száj baktérium

A száj a sajátoddal még csak-csak megbirkózik, de ha hozol a szervezetednek egy adag idegen baktériumot is, annak nem biztos, hogy örülni fog.

Az egyenetlen, barázdákkal tarkított nyelvfelszínen logikus módon a rossz leheletet okozó, vagy épp káros baktériumok is könnyebben megkapaszkodnak.  Ha a szádba pillantva azt veszed észre, hogy nyelvedet lepedék borítja, könnyen lehet, hogy a nyelv szerkezete miatt alakult így. Ilyenkor jó ötlet, ha fogmosáskor a nyelvedet is megtisztítod.

Hogyan akadályozhatjuk meg, hogy a szájban lévő rossz baktériumok az agyunkba vándoroljanak?

A rheumatoid arthritis és a tüdőgyulladás csak két olyan betegség, amelyek összefüggésbe hozhatók az ínybetegségekkel. Egy korábban megjelent tanulmány szerint a szájban általában jelen lévő baktériumok méreganyagokat is felszabadíthatnak, amelyek bejutnak az agyba. És ha már ott vannak, hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór kialakulásához.

Több mint 6 milliárd baktériumunk közül egyesek az egészségért felelnek, mások betegségeket idéznek elő.

A száj, vagy amit a tudósok orális mikrobiomnak neveznek, „egy összetett közösség, amelyben intenzív kommunikáció zajlik a baktériumok között a fajokon belül és a fajokon átívelően egyaránt” – mondta Tara Fourre, a téma szakértője.

A szájbaktériumok szaporodnak az ember arcán, a nyelvén, a szájpadlásán, a mandulákon és az ínyen is. A szád kiváló élőhely az egysejtű mikroorganizmusok számára. Állandóan nedves, pH-ja meglehetősen semleges, hőmérséklete kellemes. Ám ennek a tökéletes környezetnek ellenére nem marad minden baktérium a szájban.

„Körülbelül két tucat orális faj hozható összefüggésbe a test más részein lévő betegségekkel vagy állapotokkal”

– árulta el Fourre a kissé ijesztő adatot.

Rengeteg baktériumot nyelünk le, amelyek a bélrendszerbe kerülnek, de a véráram is kényelmes szállítási forma. Minden alkalommal, amikor valaki rág, fogkefét vagy fogselymet használ, ezek a baktériumok az ínyben lévő kis edényekbe kerülnek.

„A fogak ugyanabból a sejtszerkezetből állnak, mint a csont” – mondta Mark Burhenne, az AsktheDentist.com alapítója . „Egyedülállóak azonban abban a tekintetben, hogy ők a test egyetlen olyan összetevői, amelyek csonttal a tövüknél lényegében áttörik a bőrt.”

Minden fog tövének van ugyan természetes védőpajzsa, ami a baktériumok útját állja, de érdemes figyelni az épségére, mert kifejezetten sérülékeny.

„Fogd fel úgy, mint egy szájban lévő védőtömítést. Az egészséges szájban az immunrendszer megakadályozza, hogy a baktériumok bejussanak a szervezetbe, és fertőzést okozzanak” – fejtette ki Burhenne.

Ám ha valaki krónikus fogínybetegségben vagy más szájfertőzésben szenved, ez a védelem kissé megbomlik.

„Amint a szájbaktériumok behatolnak a véráramba, eljuthatnak a test minden szervébe, beleértve az agyat is”

– magyarázta.

Attól függően, hogy a szervezet mely területére igyekeznek behatolni, a jelenséget számos súlyos egészségügyi problémával hozták összefüggésbe, többek között tüdőgyulladással, rheumatoid arthritisszel, szívbetegséggel és májgyulladással. A kutatók már azt is tudják, hogyan képesek minitámadóink áthatolni a vér-agy gáton, egy sűrű sejthálózaton, amely megvédi az agyat a káros anyagoktól.

A szakértők hasonló jelenséget figyeltek meg Alzheimer-kórban elhunyt emberek agyában. 

„Ez az eredmény nemcsak azt támasztja alá, hogy a hasonlóképpen kialakult fertőzés akár okozhatja is az Alzheimer-kórt, de így akár a fogínyfájdalmakat is a fő tényezők közé sorolja” – világított rá Potempa.

Mi a megoldás?

A tanulmányban Potempa és más kutatók a COR388 néven ismert kísérleti gyógyszer azon képességét is tesztelték, hogy blokkolja-e az agyfertőzést. Azoknál az állatoknál, amelyek megkapták, sokat javult a helyzet. 

A tudósok mindezeken túl arra is törekszenek, hogy jobban megértsék a „rossz” baktériumokat általában. A Johnson & Johnson alkalmazottaitól származó adományozott nyállal próbálja meg reprodukálni a száj mikrobiomját és mind a 700 faját egy laboratóriumban.

„A baktériumok vándorlása a testben természetes folyamat. Nem tudod teljesen megakadályozni” – mondta Fourre. „A jobb szájápolással azonban csökkenthető a véráramba kerülő baktériumok száma.”

„Baktériumok milliárdjai vannak a szánkban, és fontos, hogy a spektrum egészséges oldalán maradjanak” – fűzte hozzá. „Ha fogmosás közben valaki szétzilálja a biofilmet a fogakon, meg tudja akadályozni az adott területen felhalmozódó rossz baktériumok által okozott savas támadásokat” – emelte ki Burhenne.

A szakértő azt mondják, a fogselyem használata is fontos. Segít eltávolítani az ételdarabokat, amelyek egyébként elszaporítják a baktériumokat, így hozzájárulva az íny gyulladásához és fertőzéséhez.

Burhenne azonban nem ajánlja a szájvizet a napi fogászati rutin részeként. „Túlságosan megzavarja a száj mikrobiomját ahhoz, hogy lehetővé tegye a jó baktériumok megfelelő növekedését” – indokolta.

Úgy tűnik, evéssel is tehetünk szánk belső egészségéért. Egy kapcsolódó kutatás során úgy találták, hogy a magas rosttartalmú ételek, különösen a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása csökkentette az ínybetegségek progresszióját. A rostok több nyálat termelnek a szájban, ami segít megszabadulni a felesleges tápláléktól, és ellensúlyozza a káros savakat.

„Ahelyett, hogy az ember szájvíz után nyúlna, sokkal jobban jár, ha a magas szénhidráttartalmú étkezések és nassolnivalók után vízzel öblíti ki a száját, majd 30-45 perccel később fogat mos” – zárta Burhenne.