egy-egy problémát és annyiféle lehetséges kimenetelt veszel számításba, hogy egyszerűen nem jutsz dűlőre saját magaddal? Ez is nagyon sokszor jellemzi a szuperérzékeny embereket, akik szenzitivitásuk miatt sokkal több szempontot és aspektust ismernek fel egy-egy esemény mögött.

Magadra ismertél? Részünkről gratulálunk, és köszönjük, hogy vagy. A szuperérzékeny emberek, még ha nem is törekednek mindenáron a rivaldafénybe, segítenek, hogy jobb legyen a körülöttünk lévő világ. Kedvességükkel, empátiájukkal a többiek számára is elviselhetőbbé teszik a mindennapokat, és sokszor rendelkeznek kifinomult művészi és szépérzékkel, amivel környezetüket is sokkal élhetőbbé teszik.

 

.